58 évesen meghalt Paul Olchváry fordító, író, kiadó, akinek többek között Dragomán György nemzetközi sikere is köszönhető, de a korábban alig ismert Debreczeni József Auschwitz-túlélő emlékiratát, a Hideg krematóriumot is ő fordította. „Olchváry munkája és lelkesedése többet nyomott a latban, mint a magyar kormány százmillióiból működő projektek.” Barátja, Lőke András emlékezik rá.
Bővebben >>>Jelentős fotóhagyaték került fel januárban a Fortepanra: Fábián József városfotósként Budapest belső kerületeinek újjáépítését dokumentálta, de korábban ismeretlen képein kocsik, manökenek, fodrászversenyek, nyaralások is megjelennek. Életvidám személyiségét tükröző fényképei a 20. század második felének derűsebbik arcát mutatják.
Bővebben >>>Talán sehol máshol nem maradt meg ilyen épen egy lápon átvezető történelmi töltésút maradványa, mint itt, Őrhalom mellett. És a régi hídrom mellett most végre újabb átkelő köti össze Szlovákiát és Magyarországot az Ipoly fölött.
Bővebben >>>A zsidók elleni népirtásról szóló egyik első közép-kelet-európai tanúságtétel volt a délvidéki Debreczeni József 1950-ben Belgrádban kiadott Hideg krematórium című naplóregénye. A könyvet azonban a szélesebb közönség még Magyarországon sem ismerhette meg. Most tizenhárom nyelven lát napvilágot a regény
Bővebben >>>Több mint fél évszázadig rejtette alumíniumburkolat a Corvin Áruház neoreneszánsz homlokzatát, amit egykor itáliai palotákhoz hasonlítottak. Néhány hónapja már üzletek is működnek a részben megújult épületben, de a belső további titkokat rejt. A felújítás kezdetén a szakértők is azt hitték, hogy az egykori pompás tereket nyomtalanul elpusztította az igénytelen szocialista átalakítás, de kiderült, hogy néhány izgalmas részlet mégiscsak megmaradt. Megmutatjuk, hogy mi rejtőzik az építési paravánok mögött, és az első mozgólépcső rejtélyének is utánajártunk.
Bővebben >>>Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente és Bartha András tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult épület értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő kápolna esetlenségével.
Bővebben >>>Hibái és hiányosságai ellenére Puzsér Róbert olyan könyvet tett le most a magyar kultúra asztalára (a bulvár és a közélet bolhacirkuszát messze maga mögött hagyva), amely nemcsak nagyot puffant, de valóban fajsúlyos, magvas, az olvasó teljes lényét igénybe vevő, biztos kézzel megírt, inspiratív mű – írja vendégszerzőnk, Tornai Szabolcs.
Bővebben >>>Vegyünk egy kiló ötvenhatot, kevés további 20. századi magyar traumát, ezt egy tepsi pszichotrillerbe beleöntjük, megszórjuk egy kis Stefan Zweig novellával, 180 fokra bedugjuk a Nemzeti Filmintézet sütőjébe és meg is kaptuk a Mesterjátszma című alkotást. Kritika Tóth Barnabás filmjéről. Süveges Gréta vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.
Bővebben >>>Az egész Újszövetség és a nem kis részben rajta nyugvó európai kultúra talán legnegatívabb figurájáról írt tabuk nélküli, olykor zavarba ejtő könyvet Fabiny Tamás. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Júdás, az elveszett tanítvány című kötetben újszövetséges teológusként feltárja, hogy a náci propagandaplakátok pénzes zacskós, kampós orrú zsidója mögött több évszázadnyi Júdás-értelmezés rejlik.
Bővebben >>>Szépen fényképezett, a néző figyelmét mindvégig lekötő kosztümös dráma lett Koltai Lajos Semmelweis-filmje. A nagy orvosi felfedezés körülményeit és Semmelweis mániákus elhivatottságát, nyomozását összességében hitelesen mutatja meg, a bécsi közeg ábrázolása azonban félrecsúszik. A mostanában készülő történelmi filmekhez hasonlóan a Semmelweis is „nyugaton bántják a magyart” naív világmegfejtésére épül fel, pedig a valódi történelmi helyzet ennél sokkal összetettebb és érdekesebb volt. Kritika.
Bővebben >>>Különleges képet mutatott be sajtónak a Kieselbach Galéria: az egyik leghíresebb magyar festmény, a Kalitkás nő első változatát. A sokáig lappangó, kivételes szépségű festmény egyszer már volt rövid ideig kiállításon Magyarországon, de aztán újra eltűnt egy nyugat-európai műgyűjteményben. Most egy hétig a nagyközönség is láthatja.
Bővebben >>>Ridley Scott filmje az év alighanem egyik legjobban várt mozijából komoly csalódás lett. Egyedül a képi világa menti meg a jelentéktelenségtől. Kritikánk.
Bővebben >>>A Brück & Sohn képeslapok eddig is ismertek voltak, de most a Fortepannak köszönhetően a magyar közönség az eredeti, részletgazdag fényképekkel is megismerkedhet. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállításon az is kiderül, milyen hosszú út vezetett a fotótól a nyomdai úton előállított képeslapig.
Bővebben >>>Két fiatal építész, Major Zoltán és Müllner Péter olyan gondossággal állították helyre a cserépváraljai modern templomot, ahogy eddig szinte csak középkori műemlékeket volt szokás. A Média Építészeti Díjának idei nyertese megmutatja, hogy az 1960-as évek modernje ma már ugyanúgy történeti építészetnek számít, mint a régebbi koroké, és hogy a magyar vidéken rengeteg hasonló, kevesek által értékelt csoda rejtőzik.
Bővebben >>>Az év egyik legjelentősebb kiállítása a Szépművészeti Múzeum Renoir-tárlata, ahova világhírű művek érkeztek. A kiállítás az elmúlt évek legdrágább magyarországi műkincsvásárlásának a hátterét is megmutatja: a kései főművek közé tartó Fekvő akt most először látható együtt másik két párdarabjával, miközben azt a bensőséges családi világot is megismerhetjük, amelyben a Renoir feleségének unokahúgát ábrázoló festmény megszületett.
Bővebben >>>
