Van az 560 milliárd is! Újabb „dugipénzeket” azonosítottunk a Matolcsy család körül
Az Állami Számvevőszék szerint az MNB alapítványi befektetéseiért felelős cég közel 500 milliárd forinttal bizniszelgetett a Matolcsy-érában – azaz lett tulajdonos például a GTC Group nevű varsói ingatlanóriásban. Nos, a Válasz Online még ezen felül is talált 40,3 milliárd forintnyi „dugihitelt”, amellyel a jegybank a saját GTC-jét finanszírozta. További 22,4 milliárddal pedig egy olyan társaságot segített az idősebb Matolcsy által vezetett intézmény, amely néhány hónappal később az ifjú Matolcsy befolyási övezetébe került.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi hálózata anno azért kapta a Pallas Athéné nevet, mert eredeti célja a pénzügyi szakemberképzés támogatása, a tudásteremtés, a gazdaságban alkalmazható geostratégiai és geopolitikai kutatás-fejlesztés ösztönzése volt. Az erre szolgáló százmilliárdok azonban – nemzetközi ingatlanvállalatok sűrűjébe kerülve – elvesztették közcél- és közpénzjellegüket. A Pallas befektetéseiért felelős cég majd’ 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott; egyebek mellett többségi tulajdonos lett a varsói központú Globe Trade Centre (GTC) nevű regionális multiban, továbbá masszív részesedést szerzett a szuperexkluzív szálláshelyeket kínáló svájci Ultima Capital SA-ban is.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a felhasznált 500 milliárd bő 80 százalékát közpénzként azonosította, hiszen a jegybanki források mellett a szintén Matolcsy-közeli Neumann János Egyetemért Alapítvány szabad 127,5 milliárdját is bedobták a buliba. Az egész konstrukciót megtámasztó 170 millió eurós „piaci” hitel gazdája pedig az az MBH Bank, amelyet Mészáros Lőrinc dominál, de a pénzintézet tulajdonosi körébe anno a Matolcsy-csapat magántőkealapjai is bekerültek (23 százalék erejéig). Ennyit eddig mindenki tudhatott, aki olvasott, vagy akár podcastot hallgatott a témában.
Lapunk friss észlelése szerint azonban az ÁSZ alulbecsülte a GTC–Ultima-körbe kerülő – illetve áttételesen a Matolcsy Ádám környéki magántőkealapokat is gazdagító – pénzeket. Az említett 500 milliárdnál biztosan többről van szó, ugyanis az MNB az úgynevezett növekedési kötvényprogramon keresztül további közel 63 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsönnel is segítette az ingatlanműveleteket.
Hogyan kezdődött ez a 63 milliárdos történet? Először a G7 gazdasági portál jelezte 2020 végén, hogy a jegybank azt a GTC Groupot – illetve itteni leánycégét, a GTC Magyarország Zrt.-t – készül hitelezni, melynek végső tulajdonosa ő maga. Matolcsy Györgyék tehát az önfinanszírozás kereteit feszegették, annak ellenére, hogy Magyarországon éppen az MNB a pénzügyi prudenciáért felelős szervezet. Ahogy a G7 is írta, a bankoknak jellemzően tiltják, hogy érdekeltségi-tulajdonosi körön belül adjanak kölcsönöket, ez ugyanis egészségtelen viszonyt, rossz ösztönzőket teremt mind a hitelező, mind az adós számára – lásd a Széchenyi Bank közismert, büntetőügybe torkolló történetét. Az akkori MNB persze igyekezett azt kommunikálni, hogy az alapítványi hálózatához tartozó, több áttételen keresztül birtokolt GTC Group tőle független vállalat, ám nemzetközi pénzügyi értelmezésben a jogi ügyeskedés, a bonyolult cégszerkezet teljesen irreleváns, csakis az üzleti tartalom számít. Márpedig a valóságban a GTC a magyar jegybank vállalata; ezt igazolja, hogy Varga Mihály stábja előbb-utóbb át fogja venni az irányítást a varsói ingatlantársaságban is a Matolcsy-körtől (csak ehhez több külföldi közbeiktatott társaságban közgyűlést kell tartani).
A G7 tehát öt éve leadta a vészjelzést, azóta azonban szinte szó sem esett a GTC Magyarország Zrt. finanszírozásáról. Pedig a lengyel társaság itteni leányvállalata az éves pénzügyi beszámolói szerint több tízmilliárd forint értékben bocsátott ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a növekedési kötvényprogram keretei között (2020 decemberében és 2021 márciusában). Az MNB weblapjának egyik eldugott táblázatából kiderül, hogy a jegybank az elsődleges és másodlagos piacon 40,3 milliárdnyi GTC-kötvényt jegyzett le – ez az össznévérték majd’ 70 százaléka. A kötvény kezdeti besorolása a Scope Ratingsnél BBB- volt (stabil kilátásokkal), majd tavaly novemberre az értékpapírt leminősítették BB+-ra (negatív kilátásokkal), vagyis a bóvli közelébe. Növekedett tehát a kötvény visszafizetési kockázata, s nagy kérdés, mit hozna egy mai újraminősítés.
Akad azonban további adalék is, amely bennfentesgyanússá teszi az MNB korábbi kötvényvásárlásainak egy részét. A 40,3 milliárd forint mellett ugyanis lett egy 22,4 milliárdos jegyzés is (2020 decemberében és 2021 februárjában), amellyel, mint később kiderült, konkrétan a Matolcsy Ádám befolyási övezetébe tartozó egyik magánérdekeltséget hitelezték. 2022-ben vettük észre, hogy a papíron nem túl vagyonos MNB-elnöki sarj az akkori parlamenti választások után több céget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t. E vállalat aztán óriási banki kölcsönhöz folyamodott, és a mannát természetesen a ma MBH néven működő, közös Mészáros–Matolcsy-pénzintézet szolgáltatta. A hitel „ellentételezéseként” 85 millió euró erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző épületekre (sőt, a bank megszerezte a Matolcsy Ádám-féle részvénytársaság felét is). A beterhelt ingatlanokat azonban nem az MNB-elnök fia szolgáltatta, hanem a Sky I. és a Sky II. nevű magántőkealapok által birtokolt SkyGreen Buildings Kft. Utóbbi egy méretes irodaházkezelő, amelyhez mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható épületegyüttes tartozik (például a Váci úton és a budai Duna-part Infoparkjában). Matolcsy Ádám tehát az egyik legnagyobb magyar magántőkealapos irodacéget, a SkyGreen Buildings Kft.-t „mozgatta be” saját céges hitelfelvétele mögé, tehát biztosan nem független tőle az „égzöld” vállalat.
Lássunk csodát, korábban ugyanez a SkyGreen is bocsátott ki értékpapírokat a növekedési kötvényprogram keretei között, és 70 százalékban – az említett 22,4 milliárd forint erejéig – a Matolcsy György által vezetett MNB lett a vásárló. A jegybanki kölcsönnel megsegített vállalat mögötti magánalapokat akkoriban Szécsényi Bálint Equilor-csoportja kezelte; ő a legutóbbi időkig a GTC Group felügyelőbizottságban is ott ült. Néhány hónap múlva aztán a SkyGreen tulajdonosi jogai a Matolcsy Ádám-közeli Quartz Alapkezelőnél landoltak, sőt, az MNB-elnök fia – mint írtuk – kvázi a sajátjaként használta a SkyGreen-ingatlanokat a maszek hiteleihez is.
A fenti adathalmaz lényege csupán annyi, hogy mind a nemzeti bank saját ingatlanvállalatát (GTC), mind a Matolcsy-kör hasonló profilú céges leágazását (SkyGreen) is ugyanabból a két külső forrásból finanszírozták hiteloldalon: magából az MNB-ből, illetve a családhoz tulajdonosilag köthető MBH-ból. Amikor e tényekről bankár forrásunkat faggattuk, ő költői kérdésekkel felelt. Vajon ki vonja felelősségre az MNB-t, hogy saját cégét pénzelte? Vajon mennyiben tett eleget az MBH a belső hitelekre vonatkozó szabályoknak, amikor a fent említett entitásoknak kölcsönt nyújtott? S az MBH-t hivatalból ellenőrző MNB mennyire végzett alapos vizsgálatot a részben az elnök családjához köthető kereskedelmi banknál?
Nyitókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
