Először készült leletpontos 3D rekonstrukció egy honfoglalás kori magyar harcosról, és talán még sosem mutatták be ennyire részletgazdagon egy 1100 évvel ezelőtti előkelő öltözékét és tárgyi kultúráját. A cikkünk megjelenése napján debütáló Karos 2/29 valódi összművészeti projekt, hiszen a virtuális modell és a makett mellett egyedi, 10. századi eljárással elkészült a Felső-Tisza-vidéken feltárt ezüst veretes öv rekonstrukciója és az újraalkotás folyamatát bemutató kisfilm is.
Bővebben >>>Kortársai kiáltványt vártak tőle, pedig minden hallgatása politikai gesztus volt – írja a ma 125 éve született Márai Sándorról Bodor Emese. Rendszeres vendégszerzőnk aláhúzza: bár Márai életműve pazar nekrológja a magyar polgárság eszményképének és történelmileg meghatározott kulturális szerepének, sokkal többről is szó van az esetében. Megannyi ellentmondásról, például.
Bővebben >>>Egy hete a levegőben lóg azoknak a fővárosi tulajdonú színházaknak a sorsa, amelyek működését eddig az állam fizette. Március 31-ig meg kellett volna kötni a finanszírozásukat biztosító szerződést, de a minisztérium még mindig nem küldte meg az aláírandó dokumentumot. A felek februárban álltak fel a tárgyalóasztaltól, most viszont senki nem érti a késlekedés okát. Ami a vidéki városokat éppen úgy érinti, mint Budapestet.
Bővebben >>>Andres Veiel 2024-es, nálunk néhány hete bemutatott filmje (Riefenstahl) bebizonyította, hogy még mindig lehet újat mondani, mutatni Hitler kedvenc filmeséről. Filmtörténeti jelentősége nem kérdéses, emberi gyarlósága viszont még annál is nagyobb, mint ami eddig tudható volt. Gervai András írása.
Bővebben >>>A magyar idő szerint hétfő hajnalban rendezendő Oscar-gála legnagyobb meglepetése már most A szer. Annak ellenére gyűjtött be négy jelölést – köztük a legjobb filmét is –, hogy a ritkán jutalmazott testhorror műfajába tartozik. Mi alapozta meg, hogy ez a provokatív film – melynek láttán világszerte sok néző elhagyta a filmszínházakat – az elmúlt évtizedek egyik legátütőbb horrorfilmsikerévé válhatott? Milyen társadalmi háttér, milyen hétköznapi félelmeink játszottak közre ebben? Vendégszerzőnk, Bodor Emese mélyre ás a horrortörténetben – és meg is leli a választ.
Bővebben >>>Még ezen a hétvégén látható a Magyar Nemzeti Galéria Galimbertik-kiállítása, amit kötelező megnéznie annak, aki érteni akarja, hogyan született meg a 20. század. Egy fiatal magyar festőházaspárról szól. Életművük nagyrészt elveszett, szinte mindent rosszul tudtunk róluk, de más körülmények között világszenzációk lehettek volna, mert úgy festettek, ahogy még a korabeli Párizsban is nagyon kevesen. Barki Gergely aprólékos munkával rakosgatta össze két elsüllyedt élet mozaikdarabkáit, és magyarázza el azt a világot, amelynek fiatal művészei szenvedélyesen keresték a festészetben a tiszta művészetet és az újdonságot.
Bővebben >>>Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget a második világháború egyik leghosszabb városostroma: Budapest romokban hevert. A Bécsi kapu téri evangélikus templom alatti óvóhelyen háromtucat ember majd’ két hónapot töltött. Köztük volt a fiatal Bagár Iván segédlelkész, aki családját vidékre küldte, de ő szolgálati helyén maradt. Nemrég felfedezett kéziratos naplója és az abból rendezett kiállítás nemcsak az ostromban szerzett sérülésébe belehalt papnak, de a felfoghatatlan gyötrelmeket kiálló vári lakosoknak is emléket állít.
Bővebben >>>A fővárosi színházak úgy hirdették meg tavaszi műsorukat, hogy azokra egyelőre nincs fedezet. Ha nem sikerül időben dűlőre jutni a kormánnyal, a főváros kénytelen lesz belépni a finanszírozásba. Arra azonban nincs forrása. A kulisszák mögé néztünk, ahol sokan attól tartanak: a nyomás alatt megkötendő új megállapodásban a színházak autonómiája, a művészi szabadság is csorbát szenvedhet.
Bővebben >>>A Magyar Nemzeti Galéria biedermeier kiállítása csendes művészettörténeti forradalom: visszahozza a biedermeier művészet évtizedek óta alig használt fogalmát, és azt is megmutatja, mennyire szerethető és fontos ez a korszak, amikor Magyarországon megszületik a modern értelemben vett művészeti élet, és a festészet kiemelt témájává válik a családi élet, az otthon és a szabadidő. A szinte ismeretlen Balassa Ferenc nagyszerű önarcképe vagy Barabás Miklós évtizedes lappangás után előkerült Zöldfa-cégére önmagában is megérdemli a múzeumlátogatást.
Bővebben >>>„A brutalista egyetlen kitalált, magyar hős emblematikus, de nem egyedi története, és megfordítva: megannyi kettétört sorsú Tóth László élete a film. Fiktív, mégis jellegzetes kelet-közép-európai élet- és művészsors az ő valóban elképzelhető és kívülállók számára elmesélt története.” Majtényi György történész értelmezi a három Golden Globe-bal kitüntetett, sokszorosan Oscar-jelölt slágerfilmet. Kritika.
Bővebben >>>A történelmi emlékművek nehéz műfajában példaértékű megoldás született: nem harsogó, viszont mélyen átgondolt és érzékeny emlékjelhálózat. Belesimul a városrész mindennapi életébe, az odafigyelni kész látogatót azonban megállítja, és belegondolásra készteti. 80 éve szabadult fel a budapesti gettó.
Bővebben >>>Soha olyan közel nem volt a herderi jóslat beteljesülése, mint 1919 nyarán és őszén. Noha magyar nemzet még létezett, Magyarország már alig élt: még a trianoni terület háromnegyede is román megszállás alatt állt. A kollektív tudatalattiba süllyedt időszak első átfogó monográfiáját tette le az asztalra Perczel Olivér történész Egy megszállás anatómiája – Román világ Magyarországon 1918-1920 című könyvével.
Bővebben >>>A kutatás végre természettudományos tényeken alapuló válaszokat kínál a magyar őstörténet sokakat foglalkoztató alapkérdéseire: kik laktak a Kárpát-medencében? Mennyire formálta át a honfoglalók megjelenése a régió lakosságát? Létezik-e hun-avar-magyar folyamatosság? A válaszok bonyolultak, mert a tudomány is az, de mégis fontosak a magyar identitás szempontjából.
Bővebben >>>Pontosan 60 évvel azután, hogy egy bandába kerültek, Szörényi Levente és Bródy János még egyszer előadják együtt első slágerüket az aréna színpadán szombat este. Még egyszer – és valószínűleg utoljára. Érdemes tehát megbecsülni a pillanatot, egyúttal visszatekinteni arra az időre, amikor vasfüggöny mögé zárt magyar fiatalok képesek voltak a nyugati áramlatokon biztos kézzel hajózni úgy, hogy maguk építették a tutajt hazai alapanyagból. Az Illés történetét közvetlenül a főszereplőktől ismerő, Szörényi Leventéről portrékönyvet író kollégánk jubileumi összeállítása.
Bővebben >>>Két valóban világhírű európai művészről derült ki idén, hogy a magyar királyok visegrádi építkezésein dolgoztak. Ennél jobban semmi nem mutatja Mátyás és a Jagellók Magyarországának egykori súlyát – alig néhány évtizeddel a teljes összeomlás előtt.
Bővebben >>>
