Jean-Dominique Merchet, a védelmi kérdések egyik legismertebb francia kommentátora szerint tartós lesz az eltávolodás az Atlanti-óceán két partja között. Szembe kell azonban nézni azzal, hogy az ukrajnai rendezés során az EU eszköztelen, az európai újrafegyverkezés az Európai Unió keretein kívül történik majd meg. Szerinte Orbán Viktor vétóit mára az európai partnerek megszokták, átlépnek rajta, a magyar miniszterelnök pedig alighanem túlbecsüli Donald Trumphoz fűződő viszonyát. Nagyinterjú.
Bővebben >>>„Az utcán, a piacon az ukránok a magyarok szemére hányják ezeket a mondatokat” – mondja Zán Fábián Sándor Orbán Viktor miniszterelnök „Ukrajna nevű területet” emlegető kijelentéséről. A püspök szerint a háború nem mért végzetes csapást a magyar közösségre: harminc százalék mehetett el, de egy részük békésebb időben még visszatérhet. Bár a helyi ukrán hatósággal korrekt a viszony, nincs előrelépés a kisebbségi és oktatási jogok ügyében. Interjú.
Bővebben >>>A Trump-Vance páros vagy Vlagyimir Putyin birodalmi politikájának, bármennyire viszolyogtatók, mégiscsak van koherenciája – ahogy Shakespeare III. Richárdjának romlottságában is van valami grandiózus. A magyar kormány földszintes, erő nélküli „reálpolitikája”, az agresszornak való verbális feltakarás, a megtámadott szomszéd rugdosása viszont szimplán becstelen. Ha Európa nem akar balekká válni, nyilatkozatok helyett azonnali és határozott cselekvés kell. Trump ugyanis elárulta a nyugati szövetségi rendszert. Az Egyesült Államok Európa ellenfelévé vált. Vélemény.
Bővebben >>>Magyar állampolgár is van a Hamász által elhurcolt túszok között. Ezt Amir Tibon izraeli újságíró mondja, aki családjával együtt a Gázai övezethez legközelebb eső egyik kibucban, Nahal Ozban élte át a terroristák vérengzését. A lapunknak nyilatkozó szerző szerint Orbán Viktornak fel kellene hívni Benjamin Netanjahut és lobbizni nála, hogy tegyen meg mindent a Nahal Ozból elhurcolt, még Hamász-fogságban lévő két túsz kiszabadításáért.
Bővebben >>>Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget a második világháború egyik leghosszabb városostroma: Budapest romokban hevert. A Bécsi kapu téri evangélikus templom alatti óvóhelyen háromtucat ember majd’ két hónapot töltött. Köztük volt a fiatal Bagár Iván segédlelkész, aki családját vidékre küldte, de ő szolgálati helyén maradt. Nemrég felfedezett kéziratos naplója és az abból rendezett kiállítás nemcsak az ostromban szerzett sérülésébe belehalt papnak, de a felfoghatatlan gyötrelmeket kiálló vári lakosoknak is emléket állít.
Bővebben >>>A magyarországi politikát is követő elemzőtől megkérdezzük: mi a közös a szlovák, a magyar és a szerb illiberális rendszerek elleni lázadásban? Lesz-e szerb Magyar Péter? Mit indított el arab befektetők belgrádi mini-Dubaja? Nagyinterjú Szerbiáról, meglepően sok magyar áthallással.
Bővebben >>>Ha tényleg kereskedelmi kartácsot szórnak egymásra az Atlanti-óceán két partjáról a felek, az hátrányos lesz a magyar gazdaságnak. Amiképpen az is, ha az új Trump-adminisztráció minden korábbinál durvább olajipari szankciókkal kényszerítené tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyint. Körkép egy világpolitikai repülőrajtot ígérő elnök beiktatása előtt.
Bővebben >>>Soha olyan közel nem volt a herderi jóslat beteljesülése, mint 1919 nyarán és őszén. Noha magyar nemzet még létezett, Magyarország már alig élt: még a trianoni terület háromnegyede is román megszállás alatt állt. A kollektív tudatalattiba süllyedt időszak első átfogó monográfiáját tette le az asztalra Perczel Olivér történész Egy megszállás anatómiája – Román világ Magyarországon 1918-1920 című könyvével.
Bővebben >>>Verbális kartácstűz zúdult a szomszéd országokból a Magyar Nemzeti Atlasz múlt év végén megjelent Állam és nemzet című kötetére. A horvát külügyminiszter rosszallásának adott hangot, a Robert Fico-ellenes Progresszív Szlovákia elnökjelöltje kormánya hallgatását ostorozta, megszólalt a szlovén és a román diplomácia is. A Válasz Online átnézte a művet: revizionista pamflet helyett árnyalt és látványos tudományos munkát talált, amely elismerően szól román meg cseh kutatókról, s támaszkodik a szomszédos országok tudományosságának eredményeire is.
Bővebben >>>Szerdán mutatták be Papp István A magyar kommunisták 1918-1989 című könyvét, amely az első nem marxista, tudományos feldolgozása a mozgalom történetének. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze, lapunk vendégszerzője szerint akár szeretjük, akár nem, a kommunisták is részei a magyar történelemnek, ezért foglalkoznunk kell velük.
Bővebben >>>Megígérte Robert Fico, hogy nem szigorítják a nyelvtörvényt, mondja lapunknak Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség nemrég megválasztott elnöke. Húsz évvel a kettős állampolgárságról szóló december ötödikei népszavazás után Gubík szerint a sebek már gyógyulnak, ám úgy látja, a határontúli egyéni választókerületek kialakítása újabb törést okozhatna a viszonyban.
Bővebben >>>Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A Park Kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen az is, egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.
Bővebben >>>Magyarország jelenleg alighanem legizgalmasabb tárlata a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása, amely radikálisan szakít az intézmény hagyományos „beszédmódjával”. Átfogó ideológiai koncepció helyett a tárgyak történeteket mesélnek, mégsem érezzük az egészet posztmodern köldöknézegetésnek. A kiállítás nemcsak a mára megszűnt hagyományos paraszti világot és egzotikus kultúrák tárgyait, szokásait mutatja be, fontos dolgokat mond a magyar nemzeti identitásról, s a népi kultúra ebben elfoglalt helyéről is.
Bővebben >>>A Pekinggel szembeni gyanakvás a republikánusok és demokraták utolsó közös témája; Joe Biden éppúgy vámokkal sújtotta a kínai elektromos autókat, mint Trump. Kamala Harris sem lenne kevésbé elnéző. Orbán Kína-barát politikájának nincsenek szövetségesei Washingtonban.
Bővebben >>>Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjújában: messze nem csak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával.
Bővebben >>>
