Trump Magyarország esetében a korrupcióval is indokolja a vámokat!
Közvetlenül leginkább a győri Audinak okoz gondot az új amerikai vámpolitika, de az egész exportra épülő magyar gazdaságnak rosszat tesz, ha a világkereskedelem szenved. Az USA kormánya Európától elsősorban nem kisebb vámokat, hanem a piac megnyitását várja el. Ami viszont egészen meglepő: Orbán Viktor és Donald Trump látszólagos barátsága ellenére az új vámokat indokló dokumentumában az USA külön kitér a magyar közbeszerzések korrupciójára.
Politikailag siker, gazdaságilag viszont súlyos teher egyelőre Donald Trump hatalomra jutása a magyar kormány számára. A kormány sikerként értékeli, hogy az USA immár nem helyez nyomást rá a jogállamisági problémák miatt, Gulyás Gergely például a Pride idei betiltását is azzal magyarázta, hogy most már nem az amerikai nagykövet akar vonulni az élén. A politikai és hatalomtechnikai mozgástér bővülésének azonban komoly ára van. Az április 2-án bejelentett új amerikai vámrendszer ugyanis hátrányosan érinti Magyarországot, illetve a magyar gazdasággal szorosan összefüggő EU-ét is.
Főleg az autógyárakat érinti
Jelentős tételben exportált tavaly Magyarország a z USA-ba, a KSH előzetes adatai szerint 2352 milliárd forintnyi árut vittek ki itteni vállalatoktól.
Ennek egy része kiesik idén, vagy csak sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel lehet fenntartani.
Elsősorban a jármű- és gépgyártást, másodsorban a gyógyszergyárakat, harmadrészben a mezőgazdasági termelőket és feldolgozókat érintheti kellemetlenül, ha az új vámok miatt csökken az export volumene, illetve az érintett cégek bevétele. Márpedig az USA igen magasra emelte a vámokat: minden EU-s termékét az eddigi átlagosan 5 százalékról 20 százalékra, és minden autóét illetve autóalkatrészét 25 százalékosra. Ezek nyomán az európai, és így a magyar termékek jelentősen drágulnak majd az USA-ban, ami miatt vagy jóval kevesebb fogy belőlük, vagy a mostani árukat jelentősen csökkenteni kell, ami a beszállítók profitját tüntetheti el.
Az utolsó részletes adat 2023-ból való, akkor az USA-ba irányuló magyar export 27 százaléka volt autó vagy alkatrész, és további 11 százalék akkumulátor, amit szintén főként az autógyárak vettek meg. Vagyis a magyar export közel 40 százaléka a magasabb, 25 százalékos vámmal érintett.
Közvetlenül leginkább a győri Audit sújthatja az új amerikai vámpolitika. Onnan tavaly 33 ezer autót értékesítették az amerikai piacon, illetve az ott gyártott motorok egy részét szintén az USA-ban értékesített egyéb autókba építették be. Hogy a vámok után ebből mennyi maradhat az amerikai piacon, az még nem látszik, várhatóan az egész Volkswagen csoport átalakítja a működését. Az amerikai autóvám komolyan érinti a Magyarországon jelentős gyárat működtető Mercedest és az új debreceni gyárát még építő BMW-t is. Hogy ez mennyiben nehezíti majd a cégek itteni működését, azt még szintén nem lehet megjósolni, de átszervezések biztosan lesznek.
Hogy a vámok nyomán a magyar autógyártás helyzete akár javulhat is, azt kevesen gondolják, bár az egyikük éppen a gazdasági miniszter, Nagy Márton, aki szerint ha spórolásra kényszerülnek a német gyárak, akkor még többet termelnek majd Magyarországon, mert itt olcsóbban tehetik, mint Németországban – kevesebb fizetést kell ugyanis adniuk.
Ugyanakkor az is lehet, hogy egyre több gyártókapacitást helyeznek át inkább az USA-ba, ahol ugyan sokkal drágább a munkaerő, viszont a helyben készített autók után nem kell vámot fizetni. A Trump-kormány pont ezt akarja elérni a vámokkal, és a Mercedes már jelezte is, hogy alabamai gyárát bővíteni tervezi. Ahol részben éppen azt a típust is gyártják, amit Kecskeméten is.
Osztrák tanulmány: a hatodik legnagyobb kárt Magyarország szenvedi el
Egy neves osztrák közgazdasági kutatóintézet, a WIIW (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) kiszámolta, hogy mely országok exportja számára jelentheti a legnagyobb veszteséget az új amerikai vámszabályozás. Eszerint
Magyarország szenvedi el a hatodik legnagyobb veszteséget. A sorrend: Mexikó, Kanada, Japán, Szlovákia, Dél-Korea és Magyarország.
A teljes magyar export értéke 0,37 százalékkal csökken majd az előrejelzés szerint, ami háromszorosa annak, amit a teljes EU átlagosan elszenved majd a vámok miatt az osztrák kutatók szerint. Szlovákia vesztesége ennél jóval nagyobb, 1,1 százalék lehet, mert ott még inkább számít a teljes kivitelben az autók exportja, és azon belül is az Amerikába irányuló export. Utánunk pedig Németország és Svédország következik a listán, a magyarénál nem sokkal szerényebb, szintén 0,3 százalék körüli veszteséggel.
Az intézet előrejelzése szerint a magyar export vesztesége hosszabb távon ennél is nagyobb, 0,459 százalékos lesz az áttételes hatások, vagyis az európai termelés várható zsugorodása miatt. Önmagában ez még nem hoz katasztrófát, az osztrák intézet szerint magyar GDP várhatóan 0,16 százalékkal lesz csak kisebb az eddig bejelentett amerikai vámok közvetlen hatása miatt. Ugyanakkor általában is zsugorodik a magyar kivitel, így minden további veszteség érzékenyebb, mint a kedvezőbb időszakokban. 2025 februárjában (ez a legfrissebb adat) éves szinten az EU-ba menő magyar export majdnem 8 százalékkal csökkent, a külkereskedelmi mérleg pedig 520 millió euróval romlott. Vagyis olyankor jön a baj, amikor egyébként is van már probléma.
Fekete fellegek gyűlnek az Áttörés Éve felett
Ha az európai gyógyszerekre további vámot vetnének ki Washingtonban, amit egyelőre csak mérlegelnek, akkor a magyar gazdaság zsugorodása még nagyobb mértékű is lehet. Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök, egyetemi tanár lapunknak azt mondta: a GDP 0,5 százalékos zsugorodása lehet összességében a veszteség, a gyógyszeripar nagy hozzáadott értéke, illetve a német gazdaság problémái miatt. Szerinte a kormány több ízben is csökkentett várakozása az idei gazdasági növekedést illetően még mindig túl optimista. Nagy Márton most már csak 2,5 százalékos GDP-arányos növekedést vár 2025-re (tavaly ez még 4 százalék felett is volt), de Bod szerint a 2 százalék elérése sem reális. Ez árnyalja Orbán Viktor ígéretét, miszerint a 2025-ös az Áttörés Éve lesz Magyarországon, ahol szinte minden napra jut egy jó hír a kormányzati kommunikáció alapján.
Győrffy Dóra, a Corvinus professzora szerint nem is a közvetlen kár lehet a legaggasztóbb, hanem számos áttételes hatás, amit az általános bizonytalanság és a világgazdaság visszaesése okozhat. „A magyar gazdaság rendkívül kitett az exportnak, vagyis ha recesszió lesz a világban, és különösen a magyar export 75 százalékát felszívó EU-ban, akkor azt nagyon megérzi a magyar gazdaság” – mondta lapunknak. Hogy lesz-e recesszió, az még nem látszik, de a tőzsdék a vámok bejelentésére esni kezdtek az egész világon, a cégvezetők negatív várakozásai pedig felgyorsítják a válságot, hiszen beruházások maradnak el, csökkennek a megrendelések, mindenki óvatoskodik. Különösen indokolttá teszi ezt az óvatosságot, hogy a Trump-kormányzat sokszor változtatja meg a bejelentéseit, és a bizonytalanságot még a rossz híreknél is nehezebben bírják a piaci szereplők.
E bizonytalanság úgy is negatívan hathat a magyar gazdaságra Győrffy szerint, hogy a befektetők biztonságos eszközökbe menekítik a pénzüket, vagyis szabadulhatnak például a magyar államkötvényektől. „Ha az USA-ban tényleg recesszió lesz Trump műveletei nyomán, ahogy ezt néhányan már most előre jelzik, akkor az amerikai jegybank kamatot fog emelni, és így például amerikai államkötvényekbe menekülhet a pénz” – említett egy lehetőséget Győrffy arról, hogyan okozhat még gondot a mostani helyzet Magyarországnak.
Bod Péter Ákos szerint is van kockázata annak, ha az export- és autóipari kitettség, és az egyéb sajátosan magyar problémák (magas infláció, választási adócsökkentés) miatt több tekintélyes intézet és elemző is leminősíti az országot. Ugyanakkor a régióban kifejezetten magasnak számító magyar alapkamat akár ellentétes hatást is elérhet, főleg ha más jegybankok a régióban az európai gazdaság várható megtorpanása miatt kamatot csökkentenek. „A lengyelek és a románok már fontolgatnak kamatcsökkentést, úgy hallom, és ha közben Varga Mihály kitart a magas magyar kamat mellett, akkor a befektetők számára inkább vonzó lesz rövid távon a magyar állampapír” – vélekedett. Persze ennek hosszabb távon komoly ára lesz, amikor a kamatokat ki kell fizetni.
Kína felé tolja Trump Európát
Hosszabb távon, azaz több mint fél éves távlatban azonban lehet még inflációcsökkentő hatása is az amerikai vámháborúnak. Az EU-s diplomaták és a bizottsági szakemberek ugyanis leginkább arról tanakodnak ezekben a napokban a Válasz Online brüsszeli forrásai szerint, hogy mi lesz a kínai és délkelet-ázsiai áruk sorsa. Azt a térséget még sokkal nagyobb vámokkal sújtotta az USA, mint az európaiakat, ami azt jelenti, hogy az ott termelt, és eddig Amerikába szánt termékeknek gyorsan új piacot kell keresni. Az EU-ban él csak az amerikai vásárlókhoz mérhető lélekszámú és gazdagságú népesség, így logikus, hogy az ázsiai portékák Európa felé áramlanak hamarosan.
Ez letörheti az európai árakat, viszont komoly kihívást jelenthet az itteni termelőknek.
Pontosan ez történt az elektromos autók esetében. Már a Biden-kormány 100 százalékos vámot vetett ki a kínai elektromos autókra, ezzel lényegében teljesen kitiltotta azokat az USA-ból. Ennek nyomán új kínai elektromos autómárkák jelentek meg Európában, például a Szegeden éppen gyárat építő BYD, amelyek jóval olcsóbbak az európai elektromos autóknál. Végül az EU külön vámot vetett ki rájuk – ha nem is olyan magasat mint az USA –, és márkánként változó mértékben, a gyártók állami dotációjához mérten. Ez a tapasztalat a közelmúltból jól mutatja, hogy mit jelent, ha csak egyetlen terméket Amerikából Európa felé irányítanak Kínából. A mostani vámok nyomán azonban nem egy, hanem az összes kínai (és vietnámi, koreai stb.) termék európai vevőket keres majd.
Az EU ezért arra készül, hogy esetleg Kínával új megállapodásokat kellene kötni, ami az ottani piac szélesebbre nyitását várná el a kínai áruk beengedéséért cserébe. Ezzel párhuzamosan pedig dömping eljárásokat készít elő, hogy addig is védje a piacát. A helyzet fonákja, hogy az USA évek óta keményen ösztökélte az európaiakat, építsék le a kínai kapcsolataikat, ám a Trump-kormány vámpolitikája megfordíthatja az eddig sem túl lelkes európai elszakadási kísérleteket, és éppen hogy szorosabbá fűzheti Peking és Brüsszel kapcsolatát. Ebből persze további amerikai–európai konfliktusok következhetnek, adott esetben még több vámmal.
Az EU egyébként annyira nem érdekelt a vámháború eszkalációjában, hogy eddig semmilyen érdemi válaszintézkedést sem jelentett be. Erős vélemény a tagállamok között – még ha nem is osztja ezt mindegyikük –, hogy tárgyalni kell Trumppal, kedvezményeket kijárni, és nem azonnal agresszíven reagálni.
A Trump-kormány szerint a magyar kormány is hibás
Ennek a hátterében elsősorban az áll, hogy ha alaposabban megnézzük az amerikai vámháború mögötti indoklást – erről itt egy 397 oldalas jelentés az USA kormányának honlapján –, akkor abból az derül ki, hogy az EU-tól a kereskedelmi és befektetési szabályok enyhítését várják el, szemben Kínával és Délkelet-Ázsiával, ahonnan a behozatalt kifejezetten le akarják építeni.
Trump ugyan mutatogatott egy táblázatot, ami szerint az EU 39 százalékos vámmal terheli az amerikai termékeket, ez azonban nem a tényleges vámokat mutatja, amelyek átlagosan 5 százalék alatt vannak, hanem hozzászámoltak mindenféle egyéb költségeket, amelyek az európai piacra jutást érintik. Hogy ez mennyire reális számítás, azt számos elemző megkérdőjelezi, köztük van a gazdasági Nobel-díjas Paul Krugman is, aki szerdai cikkében indulatosan háborog a 39 százalékos bejelentésén: „Hogyan jöhetett ki ez a 39 százalék? Elképzelésem sincs” – írja.
Az biztos, hogy a fent linkelt amerikai kormányzati panaszlista számos olyan konkrét helyzetet sorol fel, amikor az európai országok az általános EU-s szabályokon felül is plusz bürokratikus korlátokat emelnek az amerikai (és minden EU-n kívüli) cég elé. Ide tartoznak a szabványok és az eredetmegjelölések előírásai, vagy közbeszerzések esetén az európai vagy éppen tagállami érdekeltségek 50 százalék feletti arányát előíró szabályok. Ami magyar szempontból különösen érdekes, hogy ezeknél, és számos további amerikai panasznál szinte mindig szerepel a konkrét példák között Magyarország, mint az egyik tagállam, amely tipikusan az EU-s szabályoknál is szigorúbb előírásokat alkalmaz. Ez az azért különösen figyelemre méltó, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” az oka Trump vámjainak, és ha jobban tárgyaltak volna, illetve több engedményt adtak volna az EU-s tárgyalók, akkor nem lennének az új vámok.
Csakhogy az USA kormányának részletes panaszait vizsgálva az derül ki, hogy a nemzeti túlszabályozást érintő kifogások listáján a magyar eljárásrend kifejezetten sokszor szerepel negatív példaként.
A gyógyszerek átláthatatlan ártámogatási rendszerétől a kötelező ügyvédi kamarai tagság külföldiek számára nehezített feltételéig tele van kifogásolt magyar példákkal a jelentés. Összesen 19 alkalommal említi a szöveg Magyarországot, miközben Szlovákát csak négyszer, Romániát és Lengyelországot tizenkétszer, és még a jóval nagyobb partner Németországot is csak tizenhat alkalommal állítja pellengérre.
A Magyarországgal szembeni kifogások között konkrétan megjelenik a közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázata is: „Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.” Szó szerint ez áll a szövegben, amit Trump kereskedelmi főképviselője adott ki az új vámok indoklásaként.
Magyarország nem állapodhat meg az USA-val az EU-s vámoktól eltérő tarifákban, de általában az EU-t érintő amerikai panaszokon enyhíthetne, ha például a közbeszerzések korrupciós kockázatát érdemben csökkentené.
Rámehet még Brüsszel a tech-óriásokra
Az EU-ban egyébként készülnek olyan tervek is, amelyek agresszívebbek a mostani „tárgyaljunk, aztán meglátjuk” koncepciónál. Ezek nem vámokkal, hanem az amerikai szolgáltatókkal szembeni fellépéssel számolnak. Mert az igaz, hogy az USA több terméket vásárol külföldről, mint amennyit külföldre elad, de a szolgáltatások esetében fordított a helyzet, és ha a két szektort egybevetjük, akkor a végső elszámolás nagyjából kiegyenlíti egymást. Vagyis
hiába vesznek az amerikaiak sok európai és japán autót, ha közben a fél világ a bankjai, biztosítói és tech-cégei szolgáltatásaiért fizet.
Az európai agresszív válasz ezért részben a nagy tech-cégek megadóztatását, részben az amerikai pénzügyi szolgáltatások európai működésének korlátozását vetíti előre. Az pedig már most határozottan körvonalazódik, hogy az európai fegyverkezésre szánt EU-s hitelből a tagállamok nem vásárolhatnak majd amerikai fegyvereket.
Ha a világkereskedelem beteg lesz, akkor Magyarország nagyon beteg lesz
Utoljára 1930-ban emelt jelentősen az USA a vámjain, bár az akkor kivetett általános 20 százalékos védővám alacsonyabb volt számos új vámnál, és a kereskedelem részesedése a gazdaságból szerényebb volt. Az akkori amerikai intézkedés és az európai válaszok nyomán az USA exportja 66 százalékkal, az importja pedig 61 százalékkal csökkent. Hogy az 1929-ben kezdődött világgazdasági válság, és az annak tombolása közben kivetett vámok közül melyik volt a korabeli világkereskedelem összeomlásának fő okozója, arról máig vitatkoznak a közgazdászok, mindenesetre az európai fasizmus virágzása és a korabeli súlyos gazdasági gondok között az összefüggés nyilvánvaló.
Hogy az új amerikai vámok mit okoznak, azt még senki sem láthatja biztosan előre. Az egyértelmű, hogy a közgazdászok többsége szerint baj lesz, és ez a baj biztosan nem kerülhet el egy olyan országot, aminek külkereskedelme alapvetően meghatározza a gazdaságát. Magyarország tipikusan ilyen ország, a külkereskedelmi forgalmának GDP-vel összevetett aránya alapján a világ egyik legnyitottabb gazdasága. Ha a világkereskedelem szenved, akkor Magyarország is szenvedni fog.
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök bemutatja az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni viszonossági vámokat a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2025. április 2-án (fotó: AFP/Getty Images/Chip Somodevilla)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
