Avar-magyar rokonságot nem, izgalmas családfákat felfedeztek magyar kutatók

Levelet kaptunk a Mandinertől tegnap. A kormánylap afelől érdeklődik, mi a véleményünk Magyar Péternek „a szakma egészét becsmérlő szavairól”. Rövid válaszunk következik. Kedves Kolléga, Ma újabb hangfelvétel látott napvilágot arról, hogy Magyar Péternek mi a véleménye a magyar sajtóról. A Válasz Online szerkesztőségének mi a véleménye Magyar Péter a szakma egészét becsmérlő szavairól? Előre is […]

Míg Orbán Viktor világpolitikai tényezőként mutatkozott, a megyei kórház fekvőbetegekkel teli osztályán már hetek óta nem volt meleg víz, nem is tudtak fürdeni a betegek. Utánajártunk, mi történt.

A Bese Gergő-ügy kirobbanása óta szinte minden héten újabb szexbotrányfeltárás indul a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Ma még nem tudhatjuk, országos megtisztulási folyamat kezdete-e ez, vagy csak elszigetelt „problémamenedzsment”. A Válasz Online a legilletékesebbhez, Bábel Balázshoz fordult; nagyinterjúnkban az érsek úgy fogalmaz, Ferenc pápa nyomán nemcsak a pedofília, hanem az álszentség, a kétszínűség ellen is küzdeniük kell az egyház érdekében.

A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.

Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A Park Kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen az is, egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.

Piros lapot a kutatóintézetek szétverésére! címmel csütörtök délután tüntetnek az egykori akadémiai kutatóhálózat dolgozói a kormány legújabb átalakítási terve ellen. A kabinet a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) nyomott áron megvenné az általa öt éve alkotmányellenesen használt épületeket, a kutatást pedig a brüsszeli haragot kiváltó egyetemi alapítványokhoz (kekva) hasonló új gigaszervezet alá rendezné, amelynek vezetőségi tagjait […]

Herczeg fél évet töltött rács mögött, és a börtönben olyan bizarr szokásokat, viszonyokat ismert meg, amilyeneket idekint elképzelni sem tudunk. Hogy elmeszelhető-e kábítószer-kereskedelemért, az erősen kérdéses. Egy biztos: a kép, amely két éve, a tervező lebukása után terjedt el, hogy ugyanis Herczeg kockás gúnyái valójában drogbárót takarnak, biztosan hamis.

Elkezdődött a 2026-os választási kampány, Magyarország pedig világelső lett: nálunk lett először központi kérdés a deepfake problémája. Azért ne örüljünk: amikor a hamisítások, manipulációk miatt már az is hitkérdés, hogy egy esemény megtörtént-e, akkor válságos állapotba jut a demokrácia. Amikor pedig a lehallgatás célja nem közügy feltárása, pusztán a megszégyenítés, akkor a spiclivilág támad fel.

Kell-e óvakodnunk narcisztikusnak tűnő politikusok megválasztásától? Javulna-e a kórházak, az iskolák, vagy a vasúti közlekedés, azaz általában a közszolgáltatások minősége egy kormányváltás hatására?

Kifulladt a kormány demográfiai programja, amely a „kevés pénz a gyerekekre, sok pénz ingatlanra” képleten alapul. Orbán Viktor nem számolt egy fontos mutatóval. Így rántotta magával a gazdaság a demográfiai eredményeket is.

Magyarország jelenleg alighanem legizgalmasabb tárlata a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása, amely radikálisan szakít az intézmény hagyományos „beszédmódjával”. Átfogó ideológiai koncepció helyett a tárgyak történeteket mesélnek, mégsem érezzük az egészet posztmodern köldöknézegetésnek. A kiállítás nemcsak a mára megszűnt hagyományos paraszti világot és egzotikus kultúrák tárgyait, szokásait mutatja be, fontos dolgokat mond a magyar nemzeti identitásról, s a népi kultúra ebben elfoglalt helyéről is.

Efféle kommunikációs trükkel eddig csak Kóka János volt SZDSZ-elnök és Tiborcz István élt velünk szemben.

A kormány önmagának állított csapdát – írja a Válasznak küldött cikkében Farkas Beáta. A közgazdász egyetemi tanár négy szempontból tekinti át a most már látványosan gyengülő kormánypárt helyzetét és arra jut, jóval többről van itt szó a politológusok által gyakran emlegetett elfáradásnál: rendszerhiba tanúi vagyunk.

Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa.

Nem „önmarcangolás” annak kiértékelése, hogy mit lehetett volna másképp csinálni a mohácsi csata előtt és közben. Azzal, hogy elkerülhetetlennek tartjuk egy esemény bekövetkeztét és ezzel együtt felmentjük azokat, akik rossz döntéseket hoztak annak idején, valójában a saját fejünket dugjuk a földbe és struccpolitikát folytatunk – írja Kövecses László. Az újkorral foglalkozó doktorandusz Varga Szabolcs lapunkban a mohácsi csata évfordulóján megjelent szövegére reagál.