„Amennyire nem foglalkozik az osztrák választási kampánnyal a magyar sajtó, olyan sokszor hangzik el ott Magyarország és Orbán Viktor neve” – a Válasz Online felkérésére Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem kutatója mutatja be az osztrák szélsőjobb várható sikerének okait, valamint azt, miért nem lehet mégsem mérget venni arra, hogy kancellárt is adhat majd a Szabadságpárt. Azt egyébként tudták, hogy az osztrákoknál is van LMP, s ott is pont annyira, mint itthon? Vagy hogy az osztrák szocdemek épp MSZP-üzemmódba kapcsolva teszik tönkre magukat, a hazai Botka-történetet szinte megismételve? A most vasárnapi osztrák választások háttere.
Bővebben >>>Egyes rendszerlantosok már a kínai írásra való áttérésről fantáziálnak – merthogy a latin betűk állítólag nem alkalmasak a magyar nyelv leírására. Az idei tusnádi beszéd után végképp összeért a Nyugaton szinte mindenkivel összevesző kormánypolitika és az évek óta gondosan építgetett hazai „népi turanizmus.”
Bővebben >>>Nagy megtéréstörténet indított lavinát a nyugati világban, s egyre többen látják úgy, hogy a kétezres évek új ateista mozgalmának befellegzett. A valóság ennél, mint általában, jóval árnyaltabb, a Nyugat ráadásul még jól is kijöhet a történetből. Akkor is, ha épp állítólagos identitásválsága adja a viták alapját.
Bővebben >>>A NATO-országok vezetői ma Washingtonban találkoznak, hogy irányt adjanak a szervezetnek. A csúcstalálkozó a magyar kormány számára olyannyira nem közömbös, hogy Orbán Viktor a minap nagyívű cikket jelentetett meg a Newsweekben a NATO jövőjéről. A mostani csúcstalálkozó valóban jóval fontosabbnak ígérkezik némi diplomáciai szendvicseszegetésnél. Háttér vendégszerzőnktől. Idén hetvenöt éve alapították azt a védelmi szervezetet, amely […]
Bővebben >>>Megint nem Le Pen pártja tört át Franciaországban, hanem meglepetésre a szélsőbal. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, most is működött a széleskörű összefogás a Nemzeti Tömörülés ellen, az ország viszont kormányozhatatlan lett. Gyorselemzésünk a francia választás eredményének okairól és a várható következményekről.
Bővebben >>>Miután úgy tűnik, a „lázadók internacionáléja” megint nem veszi be Brüsszelt, Donald Trump győzelmétől várhatja a békepárti fordulatot Orbán Viktor. Az exelnöknek megvan minden esélye, hogy visszaköltözzön a Fehér Házba. Csakhogy bár sokan azt várják, hogy megválasztása esetén rövid úton átengedi Ukrajnát Vlagyimir Putyinnak, ezt a képet számos tényező árnyalja.
Bővebben >>>Noha a vasárnapi választás két legnagyobb nyertese a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni, továbbra sem tűnik valószínűnek, hogy Orbán Viktorral összefogva megalkotják az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját. Ehhez ugyanis az olasznak el kellene ismernie a francia vezető szerepét, miközben Le Pen pártja könnyen kormányra kerülhet egy előrehozott választáson. A nagy jobboldali sátorban pedig a Fidesznek meg kellene fognia az Úz-völgyi katonatemető kerítését szaggató román kezeket is, ami szuverenitásharc ide vagy oda, vállalhatatlan lépés lenne.
Bővebben >>>Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdától Magyarországra látogat. Miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború második évfordulójára kiújult a vita a felelősség kérdéséről. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat.
Bővebben >>>„Lehet úgy érvelni, hogy a nemzetközi szankciók nem érték el a céljukat, és nem hozták közelebb a békét, de ebből nem következik, hogy a fegyverszállítások és a szankciók beszüntetése elősegítené azt” – írja az orosz–ukrán háború évfordulójára a Válasz Online-nak küldött cikkében Hettyey András külpolitikai szakértő. Az Andrássy Gyula Egyetem docense a magyar háborús külpolitika […]
Bővebben >>>Noha a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmit sem várhatunk.
Bővebben >>>Történelmi utazás egy őstörténeti kacsa nyomában: régi adósságot törlesztve jelentette meg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont bizonyos Sebēos püspök krónikáját karácsony előtt. Ez volt az a középkori örmény irat, mely alapján előbb 150 éve, majd az ezredforduló után szárba szökkenhetett az örmény–magyar nyelvrokonság és a szkíta–magyar folytonosság elképzelése, például Csurka István és Bencsik András lapjaiban.
Bővebben >>>A kérdés, hogy a teljes függetlenséget kitűző identitás erősítése megy-e tovább, vagy a kínai vonal erősödik. Tajvan sorsa nem csak kínai ügy.
Bővebben >>>Az Egyesült Államokban valóságos fentaniljárvány tombol: a szintetikus ópioid túladagolásában tízezrek halnak meg évente és mára ez az első halálok a 18 és 49 közötti korosztályban. Washington szerint kínai laboratóriumokból származó anyagot terítenek nála, azaz Peking cinkos amerikaiak tömegeinek olcsó, de halálos drogra szoktatásában. Kína hevesen cáfol és emlékeztet, hogy „a Nyugat” éppen őket tette tönkre a 19. században az ópium korlátlan terjesztésével.
Bővebben >>>Hogyan kerülhetett abba a helyzetbe a magyar politika, hogy egyedül maradt 26 másik EU-tagállammal szemben? Vajon mindenki velünk jön szembe az autópályán? Elemzésünk.
Bővebben >>>
