Jövedelmünk közel harmadát vonja el az állam társadalombiztosításra, ennek ellenére az egészségügyi kiadások további mintegy harmadát is mi fizetjük, zsebből, a magánszolgáltatóknak. Miért fizetünk kétszer? Ki a felelős ezért a helyzetért, a kormány vagy az orvos? A Válasz Extra második adásában ezeket a kérdéseket jártuk körbe Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal és Svéd Tamás altatóorvossal, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárával. Az adás az orvosi kamarával partnerségben készült. Műsorvezető: Élő Anita.

Friss fejleményekkel jelentkezünk: lezárult a panaszeljárás a beteg ügyében, akinek stroke-ja volt, de öngyilkosság gyanúja miatt kezelték, és ebbe belehalt. Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint egyértelmű mulasztás történt, és valamennyi egészségügyi szolgáltató követett el szakmai hibát.

Szombaton a Parlamentnél tüntet a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyre jutó források növeléséért. A Válasz Extra első adásában azt járjuk körül, miért hal meg évente mintegy húszezer ember az egészségügyi ellátás minősége miatt. A Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült podcastsorozat első adásának vendége Böszörményi-Nagy Géza urológus főorvos, kamarai alelnök és Tótth Árpád norvégiai kórházigazgató. Mi lesz a sorsa azoknak a betegeknek, akiknek nincs pénzük, és ellátásuk nem pénzt hoz a kórházaknak, hanem pénzt visz? És a peches orvosoknak, akik éppen egy ilyen ráfizetéses szakmában dolgoznak?

Sajtótájékoztatót tartani azért, mert be tudtak adni egy gyógyszert? Itt tartanánk? Bizony, de nem a pénzhiány, hanem a hightech miatt. Három éve még le kellett volna mondani a kilencéves Fanni életéről, ma orvosaival sajtótájékoztatón pacsizik. A leukémiás kislány az első magyar gyerek, akinél a világ egyik legdrágább rákterápiáját itthon tudták alkalmazni. Nemcsak pénz kellett hozzá, de gyógyszergyártásra alkalmassá kellett tenni a kórházat. Fanni „csapatának” történetén mutatjuk be a rákgyógyítás megújulását.

A Gödöllői Rendőrkapitányság hivatalból, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomozást indított két kistarcsai szülés ügyében – erősítette meg lapunk információját a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.  Az eljárás azután indult, hogy a Válasz Online beszámolt róla, 2024. december 23-án a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban két kismama is lélegeztetőgépre került és vért kapott. Az anyák történetében közös pont volt, […]

Március 8-ra tüntetést szervez a Magyar Orvosi Kamara, velük együttműködésben pedig új, egészségügyi podcastsorozatot indítunk a Válasz Extra logó alatt annak feltárására, mennyiben felelős a kormányzat és mennyiben a gyógyító orvos a kialakult, gyakran áldatlan állapotokért.

Mi történik a beteggel, ha stroke-ja van, de mérgezéssel, öngyilkosság gyanúja miatt kezelik? Meghal. Olvasónk édesapja egy kisvárosi kórházba került, ahol megfelelő diagnosztikai eszközök híján még megállapítani sem tudták a valós betegségét. Lánya panaszt tett édesapja halálának körülményei miatt, azután pedig bepanaszolta a panaszeljárást is, mert négy hónappal a törvényes határidő lejárta után sem kapott választ arra, hibázott-e valaki és ha igen, miben. Sorozatunkban a magyar egészségügy állapotát konkrét betegtörténeteken keresztül mutatjuk be, így próbáljuk áttörni a hallgatás falát.

A Kistarcsai Flór Ferenc Kórház megváltoztatta honlapját riportunk után. Már szerepel rajta az az orvos, aki a Válasz Online jelentős médiavisszhangot kiváltó riportjában bemutatott szüléseket vezette. A kórház szülészetén 2024. december 23-án ugyanazon az osztályon, ugyanannál a szakorvosjelöltnél és szakorvosnál két kismama szült, mindketten intenzív osztályra kerültek, mert kérésük ellenére nem végeztek időben császármetszést rajtuk.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság belső vizsgálatot folytat a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban, ahol december 23-án két szülő nő vérzéses sokk állapotában került az intenzív osztályra – tájékoztatta lapunkat a kórház főigazgatója. Úgy tudjuk: a kismamák jelzését figyelmen kívül hagyva olyan későn végezték el a sürgősségi császármetszést, hogy a nők méhe megrepedt, és az egyik kisbaba sérült. A főigazgató azzal hárította el lapunk megkeresését, hogy a vizsgálat lezárultáig nem válaszolnak kérdéseinkre. A kismamáknál azonban nincs hírzárlat. Két történet arról, hova vezet, hogy nem lehet már választott orvosuk a terhes nőknek.

A mentőszolgálat krízise az egészségügy általános válsága miatt alakult ki: az orvoshoz nehezen jutó betegek próbálnak így ellátáshoz jutni. Drámai helyzetkép következik.

A másfél éves gyerekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt. A kütyü lett a bébiszitter, az altató és a nyugtató a kicsik számára. A túlzott képernyőhasználat miatt a gyerekek egy része másfél évesen nem hallgat a saját nevére, háromévesen nem tanul meg beszélni. Öt pontba szedtük, hogyan tehetik tönkre a szülők a saját gyerekeiket – a legnagyobb jóindulattal.

Januártól ingyenes lett a középiskolások jogosítványszerzéséhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat, ezzel a diákok 7200 forintot spórolnak. A kormány azonban megoldotta okosban. Nem kéri a cehhet, a számlát végsősoron a háziorvosok állják.

A kórházi gyermekorvosok annyira kevesen vannak, hogy 65-80 éves szakembereken múlik egy-egy osztály sorsa. Holott ezek az osztályok gyerekek ezreinek biztonságáért felelnek. Ózd és Mosonmagyaróvár példáján mutatjuk be, hogyan vonul le az állam a végekről.

Megduplázni az adományért járó adókedvezményt? Napi hírlevél mellett borkóstolós klubestekre meghívást kapni? A minket támogató cégek tucatjainak példáján mutatjuk meg, hogyan oldjuk ezt meg a legkisebb bürokráciával.

A gyermekotthonok dolgozóinak leleplezése érdekében januártól fedett rendőrök bűncselekményeket követhetnek el gyerekek ellen – tartalmazza a rendőrségi törvény év végi dömpingben elfogadott módosítása. A bűncselekmények köre kiterjed a gyermekpornográfiára, a kerítésre, a prostitúcióra és az emberkereskedelemre is. Ha a törvényt az elnök aláírja, akkor hivatalos személy elkövethet olyan bűncselekményt, amelynek gyerek az áldozata. És az elkövető nem lesz büntethető.