„Ha egyetlen könyvet lehetne csak eltenni egy nagy globális kataklizmát átvészelő, sarkvidéki sziklák alá rejtett világkönyvtárba a magyar 20. század témakörében, akkor ez legyen az, amit odaküldünk.” Zsuppán András megnyitó beszéde a Fortepan ABC című kőszegi kiállításról és Tamási Miklós most megjelenő könyvéről.
Bővebben >>>Több mint 400 fényképből álló válogatás jelent meg a Fortepanon az egyik legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd hagyatékából. A tudós kultúrpolitikusról eddig csak kevesen tudták, hogy a boldog békeidők korának egyik legjelentősebb amatőr fényképésze volt, aki térhatású sztereofényképeken örökítette meg rajongva szeretett alpesi hegyeit, a nagyvárossá fejlődő Budapestet és a környező falvakat. Még saját fizikai kísérleteit is. És mindenekelőtt egy olyan család mindennapjait, amely mindvégig az óriási hegycsúcsok bűvöletében élt.
Bővebben >>>Novemberben lesz 200 éve, hogy Széchenyi István felajánlotta birtokai egy éves bevételét „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”, azaz egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. A jubileumot a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítással ünnepli az utóbbi időben támadások kereszttüzébe került jogutód. A tárlaton a kurátor vezetett végig bennünket.
Bővebben >>>Egyszerre ősi és mégis új: az öt évig tartó, kivételes tudományos eredményeket hozó régészeti kutatás és felújítás után újjászületett az államalapítás korának talán legfontosabb hazai műemléke, a tihanyi Királykripta. Az eredmény igazolja, hogy helyes döntés volt a vastag, 20. századi vakolatköpeny eltávolítása; az újravakolás alapvetően változtatta meg a tér látványát. Mégpedig előnyére. Buzás Gergely kutatásai nyomán világossá vált, hogy András király temetkezőhelye eredetileg a templomhoz kívülről csatlakozó, talán kétszintes építmény lehetett. Ennek rekonstrukciós grafikáit is bemutatjuk.
Bővebben >>>Török Sophie költőnő, Babits Mihály felesége idén ünnepelné a 130. születésnapját, alakja pedig máig rezonáló irodalmi kérdésekre vet fényt. Hogyan látjuk a nagy alkotók társaként számon tartott nőket, akik sok esetben maguk is alkottak? Mit köszönhetünk nekik? Rendszeres vendégszerzőnk, Bodor Emese írása.
Bővebben >>>Jelentősen árnyalja a népirtásról szóló tudásunkat George Eisen: A magyar holokauszt főpróbája. 1941 – A tömeggyilkosságok nyara című új könyve. A magyar származású történész 2008-ban, elhurcolt és meggyilkolt nagybátyjai nyomát kutatva találkozott a nyugat-ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban egy idős helyi virágárus asszonnyal, aki gyerekként tanúja volt az oda deportált magyarországi zsidók lemészárlásának.
Bővebben >>>Eredetileg is csak néhány reprezentatív belső tér volt a Királyi Palota hauszmanni állapotra visszaépülő északi pavilonjában. Az épületszárny ezért nem is lehet más, mint a rekonstruált régi és a jelenkori használatú enteriőrök keveréke, ami elsősorban a palotaegyüttes bejárataként szolgál majd. Még ennél a néhány enteriőrnél is szinte nyomozni kellett, hogy eredetileg hogy néztek ki. A Királyi Palota rekonstrukciójáról szóló cikkünk második részében belépünk a főkapun – egyelőre csak gondolatban.
Bővebben >>>A Budai Várban látszólag túlbontás történt, de ha megismerjük az északi pavilonnak nevezett épületrész múltját, akkor érthetővé válik, hogy az eredeti állapotot ennél kisebb beavatkozással nem lehet helyreállítani. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogyan alakult ki a bonyolult történelmű épületrész, amely a Királyi Palota talán legsúlyosabban károsodott eleme lett a Kádár-kori újjáépítés során. Az eredeti palotából itt valóban csak egyetlen fal maradt, és a helyére akkor valami egész mást építettek. A jövővel, vagyis azzal, hogy a tervek szerint mi kerülne vissza a lebontott épületszárny helyére, egy következő cikkben foglalkozunk majd.
Bővebben >>>Április 26-án, holnap tölti be a nyolcvanat Szörényi Levente. Minthogy friss tapasztalatunk szerint már akad olyan felnőtt magyar ember, akinek ez a név semmit nem mond, szólunk néhány szót a rendkívüli előadóról, a szerzőtársával a magyar rockzenét megteremtő és a 20. század Bánk bánját is megalkotó kulturális ikonról, valamint az általa képviselt hagyományról. Fel is köszöntjük a szülinapost – természetesen Bródy János dalával.
Bővebben >>>Detektívregényhez hasonló nyomozásra hívja a látogatót a Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása MS mesterről. Valódi tudományos szenzáció, ha Endrődi Gábor művészettörténésznek igaza van az új művek azonosításában, sőt arra is javaslatot tesz, hogy ki rejtőzhet a monogram mögött. A nyomok Selmecbányáról Bécsbe vezetnek.
Bővebben >>>Kortársai kiáltványt vártak tőle, pedig minden hallgatása politikai gesztus volt – írja a ma 125 éve született Márai Sándorról Bodor Emese. Rendszeres vendégszerzőnk aláhúzza: bár Márai életműve pazar nekrológja a magyar polgárság eszményképének és történelmileg meghatározott kulturális szerepének, sokkal többről is szó van az esetében. Megannyi ellentmondásról, például.
Bővebben >>>Először készült leletpontos 3D rekonstrukció egy honfoglalás kori magyar harcosról, és talán még sosem mutatták be ennyire részletgazdagon egy 1100 évvel ezelőtti előkelő öltözékét és tárgyi kultúráját. A cikkünk megjelenése napján debütáló Karos 2/29 valódi összművészeti projekt, hiszen a virtuális modell és a makett mellett egyedi, 10. századi eljárással elkészült a Felső-Tisza-vidéken feltárt ezüst veretes öv rekonstrukciója és az újraalkotás folyamatát bemutató kisfilm is.
Bővebben >>>Egy hete a levegőben lóg azoknak a fővárosi tulajdonú színházaknak a sorsa, amelyek működését eddig az állam fizette. Március 31-ig meg kellett volna kötni a finanszírozásukat biztosító szerződést, de a minisztérium még mindig nem küldte meg az aláírandó dokumentumot. A felek februárban álltak fel a tárgyalóasztaltól, most viszont senki nem érti a késlekedés okát. Ami a vidéki városokat éppen úgy érinti, mint Budapestet.
Bővebben >>>Andres Veiel 2024-es, nálunk néhány hete bemutatott filmje (Riefenstahl) bebizonyította, hogy még mindig lehet újat mondani, mutatni Hitler kedvenc filmeséről. Filmtörténeti jelentősége nem kérdéses, emberi gyarlósága viszont még annál is nagyobb, mint ami eddig tudható volt. Gervai András írása.
Bővebben >>>A magyar idő szerint hétfő hajnalban rendezendő Oscar-gála legnagyobb meglepetése már most A szer. Annak ellenére gyűjtött be négy jelölést – köztük a legjobb filmét is –, hogy a ritkán jutalmazott testhorror műfajába tartozik. Mi alapozta meg, hogy ez a provokatív film – melynek láttán világszerte sok néző elhagyta a filmszínházakat – az elmúlt évtizedek egyik legátütőbb horrorfilmsikerévé válhatott? Milyen társadalmi háttér, milyen hétköznapi félelmeink játszottak közre ebben? Vendégszerzőnk, Bodor Emese mélyre ás a horrortörténetben – és meg is leli a választ.
Bővebben >>>
