Turáni átok nincs, de sürgősen kezdeni kell valamit évszázadok óta vonszolt traumáinkkal, azok ugyanis vastagon benne vannak az európai statisztikákat döntögető öngyilkossági és alkoholfogyasztási mutatóinkban – röviden így szól Németh Endre epikusan hosszú esszéjének következtetése. Populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus vendégszerzőnk szerint Magyarországon a lényegi törésvonal nem Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél között húzódik.
Bővebben >>>Lapunk engedélyt kapott a neves szerzőjének kirúgásával végződött cikk magyar közlésére.
Bővebben >>>Deme Zoltán felkerekedett és tanárnak állt – két hétre. A közgazdász a Fészek Waldorf Gimnáziumban okította a diákokat a személyes pénzügyek és befektetések témájában, közben viszont ő is fontos tapasztalatokkal gazdagodott. Nem csak azt láthatta, milyen természetes egy mai 15-16 éves számára, hogy „Magyarországon a szögletes tárgyat gurítják, méghozzá lejtőnek felfelé, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy nemsokára maga alá fog temetni bennünket”.
Bővebben >>>Térségünkben a harmincéves háború és egy túl nagy hatalomhoz jutott zsoldosvezér keserű tapasztalata egyenesen a modern államépítés egyik talpkövévé vált – írja a Válasz Online-nak küldött történelmi esszéjében B. Szabó János. A történész a Wagner-csoport június végi ámokfutása nyomán elemzi a 16-17. századi hadvezér, Wallenstein tevékenységét, mely hozzájárult az európai mentális struktúrák átalakulásához.
Bővebben >>>Hazugság, hogy a nagy dolgok fontosak, a kis dolgok pedig nem. A valóság éppen fordítva áll. A politika, a közélet, a társadalmi folyamatok nagy hazugságait az őket alkotó emberek összességének látszólag kis hazugságai tartják a felszínen – írja Bódy István. Vendégszerzőnk Gyurgyák János lapunkban megjelent esszéjére reagálva fejti ki, szerinte miért alakult ki az egyébként rendkívül káros mély lövészárok a nyugati politikában. Esszé.
Bővebben >>>Több generáció és sok kiváló gondolkodó vallott már kudarcot, amikor a „Ki a magyar?”, „Mi a magyar?”, „Milyen a magyar?” kérdésre próbált választ adni. Egyesek most éppen bőven folyó állami pénzeszközökkel a minden kétséget kizáró természettudományos vagy egyenesen genetikai választ keresik. Ők olyasmit keresnek, ami soha és a jövőben sem lesz elérhető. Ez a küldetés ugyanis lehetetlen – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének első részletét először a Válasz Online-on olvashatják.
Bővebben >>>A magyar nemzet önfelszámoló: területileg, életminőségben, létszámban, életkedvben. Éppen ezért még a NER destruktivitása sem veszélyezteti a rendszer sikerét. Válaszok a Válaszon – első rész.
Bővebben >>>„A szavazók nagyjából 15 százaléka szívesen csatlakozna szinte bármilyen új kezdeményezéshez, amely túlmutat posztkommunista jelenünk szánalmas alternatíváján” – írja Lányi András. Vitaindító.
Bővebben >>>Feltűnőek a hasonlóságok Oroszország mostani ukrajnai és 1939-40-es, finnországi háborúja között. Noha nyelvrokonaink az ukránokhoz hasonlóan vitézül helytálltak az agresszióval szemben, a nemzetközi támogatás sem volt elegendő a döntőnek bizonyult orosz anyagfölénnyel szemben.
Bővebben >>>Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1823. január 1-én született a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor. Papp István lapunknak küldött esszéjében az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetét áttekintve vizsgálja meg, mikor és hogyan próbálták a hatalmon lévők felhasználni a 26 éves korában a segesvári csatamezőn elesett költő művészetét. Írásával nyitjuk meg a Petőfi-emlékévet.
Bővebben >>>Azért nincs jövőképünk, mert mi voltunk a jövő. A tizenkilencedik század jövője – írja lapunknak küldött, 2023 elé írt esszéjében Lányi András. Lapunk az év utolsó munkahetén vissza- és a jövőbe tekintő, elemző írásokat közöl – a filozófus cikkével kezdve a sort.
Bővebben >>>Létforrásaink megőrzésének jámbor igyekezete rendszeridegen, a zöldek politikája éppen ezért nem lehet más, mint radikális – írja Lányi András többek között Takács-Sánta Andrásnak a Válasz Online-on megjelent írására reagálva. A filozófus szerint védekezni, intézményes változásokat elérni csak politikai úton lehetne. Az első lépés ezen az úton a kitűzött célok jóságának felülvizsgálata volna, a társadalmi együttélés rendjét igazoló téves előfeltevések és alaptalan hiedelmek leleplezése. Vélemény.
Bővebben >>>Az elmúlt kétszáz év minden jelentős magyar államférfija világosan látta az orosz nagyhatalmi politika veszélyeit, Wesselényitől Antallig. Csak Orbán szakított ezzel az alapállással. Elemzés november 4-én, a magyar forradalmat leverő szovjet támadás 66. évfordulóján.
Bővebben >>>A humánökológus egyetemi docens a Válasz Online-nak küldött írásában bemutatja, hogy noha mitikus, az emberiség történetében előzmény nélküli időkben élünk, tarthatatlan az ökokatasztrofista álláspont, amely szerint minden mindegy, úgysem kerülhetjük már el az összeomlást. Esszé.
Bővebben >>>2022 Afrikája már nem az a hely, ahol fűszoknyás emberek gyilkolják egymást Kalasnyikovokkal. A földrész fejlődése lenyűgöző, de a problémái továbbra is óriásiak. Minden bajáért nem lehet a külvilágot okolni, a segítségre viszont rászorul. Marsai Viktor cikkét partnerünk, A Szív jezsuita lap bocsátotta a Válasz Online rendelkezésére.
Bővebben >>>
