A Mandiner-főszerkesztő és MCC-főigazgató Szalai Zoltán 70 millió forintért vásárolta meg a legnagyobb hazai történelmi ismeretterjesztő lap teljes archívumát, így részben magát a Rubicon brandet is. Az általa alapított, hétfő este bejelentett Rubicon Intézet a Bethlen Gábor Alapkezelő 300 millió forintos támogatásával kezdheti meg működését.

Rendhagyó beszélgetés következik a HetiVálaszban, lapunk podcastadásában: régi-új kollégánkkal tartunk rövidebb média-, majd hosszabb Budapest-ügyi kibeszélőt.

Mai adásunk apropóját Németország szolgáltatja: szombaton lesz éppen 30 éve, hogy az NSZK és az NDK hivatalosan is egyesült, ezzel pedig egy korszak végérvényesen lezárult az európai történelemben. Sikertörténet-e az eltelt három évtized? Mit jelent a liberális hagyomány Európában és Magyarországon? Többek között ezekről szól mai podcastadásunk, melynek vendége Prőhle Gergely

Kormányzati médiaholdingba tagozása óta most alakították át először az Origót, de az ország harmadik legnagyobb portálja az „Újat mutatunk” szlogennel hirdetett ráncfelvarrás után egy valamiben régit mutat:.

Professzionális szintre emelt élő történelem – szittyabiznisz és eredetpolitikai ambíciók nélkül. A Válasz Online multimédiás riportja.

„A könyvemmel azt akarom üzenni: »Gyerekek, gondolhatjátok azt, hogy ezek hülyék!« Ha ti felnőttök, csinálhatjátok máshogy, hogy ne ez legyen a parlamentben meg a közéletben, mint most” – mondja Szabó Borbála a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastjában.

Miért kell az identitáspolitikai háborút a közintézmények homlokzatán vívni? Van-e annál durvább relativizáció, mint amikor a Momentum azt mondja, hogy „család az, amit annak tartasz”? Ezekkel a kérdésekkel indítjuk a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadásának új epizódját.

Az utóbbi idők középkori magyar történelemről szóló „szenzációi” jórészt értékelhetetlenek – mondja Thoroczkay Gábor történész, akit új könyve nyomán kérdeztünk államalapításról, magyarságkutatásról és az új NAT-szerinti tankönyvekről. Szent István-napi nagyinterjú.

Elfogadta interjúfelkérésünket az ELTE TTK dékánja, Kacskovics Imre immunológus professzor, aki Szikora Bence molekuláris biológus társaságában arról beszél, hogy mikorra lehet védőoltás és gyógyszer a COVID-19 ellen.

COVID-sokk és felmérhetetlen gazdasági károk ide vagy oda, nagyjából ugyanolyan védtelenek vagyunk egy új világjárvánnyal szemben, mint a koronavírus előtt – figyelmeztetnek a Válasz Online-nak adott nyilatkozatban magyar tudósok.

A nemrég bemutatott Hűség című magyar dokumentumfilm egy idős házaspár történetén keresztül hozza megdöbbentően közel a demencia problémáját. És a kérdést: ugyanazok az emberek maradunk-e, ha már elveszítettük közös emlékeinket? Nagyinterjú Arató Géza pszichiáterrel és Szekeres Csaba dokumentumfilm-rendezővel.

Az Index szétrobbanásához vezető legfontosabb esemény nem most történt, hanem már 2018-ban – mondja a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastadásában Dudás Gergely, az Index szerkesztőségét 2013 és 2017 között vezető újságíró, kommunikációs szakember.

Mit ad(ott) nekünk Brüsszel? EU-s kibeszélőre hívtuk Magyarország volt uniós biztosát abból az alkalomból, hogy az állam- és kormányfők péntek és kedd között lezavarták minden idők egyik legnehezebbnek ígérkező EU-s költségvetési vitáját. A HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadásának vendége Navracsics Tibor.

Helyzetbe került egy csoport a magyar közéletben, amely a tudományos ismeretek hiányát agresszivitással pótolja, ténykedésének eredménye pedig közvetve tekintélyes kutatóműhelyek szétverése lehet – mondja a Válasz Online-nak Hermann Róbert történész.

Lapunk napi gyakorlatához képest rendhagyó, személyes felütésű írás következik. Kollégánk szobrászművész édesapja és gyerekkorától magával hozott érzései nyomán ír az utóbbi idők eldurvult emlékművitáiról. Következtetés: az atavisztikusnak tűnő „szobornyomor” valójában emberi lényegünkből mutat meg valamit. Nem is keveset. Esszé mítoszokról, ember és szobor konfliktusáról és a tévesen vélt változtathatatlanságról.