Először kerültek többségbe Magyarországon a nem vallásosak: a római katolikus egyház 2011 óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezret veszítettek – derül ki a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adataiból. Vendégszerzőnk rámutat: a történtek pontosan illeszkednek a kelet-közép-európai trendbe, ám ennyivel mégsem intézhető el a kérdés.

A pápa sehová sem azért utazik, hogy számonkérje a részegyház híveit és felelőseit. Budapesten sem fog rákérdezni a II. vatikáni zsinat recepciójának állagára, a szinódusi folyamat alakulására, az egyházi és a politikai vezetők közéleti szerepléseire, és különösen nem fogja érinteni azokat a felkapott és divatos témákat, mint a papi pedofília, a nők pappá szentelése vagy […]

Kelet-Közép-Európában a vallás társadalmi és politikai faktor. A lengyel katolicizmus, a román ortodoxizmus, a magyar keresztényizmus vagy a cseh ateizmus akkor érthető meg igazán, ha a vallást a régió traumatikus emlékezetéhez, a történelmi gyászmunkához és az áldozat-narratívához viszonyítjuk. Máté-Tóth András valláskutató, teológus esszéje.