„Egyre világosabb, hogy a jelenlegi kormány orosz orientációja több, mint – helyes vagy helytelen – kalkuláción alapuló külpolitika: kísérlet a társadalom politikai hatalom alá gyűrésére” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus, aki a Lányi András által az értelmiség szerepéről indított vitához szól hozzá. Ilyen körülmények között Puzsér Róberttel ellentétben nem hisz az értelmiség önálló erőközponttá szervezésben, de úgy véli: minél egységesebben tud felsorakozni az értelmiség egy megállapítás vagy javaslat mögé, annál inkább van esélye arra, hogy az formálni fogja a politikai döntéseket.
Bővebben >>>A történész csupa olyasmit cáfol, amit ő nem is állított – írja Lányi András. Folytatódik a vita Mohácsról.
Bővebben >>>A késő középkori magyar állam nem belső meghasonlásból, nem nemzetközi ármányból és nem európai árulás miatt veszítette el a mohácsi csatát, hanem az agresszor Oszmán Birodalom elsöprő túlereje miatt” – szögezi le lapunknak küldött esszéjében Varga Szabolcs történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A szakember válaszol kritikusainak és felhívja a figyelmet a marxista klisék makacs továbbélésére.
Bővebben >>>A Válasz Online-nak sikerült egy asztalhoz ültetnie a magyar muszlimok talán legismertebb alakját, Káldos János szociológust, valamint a rabbiképző rektorhelyettesét, az eszmetörténész Balázs Gábort.
Bővebben >>>
