Az időjárás természetes változékonysága és a korábbi nagy szárazságok túlnyúló hatása együtt okozták a téli aszályt. Ez rendkívüli jelenség: emberemlékezet óta nem láttunk márciusban ilyen alacsony vízállást se a Dunán, se a Tiszán. A most érkező csapadék enyhülést ugyan hoz, de az alább bemutatott adatok szerint tetemes mennyiségű vízre lenne szükség a vegetációs időszakban, hogy ne ismétlődjön meg a 2022-es nyári aszály.
Bővebben >>>Átfogó, nemzetközi archeogenetikai kutatás született a magyar és az avar kor előtti, vagyis 4–6. századi Kárpát-medencei népességről, mely szűkebben öt, tágabban 26 személynél mutatta ki a belső-ázsiai származást – ez nem több, mint a korabeli populáció 7 százaléka. Vagyis a Hun Birodalom idején itt élt keleti közösség kifejezetten kicsi lehetett. Aki viszont itt volt, az egyenesen a nagy Hsziungnu Birodalom előkelőivel mutat rokonságot.
Bővebben >>>Hamarosan átlépi a hárommilliós nézettséget a Direkt36 A dinasztia – így született az Orbán család gazdasági birodalma című filmje, mely már most is a magyar nyelvű Youtube legsikeresebb közéleti tartalma. Hogyan változtak a korrupciós módszerek az elmúlt 30 évben? Miért éppen a Fidesz mércéi szerint ordító bűn a magántőkealapos, baráti hiteles világ? A film szerkesztőjével, Pethő Andrással és a benne közreműködő kollégánkkal, Bódis Andrással beszéljük át A dinasztia legfontosabb kérdéseit.
Bővebben >>>Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
Bővebben >>>Még semmi sem tette annyira láthatóvá, egyben közérthetővé, mi történt a magyar vízkinccsel az elmúlt évtizedekben, mint Szendőfi Balázs halkutató-természetfilmes új munkája. Az Eltékozolt vizeink tömör és látványos összefoglalása annak, amiről kutatók és vízmozgalmárok – többek között lapunkban – évek óta beszélnek: hogy hazánk kiszáradását magunknak okoztuk, tehát nekünk is kell helyrehozni.
Bővebben >>>Nem kis részben a civil vízmozgalom sikere, hogy az állam – ha lassan is, de – átfordul a vízmegtartó megoldások felé. A társadalmi nyomásról szól az országot mesterségesen kiszárító belvízcsatornák körül a minap kirobbant vita is. Bemutatjuk a csatornalezáró mozgalom hátterét.
Bővebben >>>A biológiai evolúciónk teljesen máshol tart ahhoz képest, amilyen ütemben a kulturális evolúciónk zajlik: még a felnőttek sincsenek teljesen felkészülve a függőséget okozó digitális felületekre, nemhogy a bölcsődés és óvodás korú gyerekek – hangzik el podcastadásunkban. Nemrég cikk formában dolgoztuk fel a modern kor egyik legijesztőbb jelenségét, a legkisebb gyerekek képernyőfüggőségét, most a podcast következik.
Bővebben >>>Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: a magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.
Bővebben >>>Az arzénmentesített dekantált víz és a szennyvíztisztításból keletkező szürke víz hatalmas kiaknázatlan lehetőség a kiszáradás elleni küzdelemben – derül ki egy kis alföldi község példájából. A Csongrád-Csanád megyei Ruzsán évek óta kísérleteznek a vízmegtartás alternatív módszereivel. Riport a déli határ közeléből, ahol azt mondják, a sivatagosodást jórészt helyben okozták, ezért helyben is kell tenni ellene.
Bővebben >>>Júniusban nem tudott Keszthelyen újrázni, amiért szerinte a helyi kórház ügyén túl főként a „Magyar Péter-hatás” a felelős. Nagyinterjúnkban Manninger Jenő beszél az MDF-es idők naivitásáról, a századvéges mérések működéséről, a Balaton beépítése körüli vitákról és arról, miért számít ő „fanyalgó értelmiséginek” a Fideszben.
Bővebben >>>Magyar főszerepléssel zajlik a világ legnagyobb archeogenetikai kutatási projektje, melyben több száz avar kori sír alapján immár komplett családfák és társadalmi hálózatok válnak láthatóvá. Miért érdekes ez? Miért bukott el az avarok birodalma? Van-e hun-avar-magyar rokonság? Ezeket a kérdéseket beszéljük át a HetiVálasz podcast legújabb adásában.
Bővebben >>>Olyan szántóföldi növényekhez ragaszkodunk irreális arányban, melyeket egyszerre veszélyeztet a klímaváltozás és a keleti terményinvázió. Mit lehet tenni? Öt kutató azt állítja, tudják a megoldást, mi pedig bemutatjuk a javaslatukat.
Bővebben >>>Trump tényleg átengedheti Ukrajnát Putyinnak? Mi lesz, ha a stábjában a háborús héják kerekednek felül? Mire készüljön Európa, és mi várható a kínai kapcsolatokban? A HetiVálasz podcast történetének első élő adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa közreműködésével keressük a válaszokat.
Bővebben >>>Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.
Bővebben >>>Ha magyarul jelenik meg, minden bizonnyal kisebb botrány lenne Berend Nóra történész I. István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című új könyvéből. De mivel „csupán” a világ egyik legjelentősebb egyetemi kiadója, az Oxford University Press adta ki, idehaza a szűkebb szakmai közegen kívül más egyelőre nem értesült az angliai magyar medievista meredek állításairól. Könyvkritika.
Bővebben >>>
