2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.
Bővebben >>>A sztori nem fekete-fehér, és nem egyszerűsíthető le a kerítés vagy a mindenkit befogadó, öntetszelgő tolerancia szembeállítására.
Bővebben >>>Közgazdász-társadalomkutató vendégszerzőnk, Kiss Károly mélyelemzést végez, és arra jut: valóban lehetséges, hogy Kína nyeri a globális versenyt.
Bővebben >>>Illúzió abban reménykedni, hogy egy NATO-tagországot Moszkva ne az ellenséges szövetségi rendszer részeként kezelne, így a Magyarországot hídszerepben elképzelő budapesti külpolitika sem reális. Kijózanító elemzés az orosz külügyminiszter budapesti látogatása elé.
Bővebben >>>Az itthon is több szempontból mintának tekintett amerikai „Trump-jobboldal” azért van krízisben, mert pár év leforgása alatt pont olyan lett, mint anno baloldali ősellenfelei: kaotikus, tekintélytagadó, forradalmi – állítja egy új, nagyívű világmagyarázatban az egyik legjelentősebb konzervatív lap, a National Review. A cikk nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy megkezdte magyarországi körútját Tucker Carlson, az USA legnézettebb jobboldali tévése.
Bővebben >>>Elöljáróban annyit azért elárulunk: a gyerekek nemváltó kezeléseinek jelenlegi módját Nyugaton is egyre többen kérdőjelezik meg. Viszont szó sincs arról, hogy Brüsszel ilyen gyakorlatot kényszerítene rá Magyarországra.
Bővebben >>>A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is, ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben – állítja 17 tudós az Egyesült Államok egyik legfontosabb tudományos folyóiratában. Miért több ez, mint a más sokszor látott technoszkeptikus pánik? Mit kezdjünk a békaember-hívőkkel? Miért az etikus fordulat lehet a megoldás?
Bővebben >>>„Az egyik legkedvesebb szavam a kompromisszum” – vallja Tim Marshall angol sztárújságíró, akinek a világ legmegosztóbb témájáról, az államhatárokon felhúzott falakról szóló könyve most jelent meg magyarul. Kevés ennél globálisabb ügy van napjainkba. Recenzió.
Bővebben >>>Megszaporodtak azok a cikkek, amelyek a Netflix- vagy a Zoom-felhasználók lelkiismeretét piszkálják. A szennyező internet toposza azonban félrevezető, hiszen azok a tevékenységek, amelyeket kivált, gyakran még szennyezőbbek.
Bővebben >>>A progresszív baloldal szerint ő intézte el, hogy a „kapzsi” gyógyszergyárak a vészhelyzet közepette is megtarthassák a szabadalmaikat, és emiatt nem jutnak oltáshoz a fejlődő országok. A valós helyzet ennél azért bonyolultabb.
Bővebben >>>Lelki tényezők állnak Magyarország és Lengyelország illiberális fordulata mögött: a rendszerváltás után a nyugati intézmények, szokások másolása, a nemzetközi intézmények által előírt szabályok teljesítése idővel lelki traumák és társadalmi konfliktusok forrása lett. Recenzió.
Bővebben >>>Armin Laschet azért nyerte meg a kancellárjelöltségért folytatott versenyt, mert kiszámítható politikusnak tűnt, aki nem élezi a konfliktusokat, nem okoz fölöslegesen problémákat. Németországi vendégszerzőnk, Georg-Paul Hefty portréja Merkel kiválasztott utódjáról, aki a legeurópaibb német városból érkezik, és bajor kihívóját a higgadtságával győzte le.
Bővebben >>>Naponta jönnek a hírek a „woke” abszurditásokról. A felszín mögé nézve azonban árnyaltabb a kép: a kultúrharc valóban felpörgött, de nem csak Biden miatt.
Bővebben >>>Noha a két nagyhatalom régóta osztja egymást, az új washingtoni vezetés még sokat bírált elődjénél is határozottabban áll bele a küzdelembe, amikor Indiával, Japánnal és Ausztráliával Kína-ellenes együttműködést hozott létre. A versengés a koronavírus-vakcinák gyártásában is folyik, de legfontosabb terepe a tenger.
Bővebben >>>Egyre kevésbé elfogadott az erőszak történetének tanulmányozása, e tudás csökkenésével azonban a világot is kevésbé értjük – figyelmeztet történész vendégszerzőnk, B. Szabó János. Ha például az amerikaiak megtanulták volna Vietnam leckéjét, eszükbe nem jut Irakba bevonulni. Röpirat a „fölösleges tudományok” védelmében.
Bővebben >>>
