A karosi harcos: mintaszerű honfoglalás kori rekonstrukció baráti összefogásból

The EU-SILC study, which monitors the income and social situation of the member states of the European Union, provides data on Hungary through the Hungarian Central Statistical Office (HCSO). Since data collection began in 2005, the proportion of people living in relative income poverty in Hungary decreased in the second half of the 2010s and is still among the lowest in Europe. In this important database, which underpins the calculation of this poverty indicator, the shape of the income distribution in Hungary between 2005 and 2016, closely resembled that of other Central European countries, consistent with the expectations based on similar databases.

A Válasz Online a már ismert 500 milliárd forintos összegen felül talált még 40,3 milliárd forintnyi „dugihitelt”, amellyel a jegybank a Matolcsy-érában a saját cégét pénzelte. További 22,4 milliárddal pedig egy olyan társaságot segített az idősebb Matolcsy által vezetett intézmény, amely néhány hónappal később az ifjú Matolcsy befolyási övezetébe került.

Az Ukrajna csatlakozásával járó végső nemzetgazdasági költségek kiszámolása és egy főre történő lebontása 2025 elején teljesen komolytalan vállalkozás – írja Hettyey András Orbán Viktor és Gulyás Gergely Ukrajna felvétele elleni érveire reagálva. Vendégszerzőnk le is vezeti, miért van ez így. Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem docense viszont ma is érvényben lévő magyar kormánydokumentumokkal alátámasztva vázolja, miért nemzeti érdekünk Ukrajna csatlakozása.

Jánossomorján hétfőn tüntetéssel tiltakoztak, hogy a 3500, tőlük közel 30 kilométerre leölt fertőzött szarvasmarhát ne a város határában levő szeméttelepre helyezzék el. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője Mosonmagyaróvár elvesztése után kényszerhelyzetbe került, hétfőn körzete második legnagyobb településén tüntettek a tervbe vett döntés ellen. A Válasz Online elsőként tudta meg, hogy sikerrel.

Az országban több mint tíz éve nem voltak ekkora tüntetések – csakhogy a demonstrálók egysége lassan kezd repedezni. Vendégszerzőnk a helyszínről tudósítja lapunk olvasóit.

Közvetlenül leginkább a győri Audinak okoz gondot az új amerikai vámpolitika, de az egész exportra épülő magyar gazdaságnak rosszat tesz, ha a világkereskedelem szenved. Az USA kormánya Európától elsősorban nem kisebb vámokat, hanem a piac megnyitását várja el, és az új vámokat indokló dokumentumában külön kitér a magyar közbeszerzések korrupciójára.

Egy hete a levegőben lóg azoknak a fővárosi tulajdonú színházaknak a sorsa, amelyek működését eddig az állam fizette. Március 31-ig meg kellett volna kötni a finanszírozásukat biztosító szerződést, de a minisztérium még mindig nem küldte meg az aláírandó dokumentumot. A felek februárban álltak fel a tárgyalóasztaltól, most viszont senki nem érti a késlekedés okát. Ami a vidéki városokat éppen úgy érinti, mint Budapestet.

A KSH áltudományosnak minősítette a lapunkban megjelent tanulmányt, amelyben kutatók állították: a statisztikai hivatal relatív jövedelmi szegénységi adataival nagy a baj. A KSH szerint a minimálbér és a közmunkásbér magyarázza a szegénységi küszöb körüli, toronymagasan kiugró értékeket. A Válasz Online ismét a kutatókhoz fordult, hogy megtudjuk, elfogadható-e szerintük a hivatal válasza. Nos, nem az.

Olyan volt az elmúlt pár hétben a csapadék, mintha csak rendelésre érkezett volna: a tavasz, a vegetációs időszak megmenekült a katasztrófától. Csakhogy ezt a pozitív kilengést már egy olyan hintán tapasztaljuk, amit folyamatosan húznak hátra: a talajvíz adataiból láthatóan a nagy trend még mindig a kiszáradás. Helyzetjelentés a téli aszály után.

Vlagyimir Putyint kordában lehet tartani – nem megbékéléssel, hanem európai katonai erővel. Miközben Amerika úgy tűnik, visszavonul „gyönyörű óceánjai” mögé, Európának most kell hiteles elrettentő erőt kiépítenie, ha nem akar hosszú háborút Oroszországgal. Vendégszerzőnk, Bámer Bence külpolitikai szerkesztő írása.

„Természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai” – állítja két tudományos kutató. Az állami statisztikai hivatal évekig olyan adatokat tett közzé, amelyek csak szándékos manipuláció vagy súlyos szakmai tévedés eredményeként állhattak elő. Ez elsőként a nemzetközi partnereknek tűnt fel. Írásunk annak történetét mondja el, hogyan jött rá az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója, hogy furcsa dolgok történtek a szegénységi adatokkal: rengetegen átestek a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Így az uniós és a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítanak szegénynek.

Visszakoznak az akadémikusok és félreértésre hivatkoznak. Állításuk szerint nem kivonulni akartak, csupán figyelmeztetni ennek veszélyére, ha Orbán Viktor megjelenne az MTA alapításának 200. évfordulóján tartandó ünnepi ülésen. Figyelmeztetni arra, hogy mások esetleg kivonulhatnának.

Az Európai Unió tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét nyomon követő EU-SILC kutatás magyarországi adatait a KSH szolgáltatja. A 2005 óta gyűjtött adatsor szerint Magyarországon a 2010-es évek második felében csökkent, és Európában a legalacsonyabbak közé tartozik a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. E fontos szegénységi mutató számítását megalapozó EU-SILC adatbázisban a jövedelemeloszlás alakja 2005–2016 között hazánkban a többi közép-európai országéhoz hasonló formájú volt, megfelelt a jövedelemeloszlás hasonló adatbázisok alapján várható mintázatának.

A szocializmus utolsó íróperének elítéltjét, a rendszerváltó politikust és volt belaruszi ENSZ-raportőrt Balaton-felvidéki házában kerestük fel, hogy egykori pártja és a liberális értelmiség felelősségéről, Orbánról, Gyurcsányról, és egy kicsit Magyar Péterről is faggassuk. Interjú.

Amennyiben Orbán Viktor májusban meglátogatná a tudományos akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülést, tiltakozásul a részt vevők számottevő része elhagyná a termet – tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági és jogtudományok osztályának állásfoglalása.