Száj- és körömfájás: Jánossomorja ellenállt, máshol lesz a dögtemető
A hatezer lakosú Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorján hétfőn tüntetéssel tiltakoztak, hogy a 3500, tőlük közel 30 kilométerre leölt fertőzött szarvasmarhát ne a város határában levő szeméttelepre helyezzék el. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője Mosonmagyaróvár elvesztése után kényszerhelyzetbe került, hétfőn körzete második legnagyobb településén tüntettek a tervbe vett döntés ellen. Sikerrel. Ma ugyanis megcsippant a polgármester telefonja. A miniszter üzent: mégsem temetnek állati tetemeket ezerszámra a kisváros határába. Bábolnán temetik majd el az állatokat Jánossomorja helyett. Exkluzív riport a helyszínről.
Lőrincz György, Jánossomorja polgármestere szelíd ember, de azt nem szereti, ha semmibe veszik.
Vasárnap reggel azzal hívta fel Hauptmann Tamás, a helyi televízió főszerkesztője: tudja-e, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke, dr. Böröndi Gábor vezérezredes Jánossomorján tart sajtótájékoztatót aznap délben.
Nem tudta. Az osztrák határ menti kisvárosban ilyen rangú katonatiszt talán a második világháború végnapjaiban járt utoljára, akkor is csak az első magyar hadsereg parancsnoka, nem a teljes magyar honvédségé. A polgármester odasietett a sajtótájékoztató helyszínére. Tíz perccel előbb érkezett, vagyis még nem kezdődhetett el a tájékoztató, de már véget is ért. A vezérezredes addigra elhagyta a helyszínt, így a polgármester Dr. Csurgó Attila ezredes, a MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnokának tudta csak elmondani: sérelmezi, hogy őt nem értesítették a bejárásról.
És persze vele együtt a városát sem.
A Kisalföld című lapból tudjuk, hogy Böröndi Gábor arról beszélt: a bejárás során megvizsgálták, milyen műszaki tevékenységet kell végezniük, hogy Jánossomorjára tudják szállítani a járvány által érintett állatokat. Vagyis az utak megfelelő állapotúak-e, vagy kell-e azokon javítani?
Nagyon úgy nézett ki, hogy itt már mindent eldöntöttek.
A száj- és körömfájás járvány által érintett Darnózseli – ahol a harmadik kitörést észlelték Nagybajcs és Levél után – közúton 29 kilométerre van Jánossomorjától, a negyedik gócpont, Dunakiliti pedig 27 kilométerre, ennek a két telepnek a leölendő állatairól van szó. Jánossomorjának egyetlen fertőzött tehene sem volt, adta tehát magát a kérdés: miért kellene a 3500 tetemet éppen ide szállítani?
A helyiek már a járvány kitörése óta azt suttogták, hogy ők lehetnek a célpont, itt ugyanis zömmel magángazdák tulajdonában vannak a földek, miközben a környék nagy része az egykori állami gazdaságé, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Lajta-Hanság Zrt.-é. Hogy mennyit zuhanna a három-négymillió forintos hektárankénti földár egy bűzlő dögtemető mellett, azt mindenki elképzelheti.
Lőrincz György tudta, hogy az újabb gócpontok felfedezése óta megy a csikicsuki. Elsőként Dunakiliti jelentette be, hogy megvédi az értékes vízkincsét, a területükön dögtemető nem alakítható ki, nem fogadja saját leölt állatai tetemét. A hatóságok elfogadhatták, hogy a lebomló döghús ártalmas lehet a vízkészletre, mert a jelek szerint más helyszínt kerestek. Innentől már csak egy kérdés maradt: hol bukkannak fel a tetemeket szállító teherautók.
Pedig az elején a környéken még azt hitték, a száj- és körömfájás járvány az állattartók belügye. A kisvárosban nincs jelentős állatállomány, viszont ez az ország egyik legiparosodottabb települése. A járvány első hatását akkor érzékelték, amikor szombaton az osztrák belügyminiszter lezáratta a város és Mosontarcsa (Andau) közös határátkelőhelyét, és még 19 környékbeli másikat, s ezzel több ezer Ausztriába ingázó élete keseredett meg. A három falu összenövéséből keletkezett városban hajnali négy és öt között van csúcsforgalom, mérnökök, szakmunkások, benzinkutasok, házvezetőnők, mezőgazdasági munkások tömegei indulnak útnak, de szombat óta kihaltak az utcák. Máskor hajnalban tíz-húsz asszony készíti a boltokban a szendvicseket, süti a kolbászt az ingázóknak. Most konganak az üzletek.
Aki eddig 20 perc alatt a munkahelyén volt, most forgalom nélkül 50 percet autózik. Hegyeshalomnál minden autót fertőtlenítenek, hétfőn este Kimléig torlódott fel emiatt a forgalom, a kamionok több mint 20 kilométeren mindkét sávot elállták. Az Ausztriába utazók utoljára a Covid idején éltek meg hasonló jeleneteket az osztrák határon. A jánosiak tudják, hogyan kell a „kertek alatt” eljutni a hegyeshalmi kishatárra, de azért így is megnehezedett az életük.
A dögökre viszont nem számítottak. Az állatokat a hatóság szerint el kell pusztítani azokon a telepeken, ahol megjelent a vírus. Már ez is sokkolta az ittenieket, mert sokan emlékeznek még rá, hogy az 50 évvel ezelőtti utolsó nagy járványnál más volt a járványügyi előírás: akkor az állatokat nem ölték le, viszont hosszú ideig zárlat alatt tartották a szarvasmarhák mellett a településen élő embereket is. Ma más világot élünk. Levél lezárásával az egyik fontos útvonal válna járhatatlanná az osztrák határ felé. Jánossomorján nemcsak ezres nagyságrendben indulnak el hajnalonta az ingázók Ausztira felé, de az itteni üzemekbe is tömegével jönnek más településekről dolgozni, és százával fordulnak ki a kamionok a Dr. Oetker élelmiszer- vagy a Leier betongyárából, hogy csak két nagy üzemet említsünk a sok közül.
Levélen 3000 marhát öltek le, most a másik két gazdaságban összesen 3500 állatra vár ez a sors. Ha igaz, hogy egy teherautón 16–18 tetem fér el, közel kétszáz kamionnyi fuvar indulhat meg a kiválasztott dögtemető felé.
Mindenki átérezheti, milyen őrült tömegű bomló húsra kell számítani annak a településnek, amelyre a hatóságok rámutatnak.
A Kisalföldön fekvő Jánossomorja legmagasabb pontja az a szeméthegy, amit a 20 évig itt működő regionális szemétlerakó területén építettek. A depó már bezárt. Volt vele éppen elég baj, még a háztartási hulladék kezelésével sem mindig bírtak a szakemberek. Büdös volt, többször kigyulladt.
Itt jelent meg a hadsereg parancsnoka és Orbán Tibor, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója. Hogy ez utóbbi miért, azt csak találgatni lehet. Úgy gondolhatták, ő ismeri legjobban a határt, vagy úgy emlékezhettek, hogy a terület az erdőgazdaság tulajdona.
Az is volt régen, de már régóta a városé.
Rendkívüli nap volt a vasárnapi, még sosem fordult elő, hogy este fél tízre testületi ülést hívjanak össze. Most megtörtént, mert úgy érezték, nem várhatnak. A képviselők úgy döntöttek, nemcsak tiltakoznak, de meg is tiltják, hogy a területükön – amit csak bérel a Rekultív Kft. – dögtemetőt alakítsanak ki.
Nem tehettek mást, mert a városban nagy volt a felháborodás. Az országos sajtót jóval megelőzve elterjedt a videó, amely a levéli tetemekről készült a közeli dögtemetőben. A felvételen véres, bugyborékoló, félig elföldelt állati testek látszanak. Egy másik fotó megmutatja, hogy a földfelszín közelében vannak az állatok. A laikusok úgy vélték, igen kevéssé megnyugtató, amit ott látnak.
Az idősebbek, akik már láttak elhullott szarvasmarhát, élénk képekkel érzékeltették, hogyan törnek elő a gázok a felfújódott testből, és milyen elképesztő bűzt áraszt az egész. A legdurvább azonban az volt, hogy a videóra reagáló Agrárminisztérium szerint ez a látvány „a normális biológiai folyamat része, ami a Csemeztanya melletti területen történik”. Az osztrák sajtóban is szétspriccelt a látvány. Hatóságaikat valahogy nem a megnyugvás hulláma öntötte el, és nem a magyar járványkezelés szakszerűségén lelkendeztek, hanem szkafanderes emberek a gépjárműveket is fetőtleníteni kezdték. A magyar határ mentén élő osztrákokat pedig azzal nyugtatgatták, hogy a felszín alatti vizek nem Ausztria, hanem Magyarország felé áramolnak. A szlovákok is reagáltak, miközben náluk már több kitörést regisztráltak, mint Magyarországon, és ők is lezárták a kisebb határátkelőhelyeket. A jánosiak egyre idegesebbek lettek a történtektől, és a közeli dögtemető képeinek láttán azt számolgatták, hány tízmillió forintot esik az ingatlanuk értéke, ha a döglé bugyogása a város határában is megismétlődik.
– Nem adjuk a hozzájárulásunkat, hogy az önkormányzat területére veszélyes hulladékot, fertőzött állattetemeket helyezzenek el. Különösen azért, mert erre a Rekultív Kft-nek nincs is engedélye – mondta lapunknak a polgármester még hétfőn délelőtt.
Az egész város figyelőállásba helyezkedett.
Az ausztriai Esterházy-birtokon dolgozó mindenes sofőr haverja naponta többször küldött videófelvételt Darnózseliről, hogy mi történik a fertőzött telep mellett. Hétfőn reggel azt jelentették a polgármesternek, hogy mozgolódást látnak a szeméttelepen, ezért autóba ült, hogy megnézze. A lerakóban a Rekultív Kft. tulajdonosával, a Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesületének elnökével találkozott. Garanadra Gyula nem jánossomorjai, hanem budapesti lakos, feltűnése a művelésből kivont szeméttelepen már önmagában azt jelezte, hogy itt komoly dolgok készülnek. Az elnök azt mondta a polgármesternek, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel van már veszélyes hulladék kezelésére is engedélyük. Megkapták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH). Közben jött olyan infó is, hogy nagy mennyiségű homokra kaptak megrendelést. Minek kell homok? A tetemek közé, hogy felszívja az erjedésnek induló testnedveket?
A jánossomorjaiak sokat nem értenek persze a járványkezeléshez, de a településen kavicsbánya is működik. Onnan tudják, hogy a jó minőségű fekete termőföld alatt legalább 60 méter mélységig – ott tartanak a bányászásban – kavicsréteg terül el. Lehet, hogy a város nem a Duna partján fekszik, de a leszivárgó víz így is a Dunába kerül, hiszen a vízgyűjtő területén vagyunk.
A polgármester azonnal hívta Nagy István agrárminisztert, a térség országgyűlési képviselőjét. A háttérhez fontos tudni, hogy a Fidesz elveszítette a mosonmagyaróvári polgármester-választást, most vasárnap pedig egy időközi választáson a testületi többségét is. Nagy Istvánnak nagy szüksége van választókörzete második legnagyobb települése, a hatezer lakosú Jánossomorja támogatására, ha nem akar vereséget szenvedni 2026-ban. A várost független polgármester vezeti, de erős bázisa ez a Fidesznek: volt olyan szavazókör, ahol az agrárminiszter, vagy ahogy itt mindenki nevezi, Nagy Pista, 2022-ben 70 százalék feletti győzelmet aratott. Ha Mosonmagyaróvár után az országgyűlési körzetét is elveszítené, az komoly törés lenne Nagy István politikai pályáján.
A helyieknek lényegében ez az egy ütőkártyájuk maradt.
A kommunikáció a település Facebook-oldalaira terelődött, hivatalos és nem hivatalos oldalak tucatjain áramlott az információ. Az ezer követővel rendelkező Zöld Jánossomorja csoport kért és kapott engedélyt a hétfő esti tüntetésre.
– Szerettük volna meggátolni a teherautók áthaladását a szeméttelep irányába, ezért az egyik ipari parkban, a Binder precíziós műanyagcsatlakozókat gyártó üzeme mellett gyülekeztek a határba vezető kavicsos úton. Ígéret van arra, hogy lakott területen nem halad majd át a konvoj, és úgy számítottunk, erre mennének a teherautók – mondja a csoport egyik tagja, Maglódi Zsolt önkormányzati képviselő.
A gépjárművek már vasárnap is ott vártak Darnózselin a fertőzött telepnél, de végül nem indultak el. A tüntetésre nagyjából 250 ember érkezett, ez lakosságarányosan egy hetvenezres fővárosi demonstrációnak felel meg. Addigra Gáncs Kristóf rendőrségi szóvivő már azt is bejelentette, hogy bűncselekményt követ el, aki a hatóság által elhatárolt területre illetéktelenül belép. Így próbálják megtorolni újabb lesivideók készítését. Hétfőn este a szeméttelep területe még nem volt „elhatárolva”, a tüntetők egy csoportja mutatta meg lapunknak a fák mögötti befüvesített dombokat.
A polgármesternek azt mondták, a hatóságok alternatívákat is keresnek, vagyis van még értelme tüntetni. Az otthonukat védő helyieken kívül a szomszéd falu, Újrónafő is képviseltette magát, Tóth Mária polgármester hat felkiáltójelet rajzolt a közleményét záró mondat után: „Minél többen támogassuk Jánossomorját”. Mozgásba lendültek, a Tiltakozzunk feliratú transzparenst a város grafikai stúdiója készítette rekordgyorsasággal. Az éles böjti szélben a tiltakozók között ott láttuk a helyi civileket, a fúvószenekar tagjainak családjait, az önkéntes tűzoltókat, a helyi színjátszókat is, volt, aki traktorral jött, mások izgultak, hogy a félhatos kezdésre hazaérjenek, a kamionok között dudálva keresték a szökőutat a bedugult sztrádán.
– Ha minden a terveik szerint alakul, már itt járnának a teherautók a szegény állatok tetemeivel – mondja Maglódi Zsolt, a tüntetést szervező Zöld Jánossomorja Facebook-csoport vezetője.
– Ásni nem kezdtek még – reménykedik egy jól értesült,
– Talán a szeméthalomba tennék a tetemeket.
– Tudnak erről a szomszéd osztrák falvak is, hogy a határ mellé hozzák a fertőzött tetemeket?
– Ha erre jönnek a teherautók, akkor már mi is fertőzött településnek számítunk majd? – így sorjáznak a kérdések.
– Becsületből vagyunk itt, azért demonstrálunk, hogy megmutassuk, nem lehet átnézni az embereken – mondják. Bár a tüntetést a civilek szervezik, a polgármester a vezérszónok. Nem kell keresnie a szavakat, ugyanazt a sértettséget érzi ő is, mint a demonstrálók.
A hatóság döntése alapján az állatokat le kell ölni, a tetemeket pedig meg kell semmisíteni. Elásni vagy elégetni. Anglia 2001-ban több mint száz napig küzdött addigi legnagyobb száj- és körömfájás járványával, akkor ezt a megoldást is tömegesen választották, de a lángolva égő tetemekből rakott hegy is horrorisztikus látvány volt. Akkora tömegben kell megsemmisíteni a vírust hordozó vagy potenciálisan hordozó állatokat, hogy erre nem kínálkozik könnyen emészthető megoldás.
Ráadásul a víz az intenzív mezőgazdaság miatt már jelenleg is olyan szennyezett, hogy a városba vezetéken hozzák Mosonmagyaróvárról az ivóvizet.
A helyiek szerdára újabb tüntetést jelentettek be, hogy meggátolják az állati tetemek érkezését. Attól féltek ugyanis, hogy a városkához közeli szeméttelep eddigi bűze semmi sem volt ahhoz, ami most következik. A miniszter szerint az operatív törzsnek kell kijelölnie a dögtemetőt, ám ezt hétfő reggel óta halogatták. A Fidesz tudatában van a döntés politikai súlyának. A gazdák a határt nézték munka közben, Darnózselin bekapcsolt kamerával gurultak át az autósok, hogy lássák, mi történik a telepnél, ott állnak-e még a teherautók. Hogy azonnal reagálni tudjanak, ha elindulnak és Jánossomorja felé fordulnak a 3500 leölt állat tetemével.
Aztán kiderült, hogy nem fordulnak. Kedden délelőtt csippant Lőrincz György telefonja. Nagy István agrárminiszter sms-ben közölte a polgármesterrel, hogy nem náluk lesznek elföldelve a tetemek.
11.40 perckor Jánossomorja fellélegzett.
Egy másik település, Bábolna kezdhet aggódni. A járvány kezelése folytatódik.
Nyitókép: Szarvasmarha egy magyarországi telepen. Fotó: AFP/Isza Ferenc.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
