A fővárosi színházak úgy hirdették meg tavaszi műsorukat, hogy azokra egyelőre nincs fedezet. Ha nem sikerül időben dűlőre jutni a kormánnyal, a főváros kénytelen lesz belépni a finanszírozásba. Arra azonban nincs forrása. A kulisszák mögé néztünk, ahol sokan attól tartanak: a nyomás alatt megkötendő új megállapodásban a színházak autonómiája, a művészi szabadság is csorbát szenvedhet.
Bővebben >>>A Magyar Nemzeti Galéria biedermeier kiállítása csendes művészettörténeti forradalom: visszahozza a biedermeier művészet évtizedek óta alig használt fogalmát, és azt is megmutatja, mennyire szerethető és fontos ez a korszak, amikor Magyarországon megszületik a modern értelemben vett művészeti élet, és a festészet kiemelt témájává válik a családi élet, az otthon és a szabadidő. A szinte ismeretlen Balassa Ferenc nagyszerű önarcképe vagy Barabás Miklós évtizedes lappangás után előkerült Zöldfa-cégére önmagában is megérdemli a múzeumlátogatást.
Bővebben >>>„A brutalista egyetlen kitalált, magyar hős emblematikus, de nem egyedi története, és megfordítva: megannyi kettétört sorsú Tóth László élete a film. Fiktív, mégis jellegzetes kelet-közép-európai élet- és művészsors az ő valóban elképzelhető és kívülállók számára elmesélt története.” Majtényi György történész értelmezi a három Golden Globe-bal kitüntetett, sokszorosan Oscar-jelölt slágerfilmet. Kritika.
Bővebben >>>A történelmi emlékművek nehéz műfajában példaértékű megoldás született: nem harsogó, viszont mélyen átgondolt és érzékeny emlékjelhálózat. Belesimul a városrész mindennapi életébe, az odafigyelni kész látogatót azonban megállítja, és belegondolásra készteti. 80 éve szabadult fel a budapesti gettó.
Bővebben >>>Soha olyan közel nem volt a herderi jóslat beteljesülése, mint 1919 nyarán és őszén. Noha magyar nemzet még létezett, Magyarország már alig élt: még a trianoni terület háromnegyede is román megszállás alatt állt. A kollektív tudatalattiba süllyedt időszak első átfogó monográfiáját tette le az asztalra Perczel Olivér történész Egy megszállás anatómiája – Román világ Magyarországon 1918-1920 című könyvével.
Bővebben >>>A kutatás végre természettudományos tényeken alapuló válaszokat kínál a magyar őstörténet sokakat foglalkoztató alapkérdéseire: kik laktak a Kárpát-medencében? Mennyire formálta át a honfoglalók megjelenése a régió lakosságát? Létezik-e hun-avar-magyar folyamatosság? A válaszok bonyolultak, mert a tudomány is az, de mégis fontosak a magyar identitás szempontjából.
Bővebben >>>Pontosan 60 évvel azután, hogy egy bandába kerültek, Szörényi Levente és Bródy János még egyszer előadják együtt első slágerüket az aréna színpadán szombat este. Még egyszer – és valószínűleg utoljára. Érdemes tehát megbecsülni a pillanatot, egyúttal visszatekinteni arra az időre, amikor vasfüggöny mögé zárt magyar fiatalok képesek voltak a nyugati áramlatokon biztos kézzel hajózni úgy, hogy maguk építették a tutajt hazai alapanyagból. Az Illés történetét közvetlenül a főszereplőktől ismerő, Szörényi Leventéről portrékönyvet író kollégánk jubileumi összeállítása.
Bővebben >>>Két valóban világhírű európai művészről derült ki idén, hogy a magyar királyok visegrádi építkezésein dolgoztak. Ennél jobban semmi nem mutatja Mátyás és a Jagellók Magyarországának egykori súlyát – alig néhány évtizeddel a teljes összeomlás előtt.
Bővebben >>>Munkácsy kivételes jelenség a magyar festészetben: ő tényleg világhírű volt, nemcsak itthon gondolták ezt róla. A Szépművészeti Múzeum pazar kiállításon mutatja be ennek a világsikernek a történetét. Sikerült elhozni Budapestre a leghíresebb képek eddig soha nem látott előzményeit, és végre a gigantikus kései főmű, a Honfoglalás is elhagyta az Országházat. Ünnepi alkalom ez a karácsonyi múzeumlátogatáshoz, ahol kiderül az is, hogy mit jelentett a Munkácsy-brand.
Bővebben >>>Ez bizony rendesen mellément. Amint Nyáry Krisztián lapunkban küldött cikkében rámutat: a Matild Palace luxusszálloda bejáratánál három éve felavatott Krúdy-szobornak sok jó helye lenne Budapesten, azonban éppen ez a lokáció nem az. Történelmi nyomozás egy helyről, ahol még a népi-urbánus ellentétet is sikerült meghaladni.
Bővebben >>>A Fortepan és az Eidolon most közös felhívással fordul a nyilvánossághoz abban a reményben, hogy a fiókok, szekrények mélyén talán még ott lappanganak a 20. századi történelem vizuális dokumentumai. A Válasz Online médiapartnerként támogatja a kezdeményezést. Tudjuk, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, de bízunk benne, hogy még nem késő.
Bővebben >>>Az elhagyatottság szigetei a Föld olyan pontjaira kalauzol el Csernobiltól a ciprusi senki földjéig, ahonnan nagyrészt már el is tűntünk. A kizöldült szellemvárosok és ipartelepek a skót szerzőt is csodálattal töltik el, mégsem kívánja az ember végét. Könyve felüdülés a környezetvédelmi irodalom világvége-hangulat és a struccpolitika közötti mozgó szélsőségei között.
Bővebben >>>A Gladiátor II igazából nem az ókori Rómában játszódik, hanem a Star Wars-univerzumban, de ez nem baj. A gond inkább az, hogy nem az eredeti trilógiában, hanem annak a Disney-féle folytatásában. Látványos, de lélek és mondanivaló nélküli film, ami a negyedszázaddal ezelőtti kasszasiker iránt érzett nosztalgiából próbál valamiféle új élményt kisajtolni. Spoileres kritika következik.
Bővebben >>>A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.
Bővebben >>>Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A Park Kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen az is, egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.
Bővebben >>>
