„Egyre világosabb, hogy a jelenlegi kormány orosz orientációja több, mint – helyes vagy helytelen – kalkuláción alapuló külpolitika: kísérlet a társadalom politikai hatalom alá gyűrésére” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus, aki a Lányi András által az értelmiség szerepéről indított vitához szól hozzá. Ilyen körülmények között Puzsér Róberttel ellentétben nem hisz az értelmiség önálló erőközponttá szervezésben, de úgy véli: minél egységesebben tud felsorakozni az értelmiség egy megállapítás vagy javaslat mögé, annál inkább van esélye arra, hogy az formálni fogja a politikai döntéseket.

Nemcsak a református, hanem a katolikus egyház is megszenvedte a kegyelmi botrányt, amelynek egyik főszereplője Balog Zoltán, a református zsinat volt elnöke, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke – állítja Zalatnay István református lelkész, teológus az egyszázalékos felajánlások adatsorait elemezve. 2020 és 2023 között minden évben öt százalékkal többen ajánlották fel adójuk egy százalékát a történelmi felekezeteknek. Ehhez képest idén a református felajánlások száma majd’ hét, a katolikusoké három százalékkal csökkent.