Olyan szántóföldi növényekhez ragaszkodunk irreális arányban, melyeket egyszerre veszélyeztet a klímaváltozás és a keleti terményinvázió. Mit lehet tenni? Öt kutató azt állítja, tudják a megoldást, mi pedig bemutatjuk a javaslatukat.

Trump tényleg átengedheti Ukrajnát Putyinnak? Mi lesz, ha a stábjában a háborús héják kerekednek felül? Mire készüljön Európa, és mi várható a kínai kapcsolatokban? A HetiVálasz podcast történetének első élő adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa közreműködésével keressük a válaszokat.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.

Ha magyarul jelenik meg, minden bizonnyal kisebb botrány lenne Berend Nóra történész I. István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című új könyvéből. De mivel „csupán” a világ egyik legjelentősebb egyetemi kiadója, az Oxford University Press adta ki, idehaza a szűkebb szakmai közegen kívül más egyelőre nem értesült az angliai magyar medievista meredek állításairól. Könyvkritika.

Amerikai, lengyel, francia és portugál egyházakban már elvégzett, átfogó gyermekvédelmi átvilágítást sürget Magyarországon is Dobszay Benedek ferences szerzetes, a magyar rendtartomány korábbi elöljárója és Puskás Balázs jogász, a Gyermekjogokért Egyesület alelnöke. Műsorunk vendégei szerint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében kiderült ügyek lokális, de nem országos tisztulás jelei.

A mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb nyár után az évtized árvize vonul végig Magyarországon – hogy lehet ez? Pótolják-e az óriási őszi esőzések az aszályban elvesztett talajnedvességet? Éghajlatkutató, vízgazdasági elemző és ökológus segítségével válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.

A Válasz Online információi szerint férfi prostituáltak is részt vettek a Bese Gergőhöz köthető egyik melegpartin, melyről videófelvétel készült, és „az ő profiljuk is külön le van mentve” az ügyről szóló, felsőbb kormányköröket is megjárt aktában. Megújult és ezentúl Youtube-on is követhető podcastunk Bódis András múlt heti, megrendítő cikkének hátteréről szól. A műsorban a szerzővel vesszük sorra az írás nyomán hozzánk elért kérdéseket, kommenteket. Beszélgetőtársak: Magyari Péter és Borbás Barna.

Lényegében nincs közlekedéspolitika Magyarországon – mondja podcastunkban Bucsky Péter. A szakújságírót a MÁV nyári válságjelei és a Lázár–Vitézy-csörte nyomán hívtuk el adásunkba. Miért van ennyi késés, technikai baj és egyáltalán, miért rohad olyan látványosan a magyar vasút? A G7 munkatársa – aki doktori dolgozatát az európai vasúti szállításból írta – szerint ma legfeljebb tűzoltás zajlik.

Miért olcsóbb Szlovákiában vásárolni? Ha több pénz van az embereknél, miért nem mernek költeni? Miért nem járt semmiféle növekedési előnnyel a 2022-es választási év beruházási boomja? – Madár István szerint ezek a „kellemetlen kérdések” jelzik, mi lehet a baj a magyar gazdasággal. A Portfolio vezető elemzőjét az elmúlt hetekben napvilágot látott lesújtó GDP-adatok, beruházási és fogyasztási számok apropóján hívtuk podcastunkba.

Koppány mint történeti alak ugyanakkor sokszor köszönő viszonyban sincs a (pop)kulturális ikonná vált figurával, belevetített mai képzeteink jó része pedig egyszerű fikció. Mit tudunk róla valójában? Tényleg létezhetett a magyar történelemnek egy győztes sors-alternatívája? Augusztus 20. előestéjén sorra vesszük Koppány vezér mítoszait.

„Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta. Felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek” – mondja podcastunkban Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára.

Aranyérmes sportolók pózoltak vele, napról napra százmilliók látták és hallották megkondulni, az egész párizsi olimpia meghatározó jelképe lett – és hamarosan Franciaország fő katolikus templomában kap helyet. A megnyitó megosztó szimbolikáján napokig pörgött a sajtó, a Stade de France harangja és fordulatosan szép története viszont legfeljebb mínuszos hírként jelent meg. A 2024. évi játékok zárásaként elmeséljük hát elejétől a végéig.

Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatásait – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral.

A június óta visszatért belpolitika eddig egyetlen dologra sarkallta Orbán Viktort: minden eddiginél nagyobb szerepvállalásra a külpolitikában. Hét nap a világ körül, békemisszió, Bakócz Tamásról és a világrendszerváltásról szóló megfejtések. De míg az utóbbi évtizedben az állami funkciók miniszterelnöki elhanyagolásának minimális kockázata volt, most ugyanez végzetes lehet, és ezt már a Fideszben is mondják. Elemzés.

A labdarúgó-Eb után az olimpia már a második világraszóló ünnepe a profi sportnak ezen a nyáron: grandiózus díszletek, sok-sok milliárdnyi befektetett euró, politikai tétek. A mából nehéz elképzelni, de ahogy a magyar futball, úgy a modern olimpiai eszmény alapjait is amatőrök tették le a 20. század hajnalán, tiszta játékszeretetből, az „ép testben ép lélek” parancsát követve. Így élt a válogatott és a Fradi első gólszerzője, „másfélszeres” olimpikon Borbás Gáspár is, aki éppen ma, a párizsi olimpia kezdőnapján 140 éve született.