Ablonczy Bálint – Oldal 7 – Válasz Online
 

Még a radikális Marine Le Pennél is keményebb bevándorlásellenes programot hirdet egy közismert francia újságíró, akit már a tegnap bejelentett elnökjelöltsége előtt a második legnépszerűbb indulónak mértek az igencsak jobbra tolódott nyugat-európai országban. Az algériai zsidó származású Éric Zemmour leállítaná a bevándorlást, franciásítaná az idegen keresztneveket és középső ujja felmutatásával üzen az ellene tüntetőknek. Portré egy értelmiségi rendbontóról.

Bővebben >>>

A már csak nyomaiban létező régi magyar és európai világ egyik utolsó képviselője. Polgár volt, abból a fajtából, amelyet Márai Sándor olyan szépen siratott el. A lapunknak többször nyilatkozó tanár-politikusról Ablonczy Bálint írt nekrológot.

Bővebben >>>

Rengeteget változott a világ, teljesen visszavonultam – állítja közéletről és gazdaságról a volt jegybankelnök, aki 2019 óta az állami csángóprogramot felügyeli. Miért finanszírozunk olyan közösségeket, amelyek nem tartják magukat magyarnak? Milyen gyakran beszél a miniszterelnökkel? Nagyinterjú.

Bővebben >>>

„Kína az egyetlen ország, amelynek globális geostratégiai elképzelése van” – egy korábbi német külügyminiszter mondata kiválóan foglalja össze Peter Frankopan új könyvét. Recenzió.

Bővebben >>>

Sokáig a varsói gyors volt a magyar politika metaforája, Márki-Zay Péter tegnapi győzelmével viszont a Prága–Pozsony–Varsó–Bukarest–Szófia körvasút ért el Budapestre. Az elmúlt években mindegyik országban felemelkedtek, sőt néha hatalomra is kerültek a hagyományos pártokkal élesen kritikus, antikorrupciós retorikával népszerűséget szerzett politikusok. Érdekesség, hogy az ideológiák meghaladását hirdető mozgalmak társadalom- és gazdaságpolitikája inkább jobboldali karakterű. Bármilyen furcsának tűnhet is elsőre, Andrej Babiš cseh milliárdos, a Fábry Sándor és Kis Grófo keresztezéseként leírható bolgár Szlavi Trifonov és Márki-Zay Péter között számos közös vonás van. Nagykép.

Bővebben >>>

A piaci hullámokon szörfölő alapkezelőt és a makrogazdasági témákkal foglalkozó szakújságírót arra kértük, segítsen értelmezni a magyar állam pénzügyeit a választási kampány előtt. Kudarc, hogy ismét a 2010-es szinten van az államadósság; februárig 1500 milliárd forint pluszjövedelmet kapnak a választók. A 2022-es választások után bárki nyer, mindenképpen megszorítások jönnek.

Bővebben >>>

Két református püspök ellen indított büntetőeljárást koholt vádakkal a román ügyészség. A tét most a zilahi Wesselényi Kollégium sorsa.

Bővebben >>>

Az előválasztási időszak kommentálására olyan embereket kerestünk, aki konzervatív-szabadelvű nézeteket vallanak, és a politika gyakorlati, illetve elméleti oldalát is képesek megvilágítani. Öt tételben az előválasztás és a 2022-es országgyűlési voksolás dilemmáiról.

Bővebben >>>

A Nyugat hitelessége annyira meggyengült, hogy ma már reálisan felmerül: vajon Amerika megvédené-e európai és ázsiai szövetségeseit egy orosz vagy kínai támadástól?

Bővebben >>>

Miért aktuális Szekfű Gyula híres megfogalmazása, a „Valahol utat vesztettünk”? Miért fosztóképző az „illiberális”? Recenzió.

Bővebben >>>

Miért rajong a világsajtó a chilei alkotmányozásért? Ha a jövő tavaszi magyarországi választásokon győz az ellenzék, alkotmányellenesnek kell-e nyilvánítani az Alaptörvényt? Hogyan lehet visszaszerezni az elprivatizált magyar egyetemeket? Nagyinterjú Fröhlich Johanna alkotmányjogásszal.

Bővebben >>>

Az unió rekordokat döntögető magyarországi támogatottság láttán politikai sci-finek tűnik a felvetés, pedig nem az. Elmondjuk, miért nem.

Bővebben >>>

Győrffy Dórát és Lentner Csabát arra kértük, hogy segítsenek megérteni, miért kritizálja az Orbán Viktor által korábban jobbkezének nevezett Matolcsy György jegybankelnök a kormányzat gazdasági döntéseit. Nagy gazdasági kibeszélő.

Bővebben >>>

Noha a multikulturalizmust, a bevándorlást és az EU-t ostorozó algériai zsidó származású publicista még lebegteti 2022-es indulását, máris mérhető tábora van.

Bővebben >>>

Egy a zászló, de még nem egy a tábor: a magyar kormányfővel jó viszont ápoló LMBTQ-védő holland politikus, Geert Wilders lapunknak elárulja, miért nem írta alá az európai radikálisok kiáltványát.

Bővebben >>>