Válasz Online – Oldal 47
 

Az alkotócsapat három tagja lapunkat kereste meg azzal, hogy válaszoljanak néhány, a filmkészítés körülményével kapcsolatban felvetődött kérdésre. Leszögezik: munkájuk egyáltalán nem hibátlan, de a nyeregkápák dőlésszöge és hasonló kérdések inkább a szűkebb szakértőket izgathatják.

Bővebben >>>

Pósfai Gábor korábban a magyar Decathlont vezette – páratlan sikerrel. Akkorával, hogy még azt is elnézték neki, amikor nyilvánosan bírálta a magyar kormány hatalomgyakorlásának módját és magát Orbán Viktort. A Válasz Online érdeklődésére most arról mesél, miért veszett fejsze nyele a megszólalás itthon. Meg arról, mi a különbség az osztrák politikai korrupció és a magyar, az ottani és az itteni társadalmi feszültségek között. Interjú.

Bővebben >>>

Noha az oroszok egyre jobban szorongatják, az ukránok nem fogják feladni Bahmutot. Közben orosz offenzíva indult Harkiv megyében is. Zelenszkij nyugat-európai körutat tett, hogy a fegyverszállításokat felgyorsítsa, de egyelőre kevés kézzelfogható eredmény látszik. Az ukránok szerint az oroszok „koreai” forgatókönyvben, vagyis az ország tartós kettéosztásában gondolkodhatnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 354. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója.

Bővebben >>>

Élt a 20. század második felében egy magyar festő, aki sokáig nem szerepelt a korszakról szóló összefoglalásokban, szinte általános kritikai elutasítás övezte, bár a közönség szerette és vásárolta a képeit. Mácsai István – a színész Mácsai Pál édesapja – itthon társtalan volt, de a korabeli Amerikában a rejtett jelentésekkel teli, érzékeny, konzervatív vagy mágikus realizmus elfogadott irányzatnak számított. És ma különös módon úgy tűnik, jobban megragadta a korhangulatot, mint sok elismert kortársa. A Kiscelli Múzeumban látható életműkiállítása átírja a berögzült művészettörténeti kánont, a látogatót pedig nem várt felfedezéssel örvendezteti meg.

Bővebben >>>

Három utánpótlási útvonalból az ukránok már csak egyet tudnak használni Bahmutnál. A litvánok automata légvédelmi ágyúkra képeztek ki ukrán kezelőszemélyzetet. Újabb 90 nappal hosszabbították meg a hadiállapotot az ukránok.

Bővebben >>>

Észak-Korea elitjében folyik a pezsgő, miközben a nép körében az éhínség újra felütötte a fejét. Az ország papíron kommunista diktatúra, már jócskán kapitalista gazdaság is – korrupt és rothadt, ám a magánszektor gazdasági teljesítménye 2021-ben így is megelőzte az állami szektorét. Tengernyi hihetetlenül érdekes, eddig nem ismert tény a Legfelső Vezető országáról. Helyzetkép.

Bővebben >>>

Lapunk konkrét neveket is megtudott, ezek alapján pedig az összkép legalábbis aggasztó. Azt senki nem vitatja, hogy sereg HR-je átgondolandó, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter statáriális eljárása könnyen kontraproduktív lehet. Azt pedig végképp senki nem érti, hogy mindezt miért egy szomszédban zajló háború és a sereg évtizedek óta legkomolyabb eszközbeszerzése közben kellett meglépni.

Bővebben >>>

Jó hírünk van: adója 1 százalékával idén is támogathatja a Válasz Online-t. Mindez azért lehetséges, mert a Válasz Online-t támogató Polgárvilág Alapítvány szerepel a NAV 2023-as listáján, tehát ismét jogosult a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásainak gyűjtésére. A felajánlásokat együtt gyűjtjük lapunk stratégiai szövetségesével, Az élet meg minden podcasttal.

Bővebben >>>

Keresztény, konzervatív családból indult, a liberális értelmiség emblematikus személyisége (majd egyesek szerint árulója) lett. Mérnökként végzett és bár a színművészetire sosem vették fel, színészként élte le az életét. Amióta az egykor befelé forduló gyerek a rivaldafénybe lépett, ember nem tolmácsolja nála jobban József Attilát. Jordán Tamással 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk. Interjú.

Bővebben >>>

Feltűnőek a hasonlóságok Oroszország mostani ukrajnai és 1939-40-es, finnországi háborúja között. Noha nyelvrokonaink az ukránokhoz hasonlóan vitézül helytálltak az agresszióval szemben, a nemzetközi támogatás sem volt elegendő a döntőnek bizonyult orosz anyagfölénnyel szemben.

Bővebben >>>

Nem jó a harci helyzet ukrán szempontból a Donbaszban: Bahmutba már csak egy úton tudnak utánpótlást bejuttatni, Kreminnánál is visszaszorultak. Jelentős orosz csapatösszevonást jelentettek Mariupolból, amiből a szakértők arra következtetnek: a támadók újabb offenzívára készülnek. A megszálló erők létszáma azonban még mindig messze elmarad a védőkétől. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 347. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója.

Bővebben >>>

Toronydaruk erdeje jelzi, hogy gőzerővel zajlik a Budai Vár több, rég eltűnt épületének visszaépítése. Van köztük több egykori minisztérium, hivatali épület és magánpalota is. Amiben közösek, hogy a második világháború után mindegyiket azért bontották le, mert úgy látták, hogy túlméretezettségük miatt nem illenek a Várba: elnyomják a régebbi polgárházakat, kis palotákat, és konkurálnak magával a Királyi Palotával is. Most, hogy betonvázuk lassan az eredeti magasságban tornyosul, újra átélhetővé válik, miért tartották ezeket a 20. században a Vár megrontóinak. Bónusz: a monstrumokhoz ragaszkodnak ugyan, de csak addig, amíg nem a miniszterelnök hivatala elé kellene építeni. Onnantól már nem olyan fontos a sokat hivatkozott hitelesség sem.

Bővebben >>>

Orosz támadás a teljes Donbaszban. Állítólag 300 ezer orosz katona tartózkodik Ukrajna területén. Amerika 150 kilométer hatótávolságú fegyverek adhat Ukrajnának, vadászgépet azonban nem – Hollandia viszont nem zárja ki.

Bővebben >>>

A február első napján bemutatott Lovakon, nyergekben végre a történelmi ismeretterjesztésnek azt a szintjét hozza, amit a néző (és persze a korszak) megérdemel. Ez az első rövidfilm a 10. századról, amit szakkutatók és hagyományőrzők közösen készítettek, és amiben a publikum valóban történelmi hűséggel megelevenedő honfoglaló harcosokat láthat. Míg a milliárdos költségvetésű Aranybullát a történelemtanárok nem […]

Bővebben >>>

Meglepő társadalmi folyamat zajlik Magyarországon: az alkalmazott szakmunkások és betanított munkások közül az utóbbi években egyre többen kerültek fel a legfelső jövedelmi ötödbe, miközben értelmiségi csoportok kicsúsztak onnan. A Válasz Online a TÁRKI kutatása mellett két gyár és az állam által fizetett értelmiségiek példáján mutatja be a folyamatot.

Bővebben >>>