Van már tudományos alapú, sőt nemzetközi színvonalú magyar „kísérleti régészet”, amely képes a honfoglalás- és Árpád-kori életmód alapjainak rekonstruálására. A magukat – kissé nyakatekerten – történelmi újrajátszóknak nevező csapatok első seregszemléjével a járvány miatt dokumentumfilm formájában találkozhat a szélesebb közönség.

Ritkaság a magyar közéletben: politikai szekértáborokon átlépve dolgozott közös filmen Skrabski Fruzsina rendező és Bodoky Tamás újságíró a 2006-os rendőri brutalitásról, amelyben ugyanúgy szerepelhet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Társaság a Szabadságjogokért, szót kap exrendőr és tüntető. Hogy dolgozik együtt a „fidesznyik” és a „Soros-bérenc”? Miért nem sikerült megoldani a rejtélyeket? Miért támadják a filmet fideszesek? Podcast.

Csak a TAO-támogatásból épített stadionhoz vagy az ajándékozásokkal felépített médiabirodalomhoz fogható innováció, ahogy megszületett az újkori magyar mozitörténet első „kampányfilmje”. Az idézőjel kell, hiszen a hivatalos besorolás szerint az Elkúrtuk független művészfilm. Önmagában ez utóbbi tény többet mond 2021. magyar közéletéről, mint bármilyen publicisztika.

A szellem fontosabb, mint a térkő – szól október 21-i podcastunk egyik konklúziója. Adásunk témája a múlt héten lapunkban megjelent riport Komlóskáról. A 200 lelkes zempléni település az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül. Köteles László polgármester olyan modellt talált ki a zempléni település felvirágoztatására, amit díjak sorozatával jutalmaztak. Miért bukott meg mégis Köteles? Mi a jele annak, hogy magyar falvak eltűnésére, kiürülésére nagyon kicsi az esély? Élő Anita, Borbás Barna és Zsuppán András beszélget.

„Roppant érdekes, hogy nem egy olyan figura lett sikeres, aki korábban minden pozíciót elfoglalt a baloldalon, régi SZDSZ-es típus, hanem egy jobboldali ember, aki magát kereszténynek vallja, nagycsaládos, több nyelvet tud. Ez a Fideszre a legnagyobb veszély.” Újranéztük a Sajtóklub első Márki-Zay-győzelem utáni adását. Vélemény.

Nem az történt, amit Orbán Viktor előre gondolt, de nem is az, amit a „Bitó-szalon” akart. Csalódás 11+8 év kormányaiban, ellenzékváltó hangulat, illetve annak beismerése, hogy Orbán Viktort csak balról és csak Budapestről nem lehet megszorongatni – ez a három komponens kellett az utóbbi évtized legnagyobb belpolitikai meglepetéséhez, egy pártonkívüli vidéki polgármester összellenzéki miniszterelnök-jelöltségéhez. Hat állítás Márki-Zay Péter vasárnapi győzelme után.

Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.

„Identitáspolitikától megőrült korunk emblematikus tévedése lesz, ha a stúdió úgy dönt, James Bond fekete nőként folytatja. És nem azért, mert a néző hímsoviniszta vagy rasszista, hanem mert ez a figura, ez a sztori, a második világháborús veteránból és hírszerzőből lett író, Ian Fleming öröksége nem erre való.” Írásunk a Nincs idő meghalni című filmről és a 007-es történet lehetséges folytatásáról.

A magyar uralmi elit vadászszokásaiban folytonosság van, Horthytól Kádáron át Medgyessy Péterig és Semjén Zsoltig – állítja új könyvében Majtényi György történész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára. A „politikai vadászatnak” – mely nem azonos a hivatásossal – önmagán túlmutató jelentősége van: hatalmi kapcsolatokat, informális hierarchiát épít. Nagyinterjú.

Szűkebben néhány száz követője, tágabban több ezer szimpatizánsa van a nemrég emberölés előkészülete, illetve alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt őrizetbe vett Posta Imrének. Az általa vezetett Pí-kört radikálisnak címkézik, ám valójában egyetlen szó sem stimmel rájuk. Háttér.

Maguk a diákok mondják, hogy az elmúlt másfél év kuka volt – összegzi a digitális oktatással kapcsolatos tapasztalatait Nényei Pál. A nemrég új novelláskötettel (A nagy beszélgetés) jelentkezett író, magyartanár szerint ugyanakkor „világtörténelmi fordulat”, hogy kamaszok tömege akarta, hogy nyisson ki végre az iskola.

2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.

Mi van a Szentatya látogatásáról szóló viták mögött? Hodász András katolikus papot és Gégény István hittanárt, a Szemlélek magazin lapigazgatóját kérdezzük heti podcastunkban.

Az ügy, ami a magyar közéletben példátlan módon közös kiállásra bírt egy kormánytagot és egy ellenzéki képviselőt: a UNICEF Magyarország most publikált kutatása szerint az elmúlt másfél járványos év lelki-pszichológiai hatásai katasztrofálisak nemcsak a gyerekeknél, de a pedagógusoknál is. Podcastunkban, a HetiVálaszban erről beszélünk a szervezet két vezetőjével, Mészáros Antónia igazgatóval és Szlankó Viola gyermekvédelmi vezetővel.

A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.