Károlyi Mihály megítélése máig megosztja a történelem iránt érdeklődőket. Jobboldalon országvesztő, a baloldalon a küzdelmes magyar progresszió bátor hőse a kommunista társutasságig eljutó gróf. Mítoszát a Kádár-kor is építgette, pedig Wass Albertnek is becsületére váló szavakkal fenyegette meg az Erdélybe betörni készülő románokat. Hatos Pál évfordulós írása.
Bővebben >>>Sok-sok emlékezet létezett, s nyilván mindenkihez közelebb áll valamelyik, de ettől még tényszerűen és türelmesen tudomásul kell vennünk a másik létét. Annak erőltetése helyett, hogy kitaláljuk a nagy, közös, mindenkire érvényes nemzeteszmét, inkább érdemes lenne felfedeznünk és megbecsülnünk mi is köt minket szűkebb pátriánkhoz. Papp István összegző jellegű, kiutat mutató írásával zárjuk a Válasz Online nagy Habsburg-vitáját.
Bővebben >>>Teljes félreértés a köztudatban meggyökeresedett állítás, hogy Magyarország a Habsburgok uralkodása alatt osztrák gyarmat lett volna. Nemcsak azért, mert Európában a gyarmati státus nem értelmezhető. Magyarországnak a többi Habsburg tartományétól eltérő, kivételezett státusza főként az 1526 utáni kiinduló állapotokhoz képest nem kis teljesítmény. Ennek lekicsinylése önmagunk és elődeink degradálását jelenti. Bátonyi Péter hozzászólása a Válasz Online nagy Habsburg-vitájához, második rész.
Bővebben >>>Egy létező birodalmi realitás és egy vágyott birodalmi identitás feszült egymásnak az 1526 utáni közös történelmünkben, a kölcsönös meg nem értés miliőjét hozva létre. Mégis igaz, hogy a Mohácsnál derékba tört birodalmiságú magyar állam végül megtalálta helyét a Habsburgok impériumában.
Bővebben >>>Nyolc évvel ezelőtt kezdődött a történet, amikor a történész egy hirtelen gondolattól vezérelve felkereste a fenyőárust. Azóta Papp István minden évben így tesz, egyre többet és többet tudva meg története főhőséről.
Bővebben >>>A lutheránus paplak árnyéka rávetül a kancellári életműre: még az azóta gyakran kárhoztatott Willkommenskultur mögött is felsejlik. Esszébe torkolló recenzió a hazai evangélikusok világi vezetőjétől, korábbi berlini nagykövettől.
Bővebben >>>A kormány önmagának állított csapdát – írja a Válasznak küldött cikkében Farkas Beáta. A közgazdász egyetemi tanár négy szempontból tekinti át a most már látványosan gyengülő kormánypárt helyzetét és arra jut, jóval többről van itt szó a politológusok által gyakran emlegetett elfáradásnál: rendszerhiba tanúi vagyunk.
Bővebben >>>Mi köze van Donald Trump és Kamala Harris szellemi-kulturális hanyatlást jelző vitájának ahhoz, hogy Orbán Viktor monolitikus hatalmi gépezetet épített Magyarországon? Történész vendégszerzőnk az önszerveződő közösségek hanyatlásáról gondolkodik.
Bővebben >>>Sólyom László egykori tanítványa, közvetlen munkatársa a Válasz Online-nak küldött írásában részletesen bemutatja az egykori köztársasági elnök viszonyát a forradalomhoz – abból az alkalomból, hogy a Pécs Története Alapítvány ma publikálta Sólyom László fiatalkori naplójának vonatkozó részeit.
Bővebben >>>Ő volt az utolsó polgári magyar író (ahogy Esterházy az utolsó arisztokrata), kelletlen magabiztossággal látott és ítélt és írt, elegánsan, de sosem fölényeskedve – még megsemmisítő kritikái is mintha csak mellékes megjegyzések volnának. Babiczky Tibor írása.
Bővebben >>>„Magam is benne ragadtam a kézenfekvő megközelítésben, hogy az 1984 csupán azért érdemes a figyelmünkre, mert ez a nagybetűs antitotalitárius könyv. Szerencsére igen nagyot tévedtem.”
Bővebben >>>„Számomra mindaz, amit manapság átélünk: a forróságban megfúló gyümölcsfák, a hirtelen lecsapó viharos orkánok, a meglepetésszerű lehűlések annak a világnak az elmúltát jelzik, amelyet oly nagyon szeretek, s amely ember és természet azonosságán alapul.” Papp István történész Válasz Online-nak küldött esszéje ember és természet kapcsolatáról, meg a pálinka több arcáról.
Bővebben >>>A nemesek önzése, a marakodás, a hatalomvágy, a parasztság elnyomása és a nyugat árulása ásta meg a tömegsírok helyét – évszázadok alatt lett általános ez a kép a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatban. Varga Szabolcs most megcáfolja mindet.
Bővebben >>>„A heterogén politikai elvűeket összehozó korai MDF-et Antallal együtt ő formálta centrista középpárttá” – fogalmaz Szabad Györgyről születésének augusztus 4-én esedékes centenáriuma alkalmából Jeszenszky Géza. Szabad György külpolitikájában atlantistának számított, nézeteinek előfutárát Kossuth Lajosban látta, aki az Egyesült Államok és Európa szoros együttműködésének világviszonylatban is az egyik első szorgalmazója volt. Az Országgyűlés elnökének egész életét meghatározta, hogy az első sír, amelyhez édesapja ötéves kisfiúként elvezette, az aradi vértanúké volt. Személyes hangvételű megemlékezés a rendszerváltoztatás egyik kulcsemberéről.
Bővebben >>>A tömegeket 1914 véresre fordult nyárderekán az erőszak igézete hirtelen és ellenállhatatlanul ragadta meg Európa-szerte – írja az első világháború kitörésének 110. évfordulójára lapunknak küldött esszéjében Hatos Pál. A történész arra is figyelmeztet: az Osztrák–Magyar Monarchia 1914. július 28-án Szerbiának címzett hadüzenetével elindult eseménysorozat nem pusztán a múlt része.
Bővebben >>>
