Válasz Online – Oldal 3
 

Nemrég „az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyijaként” értékeltük, hogy az állam 600 milliárd forintot fizet titokban Tiborcz Istvánnak és társainak – három irodakomplexumért. Mivel a mutyi pontos mértékét is meg akartuk határozni, szakértők segítségét kértük. Kiderült: soha, senki nem keresett még ennyi pénzt Magyarországon egyetlen ötlettel.

Bővebben >>>

Amiről Párizs eddig csak álmodhatott, az Budapesten eleve megvan, olimpia nélkül is. Csak ki kellene használnunk. Urbanisztikai tanulságok a párizsi olimpiáról – Budapestről nézve.

Bővebben >>>

Elfogynak a háziorvosok Magyarországon, eladhatatlanok a praxisok. Nemcsak a falvakban, hanem már Budapesten és Győrben is. A kormány ismét az államosításban és a centralizálásban látja a gyógyírt, de ezzel csak a krízist mélyíti. Nagykép.

Bővebben >>>

Egyes rendszerlantosok már a kínai írásra való áttérésről fantáziálnak – merthogy a latin betűk állítólag nem alkalmasak a magyar nyelv leírására. Az idei tusnádi beszéd után végképp összeért a Nyugaton szinte mindenkivel összevesző kormánypolitika és az évek óta gondosan építgetett hazai „népi turanizmus.”

Bővebben >>>

Aranyérmes sportolók pózoltak vele, napról napra százmilliók látták és hallották megkondulni, az egész párizsi olimpia meghatározó jelképe lett – és hamarosan Franciaország fő katolikus templomában kap helyet. A megnyitó megosztó szimbolikáján napokig pörgött a sajtó, a Stade de France harangja és fordulatosan szép története viszont legfeljebb mínuszos hírként jelent meg. A 2024. évi játékok zárásaként elmeséljük hát elejétől a végéig.

Bővebben >>>

Egy éven belül feloszlik a fővárosi közgyűlés – tippel érdeklődésünkre Kovács Gergely. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke ennek ellenére beül oda is, viszont elismeri, hogy ez cseppet sem logikus. Miért hitt Vitézy Dávidnak? Mi lesz végül a helyi turulszoborral? Ő tette-e a feljelentést a Pokorni Zoltán házát a jelek szerint munkaidőben takarító önkormányzati alkalmazott esetében? Nagyinterjú.

Bővebben >>>

Soha nem jött a világra olyan kevés gyerek, mint idén az első felévben: júniusban megyénként naponta átlagosan mindössze 10 baba született. A 40-49 évesek között több a gyermektelen, mint a nagycsaládos. A családi adókedvezmény jövő évre ígért megduplázása ennek ellenére továbbra is a legalább háromgyerekeseket részesíti előnyben – csakhogy fiatalok tízezreinél már az első gyerek sem születik meg.

Bővebben >>>

Az evangélikus egyház biblikus tanításával szöges ellentétben áll, amit Labossa Péter Mihály érdi lelkész a holokausztról mondott, ezért attól az egyház elnök-püspöként elhatárolódik. De azt is nyomatékosan kéri, hogy a lelkész elleni verbális támadások érjenek véget. Fabinyi Tamás püspök írása.

Bővebben >>>

A hagyományos hajtású járművek ára csak nő, az elektromosautó-gyártók a termelés visszafogására kényszerülnek. Mi húzódik meg a válság hátterében?

Bővebben >>>

Munkatársunk Donyeck megyében látta: a frissen mozgósított ukránok négy hét kiképzés után gyakran a fegyverkezelés alapjait sem tudják. Ellenpéldaként a harkivi fronton egy tüzéregységet néztünk meg, tapasztalva, mit jelent a többéves képzettség és a rutin. Röviden: az életet. Két történet – a magyar sajtóban mindkettő elsőként.

Bővebben >>>

A Ráckevei-Duna budapesti szakaszán átívelő Gubacsi híd vasúti pályája olyan fontos a magyar gazdaságnak, mint a Szuezi-csatorna a világkereskedelemnek. Iparunk jelentős része megbénulna a híd nélkül: ez az egyetlen vasúti összeköttetés az ország egyik legfontosabb logisztikai központja, a csepeli Szabadkikötő és a nemzeti össztermék jelentős részét előállító gyárak között. A híd azonban annyira rossz állapotban van, hogy szeptemberben a MÁV-nak muszáj felújítást kezdenie. Ez azonban csak felületi kezelés, a végleges megoldást jelentő új vasúti híd a jövő homályába vész.

Bővebben >>>

Ma van 79 éve annak, hogy ledobták az atombombát Hirosimára. A japán városban jezsuiták is tartózkodtak ekkor, és közülük legalább ketten az egész világon ismertek lettek később. Rájuk emlékezünk A Szív újság cikkével.

Bővebben >>>

Két férfias megjelenésű női ökölvívó párizsi szereplését sokan úgy értelmezik, mintha a woke őrület betetőzése lenne. És egy kalap alá veszik ezt a nemváltó sportolók ügyével. Pedig Tokióval ellentétben Párizsban transznők nem is indulhattak az olimpián. Imán Halíf és Lin Jü-ting ügye azért szólhatott nagyot, mert utóbbi évek gender körüli kultúrharcai és a nyitóünnepség drag queenjei jó előre megágyaztak az indulatoknak. Teljes háttér.

Bővebben >>>

Az ukránok azt állítják, hogy nem zártak el egy csepp olajat sem a százhalombattai és a pozsonyi finomítók elől. A magyar és a szlovák kormány szerint viszont elzártak egy csomót, és válaszul szankciókkal fenyegetik Kijevet. A vita azután robbant, amikor a magyar és az orosz külügyminiszter New Yorkban tárgyaltak.

Bővebben >>>

„A heterogén politikai elvűeket összehozó korai MDF-et Antallal együtt ő formálta centrista középpárttá” – fogalmaz Szabad Györgyről születésének augusztus 4-én esedékes centenáriuma alkalmából Jeszenszky Géza. Szabad György külpolitikájában atlantistának számított, nézeteinek előfutárát Kossuth Lajosban látta, aki az Egyesült Államok és Európa szoros együttműködésének világviszonylatban is az egyik első szorgalmazója volt. Az Országgyűlés elnökének egész életét meghatározta, hogy az első sír, amelyhez édesapja ötéves kisfiúként elvezette, az aradi vértanúké volt. Személyes hangvételű megemlékezés a rendszerváltoztatás egyik kulcsemberéről.

Bővebben >>>