Nem is az államalapító keze a Szent István-bazilikában őrzött ereklye – vallja egy angliai magyar történész. Koppány személyében az elgermánosodó István az „eredeti Magyarországot” győzte le – szól a minden augusztus 20-án előkerülő turanista lelkületű toposz. Mi igaz ezekből az állításokból? (Spoiler: nem sok.) A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.

Szent Istvánnal kezdődött, IV. Károllyal ért véget a történelmi Magyarország, a kereken 100 évvel ezelőtt meghalt utolsó magyar király mégsem negatív figura, sőt sokkal többet kellene tanulnunk magatartásából, lelkiségéből – mondják augusztus 20. elé időzített podcastadásunk vendégei.

Az orosz-európai energiaháború egy pókerjátszma, amiben a gáz teljes lekapcsolása az aduász Moszkva kezében, ezt nem fogják kijátszani – véli Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Ha a német gazdaság köhög, a magyar ágynak esik, ezért nagyon kockázatos nekünk, jut-e elég energia a német cégeknek – mondja Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Podcast energiaválságról, gázháborúról és Európáról, különös tekintettel Németországra.

Az akció és a fantasy mellett szuperhősös zsánerből építkező Moon Knightot átjárja az óegyiptomi mitológia, ezért a munkához szerződtették szakértőnek a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársát. Horváth Zoltán először a Válasz Online-nak beszél részletesen arról, milyen volt a tudomány képviselőjeként részt venni egy szuperhősös megaprodukció stábjában.

Miért felesleges azon vitatkozni, hogy menekülés vagy tervezett volt-e a honfoglalás? Nem is volt Kánaán a Kárpát-medence Árpádéknak? Mikor volt a Szent István előtti államalapítás? Miért a „meleg víz feltalálása” a Magyarságkutató Intézet új szenzációja? Podcast.

A főállású katások adóterhelése a sokszorosára fog emelkedni, de a mellékállásban, nem túl nagy összeget keresők választhatnak olyan adózást, amivel még jobban is járhatnak – mondja podcastadásunkban Láng József közgazdász, adószakértő, az ABT Treuhand csoport ügyvezetője. Közszolgálati jellegű műsort készítettünk, melyben sorra vesszük a katások archetípusait és megnézzük, mi lehet nekik a legkedvezőbb adózási forma a továbbiakban. Láng József szerint rengetegen fogják bezárni a vállalkozásukat, és sajnos sokaknak lesz újra csábító a feketézés.

A Kiskunságban megjelentek a kaktuszok, Debrecen környékéről a féléves átlagos csapadékmennyiség fele hiányzik, kiszáradófélben a Nagyerdő matuzsálemi tölgyei – sorolja az alföldi sivatagosodás jeleit Lukács Balázs biológus, ökológus. Mi történik a Kárpát-medence „víztesteivel”? Mit tehetünk a kiszáradások ellen? Podcast a legfontosabb ökológiai kérdésekről. Kérdez: Borbás Barna, Stumpf András.

Lapunk jogerősen pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen. Kásler Miklós (időközben megszüntetett) tárcája az Aranybulla-évfordulóra időzített Árpád-házi kiállításról szóló cikkünk után nyújtott be keresetet.

Önmagát az atombomba feltalálójához és világok elpusztítójához hasonlította nemrég egy filmes vizuális szakember, aki anno hollywoodi alapműveken dolgozott. Szerinte techzseni társaival együtt kinyírták a valódi filmezést, „a pixeleknek pedig nincs lelkiismeretük”. Erős szavak? Ha összevetjük a 29 évvel ezelőtti Jurassic Parkot az egy hete bemutatottal, nincs kétség: a mozi helyét átvette a vászonra adaptált vidámpark.

A befogadó nacionalizmus hozta át a szlovákságból a magyarságba, a kapitalista módszer tette lehetővé, hogy csavargóból polgárrá váljon. Ha 200 évvel ezelőtt ezek nincsenek, ma talán nem is tudjuk, kicsoda Petőfi Sándor – derül ki könyvheti podcastunkból. Vendégünket, Margócsy István irodalomtörténészt az általa szerkesztett, a napokban megjelenő Petőfi Sándor emlékezete című kötetről kérdezzük.

Először beszél részletesen a napokban megjelenő új, Száz év múlva lejár? – Újabb Trianon- legendák című könyvéről Ablonczy Balázs történész. Szabadkőműves lobbik szakították-e szét a történelmi Magyarországot? Hogyan lehet bejutni a párizsi Grand Orient nagypáholy levéltárába? Miért játszanak rá sokszor a politikusok is az összeesküvés-elméletekre? Podcast Trianon 102. évfordulójának hetében.

Amerikai mintákat kritikátlanul másoló, konfliktusokat importáló, internacionális – a kormányközelben rengeteg közforintból építgetett „új konzervativizmus” néhány év alatt pont olyan lett, mint baloldali ellenfelei. Csúcsterméke: elitellenes konferencia a szabadság jegyében, melyre a saját eliten kívül más nem léphet be.

Mit üzen az új kormány szerkezete? Miért került a Belügyminisztérium alá az oktatás és az egészségügy? Mi Orbán Viktor „materiális ajánlata” a választóknak, és mit nem ért meg ebből az ellenzék? Podcast az új kormány megalakulása alkalmából Élő Anitával és Zárug Péter Farkas politológussal. Műsorvezető: Borbás Barna.

Mit okoz a háborút kísérő gazdasági hadviselés? Kinek van igaza a szankciós vitában? Pontról pontra elemezzük a február óta megjelent hét EU-s büntetőcsomagot, majd Deák András (NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) és Rácz András (Német Külpolitikai Társaság) segítségével mérleget vonunk. Bónusz: a Válasz Online ismerteti a kiszivárgott közvélemény-kutatást, amely bizonyítja, hogy gyarapodik a háborút ellenzők tábora az orosz hátországban.

A 2022-es felvételi eljárásban fizikaszakos tanárnak első helyen 22-en, kémiaszakosnak 25-en jelentkeztek. Nem elírás: ez az országos szám. Hogyan jutottunk idáig? Hogyan hat a tanárok elfogyása a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú ágazatokra, mint a gyógyszer- és vegyipar?