A karosi harcos: mintaszerű honfoglalás kori rekonstrukció baráti összefogásból – Válasz Online
 

A karosi harcos: mintaszerű honfoglalás kori rekonstrukció baráti összefogásból

Borbás Barna
Borbás Barna
| 2025.04.11. | Kult

Először készült leletpontos 3D rekonstrukció egy honfoglalás kori magyar harcosról, és talán még sosem mutatták be ennyire részletgazdagon egy 1100 évvel ezelőtti előkelő öltözékét és tárgyi kultúráját. A cikkünk megjelenése napján debütáló Karos 2/29 valódi összművészeti projekt, hiszen a virtuális modell és a makett mellett egyedi, 10. századi eljárással elkészült a Felső-Tisza-vidéken feltárt ezüst veretes öv rekonstrukciója és az újraalkotás folyamatát bemutató kisfilm is. Csattanó: a Karos 2/29 egy műkedvelő főorvos születésnapi ajándéka, a cechet mindenestül egy baráti társaság és a gyártó Pazirik állta. Premier előtt láttuk a filmet és beszéltünk a cseppet sem hétköznapi projekt megálmodóival.

hirdetes

Az elmúlt években több cikkben és az őstörténetes nyomtatott Válasz Offline-ban is leírtuk, miért lettek végre jó történelmi filmek a honfoglalás koráról. Ezek közül a legfontosabb, hogy most már tényleg van mit bemutatni. „Az, hogy felülünk egy íjjal egy lóra, még nem a 10. századi harcászat. Az, hogy valamiféle arra hasonlító szablyával belevágunk egy szalmacsutakba, még nem fegyverhasználat. Ha ezt senki sem csinálja rendesen, akkor talán nekünk kellene elkezdeni.” Az ars poeticaként is felfogható mondatokat a 2021 novemberében debütált Regnum Festből idéztük. Az ismeretterjesztő kisfilm azokat a „történelmi újrajátszó” csapatokat mutatta be, akik valóban elkezdték és magasabb szintre emelték a – némileg egyszerűsítve – hagyományőrzésnek nevezett tevékenységet, vállalva az együttműködést a szubkultúrában korábban távolról méricskélt szakkutatókkal.

Törekvés a történelmi hűségre, könyvolvasás és múzeumlátogatás, leletpontos fegyverek, ruhák, tárgyak használata, műanyag- és gagyimentesség – ez lenne a reenactment receptje. A kilencvenes években magányos harcosok, szórványos próbálkozások voltak ennek terjesztésére, aztán bő tíz éve, a Magyar őstörténet: tudomány és hagyományőrzés című, tudósokat és kézműveseket egy színpadon szerepeltető MTA-konferencia áttörést hozott. Ma már egyre többen főznek az imént leírt receptből, és az íjak újraépítésétől a közelharci fegyverek alkalmazásáig egy sor területen nemzetközi szintű lett a magyar rekonstrukció. Erről már lehet és érdemes filmet készíteni.

A Regum fest után nem sokkal forgatott Lovakon, nyergekben vagy a 2023-as Az Árpádok felemelkedése jó példa a fejlődésre, ami a nézői lelkesedést is képes volt visszahozni A pozsonyi csata fiaskója után.

A cikkünk napján megjelenő Karos 2/29 is ezt a mintázatot követi. Gyártója a kiváló állandó- és időszaki történelmi kiállításokat tervező, néhai magyar várakról, monostorokról, kastélyokról számtalan 3D modellt készítő Pazirik csapata, tudományos szakértői Pusztai Tamás és Révész László régészek voltak, az ő publikációik nyomán dolgozott a rekonstrukción Mestellér János és Aranyosi János. Az eredmény az első részletgazdag és leletpontos virtuális 3D modell egy honfoglalás kori lovas harcosról, a belőle gyártott dioráma (a környezetében álló makett), illetve egy 27 perces kisfilm a teljes Karos-sztoriról és a rekonstrukció kézműves folyamatáról, mely itt megnézhető.

A harcos figuráját a ló fejrészével együtt műgyantanyomtatóval „nyomtatták”, a ló testrészei PLA (polilaktid) filamentből készültek. A dioráma 1:10-es méretarányú, a festése – ahogy az a filmben is látható – az alapozástól a legfinomabb díszítésekig kézi munka. A nyolcórányi nyersanyagból forgatott film megszólaltatja a karosi leleteket kutató régészeket, valamint bemutatja két évezred technológiájának találkozását: a veretes öv 10. századi eszközökkel történt újraalkotását és a 3D modellezés lépéseit is.

Miért éppen Karos?

Karos település a Kárpát-medence északkeleti táján, a Felső-Tisza-vidéken fekszik a magyar–szlovák határtól néhány kilométerre. Mai lélekszáma alig haladja meg a félezret, a község történelmi jelentősége mégis hatalmas. Határában három kulcsfontosságú 10. századi magyar temető is előkerült: az első még a 20. század első felében, mezőgazdasági munkák közben, a második és a harmadik viszont már régészek által, 1986 és 1990 között. Utóbbi ásatásokat Révész László, a Herman Ottó Múzeum régésze vezette, aki ma már professzorként a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője. Mindegyik feltárt sírt egy-egy homokdomb rejtette egymástól 200-200 méterre; a leletek alapján a magyar honfoglalástól a 10. század közepéig temetkeztek ide.

Balra a karosi temető sírrajza, jobbra a most készült elméleti rekonstrukció a temetkezés pillanatáról (forrás: Pazirik)

Nem is akárkik: a sírok feltehetően a fejedelem vagy törzsfő katonai kíséretét és az ő családtagjaikat, szolgáikat rejtették. Főként a II. számú temetőből kerültek elő a honfoglalás kori leleteink között egyedülállóan ritka és értékes tárgyak: az íjakon és tegzeken kívül szablyák, harci balták, rangjelző tárgyak, például aranyozott ezüst veretes övek és tarsolylemezek. A sírok nagyjából felében az elhunytak lovainak koponyáját és lábszárcsontjait is felfedezték.

Máig Karos a leggazdagabb régész által feltárt honfoglalás kori temető Magyarországon,

mely arra hívta fel a figyelmet, hogy Árpád és utódai harcosainak „ezüsttel bélelt” sírjai milyen „messzeláthatóan” dicsekedtek gazdagságukkal. Bóna István régész arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a dúsgazdag temetkezési helyek nem voltak mélyebbek egy méternél. Ezért is fordulhatott elő, hogy a Bodrogközben földművesek, sőt olykor disznók túrták ki őket. Akik tehát ezeket a sírokat létesítették, magabiztos urai lehettek a földjüknek. Nem úgy, mint a 6. században a Duna-vidéken élő langobardok, akik nem ritkán 5-7 méter mélyre ásott, sűrű kőpakolással is védett sírokban igyekeztek halottaik értékeit megmenteni.

A Révész Lászlóék által megismert 73 darab sírból kiemelkedik a 29-esre számozott vezéri temetkezési hely. Innen származik az egymása fonódó indamotívumairól, három- és ötlevelű palmettáiról ismert tarsolylemez, melynek formáit felfedezése óta számtalan helyen idézték, felhasználták, és maga a lemez manapság is megvásárolható jobb-rosszabb utánzatokban. Nem véletlen tehát, hogy a filmeseknek erre a leletcsoportra esett a választása.

2/29

Minden, ami a Karos 2/29 filmben megjelenik, tudományos igényű rekonstrukció: a tegeztől az utolsó övveretig, a nyeregtől a kaftánig az összes részlet mögött minimum egy tanulmány vagy egy dokumentált analógia áll. Vagyis amit látunk, lényegében a karosi kettes temető 29-es sírjában nyugvó vezér életre keltése? „A mai tudásunk, ahogy minden történeti tudás, két pilléren áll: tényeken és hipotéziseken – mondja Mestellér János, a X-XI. századi életmód-rekonstrukcióval foglalkozó Foedus Orientalis Kulturális Egyesület elnöke, a Karos 2/29 szakértője, őstörténetes lapszámunk egyik kiemelt megszólalója. – Sziklaszilárd tény, hogy hány veret volt a sírban, milyenek voltak a nyílhegyek, a tarsoly csatja, a kengyel. Ami nem bomlott le, azt elég pontosan látjuk. A Kárpát-medence elmúlt bő ezer éves klimatikus viszonyai nem voltak ilyen kegyesek a bőrökhöz és textilekhez. Ezekről többnyire csak töredékek maradtak ránk, és sokszor csak elképzeléseink lehetnek.” Így például a filmben és a diorámán látható selyemkaftán, a készenléti tegez és a fejfedő is részben fikció, mely azonban leletpárhuzamok és más megfigyelések alapján, óvatos következtetésekkel készült.

Mestellér két filmbeli elemre hívja fel a figyelmet: az övre és a nyeregre. Messziről, laikus szemmel egyikben sincs újdonság, de előbbi ebben az új szerkezeti rekonstrukciós elképzelésben most látható először, a nyereg pedig az ilyenkor „szokásos” tiszafüredi nyergen alapuló elmélettel szemben Flesh Márton és Wilhelm Ákos Sándor A soltszentimrei nyereg újabb rekonstrukciója című, néhány évvel ezelőtti tanulmánya alapján készült, és a korábbiakhoz képest más üléspozíciót biztosít. „Öt évvel ezelőtt máshogy raktam volna össze mindkettőt. Lehet, hogy öt év múltán is máshogy fogom. De ami most a Karos-filmben látható, tényleg a legjobb tudásom, tudásunk” – mondja Mestellér János.

A meglepetés

A Karos 2/29 film legnagyobb különlegessége mégsem maga a 3D modell, a dioráma vagy az ebben a formában most először látható veretes öv. Hanem a háttérsztori: ez a kisfilm ugyanis nem múzeumba, kiállítási projekthez vagy más intézményi megrendelésre készült. Még csak állami, önkormányzati pénz sincs benne – hanem csakis egy baráti társaságé. A rekonstrukció születésnapi ajándék, mellyel Ajtay Zénó doktort, a délnyugat-magyarországi régió közismert kardiológus főorvosát lepték meg 60. születésnapjára.

„Hosszú évek óta ismerjük egymást, talán az sem titok, hogy ami az egészségemet illeti, rengeteget köszönhetek neki – mondja Balogh András, a Pazirik Kft. ügyvezetője. – Főorvos úr követi és szereti a munkásságunkat, érdekli a magyar őstörténet és a honfoglalás kora, ezért teljes titokban azt találtuk ki, hogy a születésnapjára meglepjük egy professzionális 3D rekonstrukcióval. Mestellér János javaslatára döntöttünk a karosi második temető 29-es leletanyaga mellett. Valódi összefogás volt ez: kellett hozzá a baráti társaság áldozatvállalása, szakértők, rekonstruktőrök tudása és a Pazirik közel húszéves tapasztalata.” Balogh András azt mondja, hat forgatási napot és összesen több mint 800 munkaórát tettek bele, vázlatoktól a kész 3D modellig és a diorámáig. Ez a munka olyan szakmai háttérrel és maximalizmussal készült, mintha a legpatinásabb múzeum rendelte volna meg.

A Paziriknél – az ajándék és a párját ritkító meglepetés mellett – befektetésként és kísérleti projektként is tekintettek a Karos 2/29-re. Volt már dolguk honfoglalás kori rekonstrukcióval az Elit alakulat című 2013-as kiállítás keretei között, de ilyennel még nem. „Látni szerettük volna, hogy ebben a méretarányban, ilyen kidolgozottság mellett működik-e a modellezés. A rendhagyó filmben pedig meg akartuk jeleníteni a munkafolyamat összes résztvevőjét, kezdve a régésztől a cizellőrön át a saját grafikus és illusztrátor kollégáinkig” – összegzi Balogh András.

×××

A honfoglalás kori hagyományőrzés forradalmát, a múlt újraalkothatóságának lehetőségeit részletesen bemutattuk a Válasz Offline második számában. A korábbi filmek háttere, egy tarsolyokat és más kincseket mesteri szinten készítő szabolcsi ötvös sztorija, íjrekonstrukciók, régészeti ritkaságok – őstörténetes lapunk továbbra is megrendelhető közvetlenül tőlünk >>>


Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetes
#hagyományőrzés#honfoglalás#Karos#őstörténet#régészet#Révész László#történelmi filmek