Ablonczy Bálint – Válasz Online
 

Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A Park Kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen az is, egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.

Bővebben >>>

Magyarország jelenleg alighanem legizgalmasabb tárlata a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása, amely radikálisan szakít az intézmény hagyományos „beszédmódjával”. Átfogó ideológiai koncepció helyett a tárgyak történeteket mesélnek, mégsem érezzük az egészet posztmodern köldöknézegetésnek. A kiállítás nemcsak a mára megszűnt hagyományos paraszti világot és egzotikus kultúrák tárgyait, szokásait mutatja be, fontos dolgokat mond a magyar nemzeti identitásról, s a népi kultúra ebben elfoglalt helyéről is.

Bővebben >>>

A Pekinggel szembeni gyanakvás a republikánusok és demokraták utolsó közös témája; Joe Biden éppúgy vámokkal sújtotta a kínai elektromos autókat, mint Trump. Kamala Harris sem lenne kevésbé elnéző. Orbán Kína-barát politikájának nincsenek szövetségesei Washingtonban.

Bővebben >>>

Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjújában: messze nem csak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával.

Bővebben >>>

A Válasz Online munkatársa személyes emlékeket is őriz a franciák új miniszterelnökéről, s most megmutatja, hogyan lett kormányfő a már leírt Michel Barnier-ből.

Bővebben >>>

Az RMDSZ korábbi elnöke szerint a magyarországi választás jelentős részben mégiscsak az anyaország lakosainak életét meghatározó ügyekről szól, amik az erdélyieket kevésbé érintik. Markó Béla szerint a kormány EU-ellenes politikája kimondottan ellentétes az erdélyi magyar kisebbség érdekeivel – még ha ezt a mostanra eléggé nyugatellenessé vált erdélyi közvélemény jelentős része nem is érzékeli. Interjú.

Bővebben >>>

Lényegében önként sétált be a francia börtönbe Pavel Durov, a világ egyik legbefolyásosabb techvállalkozója, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója. Noha az emigráns üzletember imázsát részint az orosz rendszerrel szembeni ellenállásra építette fel, a Telegram bizonyíthatóan együttműködött Vlagyimir Putyin biztonsági szolgálataival.

Bővebben >>>

Egyes rendszerlantosok már a kínai írásra való áttérésről fantáziálnak – merthogy a latin betűk állítólag nem alkalmasak a magyar nyelv leírására. Az idei tusnádi beszéd után végképp összeért a Nyugaton szinte mindenkivel összevesző kormánypolitika és az évek óta gondosan építgetett hazai „népi turanizmus.”

Bővebben >>>

A Ráckevei-Duna budapesti szakaszán átívelő Gubacsi híd vasúti pályája olyan fontos a magyar gazdaságnak, mint a Szuezi-csatorna a világkereskedelemnek. Iparunk jelentős része megbénulna a híd nélkül: ez az egyetlen vasúti összeköttetés az ország egyik legfontosabb logisztikai központja, a csepeli Szabadkikötő és a nemzeti össztermék jelentős részét előállító gyárak között. A híd azonban annyira rossz állapotban van, hogy szeptemberben a MÁV-nak muszáj felújítást kezdenie. Ez azonban csak felületi kezelés, a végleges megoldást jelentő új vasúti híd a jövő homályába vész.

Bővebben >>>

Az a meglepő, hogy eddig nem történt merénylet, mert az amerikai politika a kétezres évek óta törzsiesedik: minden választás élet és halál kérdése, az átjárás a táborok között szinte megszűnt, a másik jelöltje pedig gonosz, akivel minden eszköz felhasználható.

Bővebben >>>

Megint nem Le Pen pártja tört át Franciaországban, hanem meglepetésre a szélsőbal. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, most is működött a széleskörű összefogás a Nemzeti Tömörülés ellen, az ország viszont kormányozhatatlan lett. Gyorselemzésünk a francia választás eredményének okairól és a várható következményekről.

Bővebben >>>

Hérodotosztól Harariig címmel jelent meg Romcsics Ignác történész új könyve, amelyben az elmúlt kétezer év meghatározó történetíróinak munkásságát bemutatva keresi a választ arra, miként is tekintünk múltunkra. Kossuth vagy Széchenyi az igazi hazafi? Áruló volt-e Görgey? Valóban elérkeztünk a Nyugat alkonyához? Válaszok podcastunkban.

Bővebben >>>

Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát előzte meg Macron francia államfő az előrehozott választások kiírásával, ám a döntése saját csapatait zilálta szét és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés hatalomrajutását segítheti elő. A most vasárnap tartott időközi választás első fordulója toronymagas esélyese a radikális jobboldal, de kétséges, hogy abszolút többséget szerez-e a Nemzetgyűlésben. Helyzetjelentés Párizsból.

Bővebben >>>

Noha a vasárnapi választás két legnagyobb nyertese a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni, továbbra sem tűnik valószínűnek, hogy Orbán Viktorral összefogva megalkotják az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját. Ehhez ugyanis az olasznak el kellene ismernie a francia vezető szerepét, miközben Le Pen pártja könnyen kormányra kerülhet egy előrehozott választáson. A nagy jobboldali sátorban pedig a Fidesznek meg kellene fognia az Úz-völgyi katonatemető kerítését szaggató román kezeket is, ami szuverenitásharc ide vagy oda, vállalhatatlan lépés lenne.

Bővebben >>>

Orbán Viktor és a francia Marine Le Pen is Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel hozná létre az euroszkeptikus-radikális pártokat összefogó nagy európai parlamenti frakciót. Egy ilyen csoport a második legnagyobb lehetne a jobbközép Néppárt után, s alapjaiban befolyásolná az EU működését. Létrejöttére mégis kevés az esély: noha Meloni odahaza éppen ilyen koalíció élén kormányoz, európai színtéren inkább középre húz.

Bővebben >>>