Az itthon is több szempontból mintának tekintett amerikai „Trump-jobboldal” azért van krízisben, mert pár év leforgása alatt pont olyan lett, mint anno baloldali ősellenfelei: kaotikus, tekintélytagadó, forradalmi – állítja egy új, nagyívű világmagyarázatban az egyik legjelentősebb konzervatív lap, a National Review. A cikk nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy megkezdte magyarországi körútját Tucker Carlson, az USA legnézettebb jobboldali tévése.
Bővebben >>>Július végén a Börzsöny lábánál a magyar mellett sárga-kék-piros zászlót lengetett a szél. Ez volt az idei nyár legkülönlegesebb gyerektábora: a káoszba, utcai terrorba fulladt Venezuelából egy titkos állami program segítségével Magyarországra menekített családok gyerekeinek cserkésztábora. Nagy, képes riport.
Bővebben >>>A kiszivárgott telefonszámlista nem önmagában érdekes, hanem a közvetett bizonyítékokkal együtt, azok pedig mind a magyar állam és kormány érintettsége mellett szólnak – mondja podcastunkban, a HetiVálaszban Pethő András és Panyi Szabolcs a Pegasus-ügyről.
Bővebben >>>Nincs gyógyult drogos. Ezt az addiktológia mondja. Én már 21 éve „szünetet” tartok – mondja műsorunkban Szabó Győző színművész. Illés Gabi producerrel együtt azért hívtuk meg, mert új filmjük, a Herendi Gábor rendezésében készült Toxikoma hamarosan a mozikba kerül. Miért van küldetéstudatuk, hogy ne csak a heroin és a kemény drogok, de minden függőség ellen küzdjenek? Miért nem jó „drogfilm” a Trainspotting? Ezekről is szó lesz podcastadásunkban, a HetiVálaszban.
Bővebben >>>Egy oroszlányi gimnazista 1968-ban barátaival közösen levelet írt a Szabad Európa Rádiónak arról, hogy „szabad, nyugati világot” akarnak Magyarországon, és ezért fegyvereket kérnek Amerikából. A véresen komolynak nem mondható üzenetet a belügy elfogta, a 14 éves srácot letartóztatták és 10 hónap börtönre ítélték, majd felnőtt élete minden egyes fordulópontján megpróbálták tönkretenni. Erről szól Varga Ágota legújabb dokumentumfilmje, a Megbélyegzetten – 1968.
Bővebben >>>Az elmúlt 24 órában nagyon súlyos gyanú vetődött fel a magyar kormánnyal szemben: hogy törvénytelen titkosszolgálati eszközökkel dolgoztat saját polgáraira, vélt vagy valós politikai ellenfeleire. Ennek igazságáról kétséget kizáró módon jelenleg senki sem tud megbizonyosodni, hiszen nincsenek rá eszközök, így a kémügy menetrendszerűen fog hitvitává alakulni. És ez a legrosszabb benne.
Bővebben >>>„We would like fewer heatwaves, more bearable summers, cheap flights and endless consumption and comfort – all at the same time. The bad news is that this will not work. It is either-or.” – warns Diána Ürge-Vorsatz. A korábban magyarul megjelent interjúnk angol fordítása.
Bővebben >>>A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is, ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben – állítja 17 tudós az Egyesült Államok egyik legfontosabb tudományos folyóiratában. Miért több ez, mint a más sokszor látott technoszkeptikus pánik? Mit kezdjünk a békaember-hívőkkel? Miért az etikus fordulat lehet a megoldás?
Bővebben >>>„Egyszerre akarunk kevesebb hőhullámot, elviselhetőbb nyarakat, illetve olcsó repülést, korlátlan fogyasztást, kényelmet. A rossz hír az, hogy a kettő együtt nem megy. Vagy-vagy” – szól Ürge-Vorsatz Diána figyelmeztetése. A fizikus, klímakutató CEU-professzorként egy új testületben együttműködik Palkovics Lászlóval, és egyszerre védi a kormányzat – sok zöld által átverésnek tartott – klímatörvényét és zöld kommunikációs paneljeit, valamint a Karácsony Gergely-féle méhlegelőket és Greta Thunberget.
Bővebben >>>A Facebooknak tényleg van egy „láthatatlan légiója” névtelen cenzorokból, de az nem én vagyok – mondja podcastunkban Záborszky Ede újságíró, aki tavasz óta a Facebook első és eddig egyetlen magyar tényellenőreként dolgozik egy hírügynökségen keresztül. Mi pontosan a munkája? Mik az eszközei a hamis hírek ellen? Jobban ki van-e hegyezve a fideszes, mint a Fideszt támadó álhírekre? A műsorban ezekről is szó lesz. Aki kérdez: Borbás Barna, Zsuppán András.
Bővebben >>>A 2021-ben Anthony Hopkinsnak Oscar-díjat hozó Az apa (The Father) remekmű, emellett egy világszerte több tízmillió embert érintő betegség nagykövete. A demencia tematizálásában, tabuinak lebontásában éppen a filmművészetnek lehet kulcsszerepe.
Bővebben >>>A ma ismert formában ezt az egyetemet a magyar adófizetőknek nem szabad kifizetni – mondja a Fudan Hungary-tervről Matura Tamás Kína-kutató, a Corvinus Egyetem oktatója. Ha mi jó kapcsolatokat akarunk a kínaiakkal, akkor Kínának érdekes termékek, erőforrások híján nem tudunk mást adni, mint politikai gesztusokat – véli Salát Gergely sinológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Bővebben >>>Kultúrjavakról és kultúrszemétről terveztük a HetiVálasz aktuális szerkesztőségi beszélgetését, de végül az Orbán-rendszer titkának boncolgatásáig jutottunk. Hogyan fordult szembe a NER korábbi kultúrharcosa, Szakács Árpád Orbán Viktorral és a kultúrpolitikai vezetéssel? Hogyan lett a bulvárból erőforrás? Hol kell keresni a NER tartósságának titkát? Heti podcastadásunkban Ablonczy Bálint, Borbás Barna és Stumpf András beszélget.
Bővebben >>>Sosem készült még akkora bulvárarzenállal a kampányra a Fidesz, mint most. A „tömegmédia-divízió” több fontos átalakításon esett át, és szűk egy évvel a választás előtt immár készen áll: a Ripost karcsúbb, de gátlástalanabb lett, irányba állt a Bors, a billegő városok (és csak azok) pedig külön ingyenes politikai bulvárlapot kaptak. A kormányzati sajtóholding világszinten is új minőséget hozott létre: az alpáribbnál alpáribb címeket nem kis részben állami pénzből gyártó bulvársajtót.
Bővebben >>>A XX. század eleji Európában tábornokból lett államfők pályáját hasonlítja össze egy új könyv, melynek segítségével a Horthy Miklósról szóló viták is egészen más megvilágításba helyezhetők – erről szól podcastunk, a HetiVálasz 73. adása. Vendégünk a Honmentők / honvesztők című kötet szerzője, Romsics Ignác történész.
Bővebben >>>
