„Szájer-ügy” a NER sztárpapja körül – az egyház kemény lépésre készül

Kitart még a kánikula, stílszerűen zárva a rekordmeleg nyarat. Azon túl, hogy klimatizálás az uborkaszezon fő témájává vált, a lakosság hozzáállásában is fordulópontot hozhatott a júliusi hőhullám. A hűtésére elköltött energia mennyisége globálisan is rohamosan nő. Ám ami egyéni szinten megoldás a hőségre, globálisan ördögi kör. Három szempontból is: tovább melegíti a városainkat, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását és csökkenti a hőséggel szembeni természetes toleranciánkat.

Az RMDSZ korábbi elnöke szerint a magyarországi választás jelentős részben mégiscsak az anyaország lakosainak életét meghatározó ügyekről szól, amik az erdélyieket kevésbé érintik. Markó Béla szerint a kormány EU-ellenes politikája kimondottan ellentétes az erdélyi magyar kisebbség érdekeivel – még ha ezt a mostanra eléggé nyugatellenessé vált erdélyi közvélemény jelentős része nem is érzékeli. Interjú.

„A felvállalt tradíció és a lap jelen iránya nem esik egybe, a Válasz Online a magyar történelem nagy hagyományai közül nem Bibó István, hanem Szekfű Gyula útját követi” – írja szerkesztőségünknek küldött véleményében Papp István. A történész az utolsó Válasz folyóirat 75 évvel ezelőtti megjelenésének apropóján készült interjúnkat kommentálva töpreng a népiek örökségén. Vitára ingerlő gondolatai után szerkesztőségünk válasza olvasható.

A magyar és a szlovák kormány óriási botránnyá dagasztotta a Lukoil elleni ukrán szankciót, miközben közel a megoldás és nincs gond az ellátással. Lehet, hogy orosz olajvállalatok belháborúja áll a háttérben. Egy biztos: a kormányzati nyilatkozatok még most sem stimmelnek.

Nem fenyegeti megszűnés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, állítja Csépe Valéria, akit azért kerestünk meg, mert felröppent a hír, hogy a kormánynak útjában áll a szervezet, mivel legfőbb döntéshozó testületének összetételére nincs ráhatása. A neves pszichológus szerint megszűnés nem fenyegeti a MAB-ot, de változások tényleg lesznek. Csépe Valéria szerint az alapítványi modell a felsőoktatásban nem ördögtől való, és az akadémiai kutatóhálózat államosítása is bevált.

A történelmi jelentőségű Radetzky-laktanya kálváriája közel két évtizeden át foglalkoztatta a médiát és a közvéleményt. Ideiglenes és végleges védelem, bontás, pereskedés, tulajdonoscsere, a műemléki védelem törlése, kiemelt beruházás, ismét bontás: címszavakban így foglalható össze a folyamat. Amelynek végén a múlt – egy homlokzat kivételével – eltűnt, hogy helyet adjon a kortárs építészetnek. Ami a kötöttségek ellenére meglehetősen érdekes lett. Nem így kellene várost fejleszteni, de a tervező 3h építésziroda mentette, ami itt menthető volt.

A nemesek önzése, a marakodás, a hatalomvágy, a parasztság elnyomása és a nyugat árulása ásta meg a tömegsírok helyét – évszázadok alatt lett általános ez a kép a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatban. Varga Szabolcs most megcáfolja mindet.

Orbán Viktort sok mindennel vádolhatjuk, de következetlenséggel nem: harminc éve is az állam erős gazdasági szerepvállalásában és piaci iránymutató szerepében hitt – írja Bojár Gábor egy személyes emlékre alapozva. A nagyvállalkozó szerint nem az a fő baj, hogy Orbán tévedett az akkumulátorgyártás kiemelt nemzetgazdasági irányként való kijelölésében (mint szellemi elődei a vas és acél országának lázálmával), hanem az, hogy azt hiszi, ez a dolga.

Lényegében önként sétált be a francia börtönbe Pavel Durov, a világ egyik legbefolyásosabb techvállalkozója, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója. Noha az emigráns üzletember imázsát részint az orosz rendszerrel szembeni ellenállásra építette fel, a Telegram bizonyíthatóan együttműködött Vlagyimir Putyin biztonsági szolgálataival.

Hetvenöt évvel ezelőtt jelent meg a Válasz folyóirat utolsó száma, és 1949 augusztusában ezzel az utolsó szabad irodalmi, közéleti lap is eltűnt. Hogyan vált a népiek egykori folyóiratából kommunistaellenes, független kiadvány? Miért engedte át fokozatosan Illyés Gyula a főszerkesztést Sárközi Mártának, a zsidóüldözés idején gyakorlatilag éhen halt korábbi főszerkesztő, Sárközi György özvegyének? Miért javasolták neki, hogy legyen öngyilkos?

Úgy értesültünk, hogy valóban vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét. A francia minta átültetése merült fel, ott 2012 óta vannak saját képviselői a külföldön élő állampolgároknak. Az intézkedéssel biztosítani lehetne a fideszes fölényt akkor is, ha Magyarországon belül gyengülne a kormánypárt.

Egy viharos éjszakán Gérecz Attila elfűrészelte cellája ablakrácsait, és a megáradt Dunába ereszkedett a váci börtönből, ahol politikai fogolyként töltötte tizenkét éves büntetését. A nagy szökés éppen hetven éve, 1954. július 18-án történt. Hajnal Géza most megjelenő kötetében a huszonegy évesen elítélt fiatalember kálváriája mellett rámutat egy másik szenvedéstörténetre is: az édesanyáéra, aki néhány év leforgása alatt mindenkit elveszített maga körül.

A csopaki Bahart-kikötőt négy éve adta el az állami cég a település akarata ellenére egy NER-közeli vállalkozónak. Most a Lázár-féle minisztérium tervezete törölné a közforgalmú sétányt a területről, aminek nagy része ténylegesen már úgyis magántelekké vált – bár hivatalosan közparknak minősül. A kedélyeket újabban már nagyszabású magánkikötőfejlesztés terve borzolja. Három évvel legutóbbi cikkünk után visszamentünk Csopakra, hogy megnézzük, mi történik egy balatoni üdülőközséggel, ha szinte teljesen elzárják a tótól.

Ma 150 éve tudunk arról, hogy „van eleje” a magyar költészetnek. Ezen a napon fedezték föl Radványban, a Radvánszky család könyvtárában a Balassa-kódexet, méltó lenne ezért augusztus 21-ét is igazi, „pirosbetűs” ünnepként számon tartani – szól Nényei Pál gondolata. A magyartanár, író lapunknak küldött írása szerint ideje kicsit félretenni a politikát, és belakni szellemi várkastélyainkat.

New Yorktól Barcelonáig Airbnb-tiltásoktól hangos a világ, a következő csatát pedig Budapest szívében vívják, miután Terézváros vezetése „ügydöntő szavazást” írt ki a kérdésben. Lejjebb vinné-e a pesti lakbéreket a tiltás? Fair dolog-e korlátozni a magántulajdon hasznosítását? Lenne-e középutas megoldás? Háttér.