„Ha egyetlen könyvet lehetne csak eltenni egy nagy globális kataklizmát átvészelő, sarkvidéki sziklák alá rejtett világkönyvtárba a magyar 20. század témakörében, akkor ez legyen az, amit odaküldünk.” Zsuppán András megnyitó beszéde a Fortepan ABC című kőszegi kiállításról és Tamási Miklós most megjelenő könyvéről.
Bővebben >>>Több mint 400 fényképből álló válogatás jelent meg a Fortepanon az egyik legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd hagyatékából. A tudós kultúrpolitikusról eddig csak kevesen tudták, hogy a boldog békeidők korának egyik legjelentősebb amatőr fényképésze volt, aki térhatású sztereofényképeken örökítette meg rajongva szeretett alpesi hegyeit, a nagyvárossá fejlődő Budapestet és a környező falvakat. Még saját fizikai kísérleteit is. És mindenekelőtt egy olyan család mindennapjait, amely mindvégig az óriási hegycsúcsok bűvöletében élt.
Bővebben >>>Semmi nem tántoríthatja el Lázár János építési és közlekedési minisztert az állami kastélyvagyon elherdálásától. A kormány oldalára felkerült, szűkszavú döntési adatlap szerint a miniszter személyesen határozott négy nagyértékű ingatlan elajándékozásáról.
Bővebben >>>Az egykori Budai Sport Hotelt öt évvel ezelőtt bontották le a normafai erdő közepén. Sima tájrehabilitáció bőven volna, mégis egy túlméretezett lombkoronasétányt kezdtek építeni a helyén. A projekt megakadt, de azért elkészült egy öncélú betonmonstrum – amit az új kerületvezetés kénytelen befejezni, mert lebontani még drágább lenne. Bekéredzkedtünk az évek óta zárt területre, ahol a NER-korszak turisztikai beruházásainak iskolapéldájával találkoztunk.
Bővebben >>>Cserépfalun jártunk, hogy megnézzük, hogyan próbálnak a Bükki Nemzeti Park szakemberei évek óta folytatott, következetes munkával természetesebb élőhellyé alakítani egy volt tsz-erdőt. Óriási kontraszt, hogy közben éppen ma erőszakolta át a kormány a tarvágásoknak a védett erdőkben is kaput nyitó törvénymódosítást. Pedig a jogszabály elleni petíciót 47 ezren írták alá.
Bővebben >>>Évek óta túlzottan alacsony a Velencei-tó vízszintje, bár ez elsősorban az embereket zavarja, és nem a természetet. A legfrissebb Válasz Offline-ban bemutatjuk a vízpólásra felmerült ötleteket, és amellett érvelünk, hogy elsősorban annak a két víztározónak az átalakítására lenne szükség, amelyeket a tó fölött építettek az 1970-es években. Ezek nemcsak műszakilag öregedtek el: az akkori vízbőségre optimalizált szisztémán is változtatni kellene. A jelenlegi állapot, amikor egy tucat homokzsákon múlik, mennyi víz jut el a tóig, egész biztosan tarthatatlan.
Bővebben >>>Előben jelentkezett a HetiVálasz ma délelőtt, Stumpf András és Zsuppán András kérdezték a főpolgármestert csődről, korrupcióról, politikáról. Karácsony Gergely elmondta: bár nem ért egyet ezzel, lehet, hogy a fővárosi frakciók egységének megteremtéséhez bele kell majd mennie kevésbé alkalmas politikai kinevezettek cégvezetői megbízásába is.
Bővebben >>>Bölcs döntésnek nevezte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy elhalasztják a szavazást a független média és a civil szervezetek elleni törvénytervezetről. Ezt állítólag a Fidesz frakció kezdeményezte, Orbán Viktor miniszterelnök pedig tudomásul vette. Meghátrálás vagy szándékos időhúzás? Ez a két lehetséges értelmezése a mostani bejelentésének. Az igazán lényeges kérdés az, hogy változik-e érdemben a javaslat tartalma, amikor az ősz kezdetén a kérdést újra előveszik.
Bővebben >>>Egyszerre ősi és mégis új: az öt évig tartó, kivételes tudományos eredményeket hozó régészeti kutatás és felújítás után újjászületett az államalapítás korának talán legfontosabb hazai műemléke, a tihanyi Királykripta. Az eredmény igazolja, hogy helyes döntés volt a vastag, 20. századi vakolatköpeny eltávolítása; az újravakolás alapvetően változtatta meg a tér látványát. Mégpedig előnyére. Buzás Gergely kutatásai nyomán világossá vált, hogy András király temetkezőhelye eredetileg a templomhoz kívülről csatlakozó, talán kétszintes építmény lehetett. Ennek rekonstrukciós grafikáit is bemutatjuk.
Bővebben >>>Hat év után újra le lehet menni a Fertő egyetlen magyarországi partszakaszára. Az állam 11 milliárd forintot költött el a három évvel ezelőtt félbehagyott idegenforgalmi óriásprojektre. Látszólag katasztrofális eredménnyel: továbbra sincs strand és sétahajó-kikötő, a táj szétdúlt, a terület nyilvánvalóan rehabilitációra szorul. Az új miniszteri biztos, Barcza Attila békülékeny hangnemet ütött meg, és szóba áll a beruházást kritizáló civilekkel. Talán elkezdődhet a közös kiútkeresés, de a tópart helyreállítása még rengeteg pénzt és munkát igényel.
Bővebben >>>Eredetileg is csak néhány reprezentatív belső tér volt a Királyi Palota hauszmanni állapotra visszaépülő északi pavilonjában. Az épületszárny ezért nem is lehet más, mint a rekonstruált régi és a jelenkori használatú enteriőrök keveréke, ami elsősorban a palotaegyüttes bejárataként szolgál majd. Még ennél a néhány enteriőrnél is szinte nyomozni kellett, hogy eredetileg hogy néztek ki. A Királyi Palota rekonstrukciójáról szóló cikkünk második részében belépünk a főkapun – egyelőre csak gondolatban.
Bővebben >>>A Budai Várban látszólag túlbontás történt, de ha megismerjük az északi pavilonnak nevezett épületrész múltját, akkor érthetővé válik, hogy az eredeti állapotot ennél kisebb beavatkozással nem lehet helyreállítani. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogyan alakult ki a bonyolult történelmű épületrész, amely a Királyi Palota talán legsúlyosabban károsodott eleme lett a Kádár-kori újjáépítés során. Az eredeti palotából itt valóban csak egyetlen fal maradt, és a helyére akkor valami egész mást építettek. A jövővel, vagyis azzal, hogy a tervek szerint mi kerülne vissza a lebontott épületszárny helyére, egy következő cikkben foglalkozunk majd.
Bővebben >>>Detektívregényhez hasonló nyomozásra hívja a látogatót a Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása MS mesterről. Valódi tudományos szenzáció, ha Endrődi Gábor művészettörténésznek igaza van az új művek azonosításában, sőt arra is javaslatot tesz, hogy ki rejtőzhet a monogram mögött. A nyomok Selmecbányáról Bécsbe vezetnek.
Bővebben >>>Nehezen szabadulnak a nagyüzemi erdőgazdálkodás 20. századi hagyományaitól a magyar erdők: még a védett területeken, sőt a nemzeti parkokban is bevett gyakorlat a fakitermelés. Olyan botrányos helyzet ez, ami csak a megszokástól tűnik elfogadhatónak. A háborítatlan vagy legalább kíméletes módon kezelt erdőnek fontos szerepe lenne a kiszáradás és az éghajlatváltozás elleni harcban, és az ökológiai sokféleség megőrzésében. Fordulatot nagyon könnyen el lehetne érni, mert az értékes, védett erdők szinte mind állami kezelésben vannak. Ehhez azonban radikális szemléletváltásra lenne szükség, mert az elmúlt negyedszázad apró lépései alig hoztak javulást.
Bővebben >>>Különösebb csinnadratta nélkül, egy újságíróknak szervezett múlt heti háttérbeszélgetésen jelentette be Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, hogy a gyűjtemény nagyon jelentős művel gyarapodott: a múzeum megvette a MOL – Új Európa Alapítványtól Gonzaga Alajos portréját.
Bővebben >>>
