A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.
Bővebben >>>A csopaki Bahart-kikötőt négy éve adta el az állami cég a település akarata ellenére egy NER-közeli vállalkozónak. Most a Lázár-féle minisztérium tervezete törölné a közforgalmú sétányt a területről, aminek nagy része ténylegesen már úgyis magántelekké vált – bár hivatalosan közparknak minősül. A kedélyeket újabban már nagyszabású magánkikötőfejlesztés terve borzolja. Három évvel legutóbbi cikkünk után visszamentünk Csopakra, hogy megnézzük, mi történik egy balatoni üdülőközséggel, ha szinte teljesen elzárják a tótól.
Bővebben >>>Ötgyerekes, hívő katolikus családapa, vidéken nőtt fel, több budapesti és külföldi kanyar után ma is vidéken él – Tóth Gergely közgazdászprofesszor majd’ minden ismertetőjegye alapján fideszes lehetne. Pedig ő győzte le a verhetetlennek hitt kormánypártot a „Balaton fővárosában”.
Bővebben >>>Negyvenöt épületből álló, körülkerített villatelepet alakítanának ki az erdő és a nádas helyén, közel száz lakással. A természetből csak mutatóba maradna meg egy kevés. A környezetromboló beruházásról ma délután dönt a tihanyi képviselőtestület sebtében összehívott, rendkívüli ülésen.
Bővebben >>>Jelentős részben közpénzből épült fel a Tiborcz-kör és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma Szántódon, mégis nehéz felfedezni hol jelenik meg ebben a beruházásban a közérdek. Megnéztük a BalaLandot, amely megtörte azt a tabut, hogy Siófok után eddig nem álltak közvetlenül a parton a látképet romboló, túlméretezett épületek. A déli part legszebb kilátású strandján még az sem egyértelmű, hogy bemehet-e a vízbe, aki nem szállóvendég.
Bővebben >>>Különleges dokumentum került a Válasz Online birtokába: a nyilvánosság kizárásával készült munkaanyag tanúsága szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A nem nyilvános anyagból kiderül: a tárca tavaly egyszer már felmérte az eladható ingatlanvagyont, de akkor a vagyonkezelők ezeket az ingatlanokat szerették volna megőrizni, mivel a többségük használatban van. A listában gyermeküdülőket, egyetemi és rendőrségi üdülőket, sporttelepeket is találtunk, de még a honvédség Stefánia úti kulturális központja is áldozatul eshet a nagy kiárusításnak.
Bővebben >>>Wettstein Domonkos, a Balaton 20. századi tervezéstörténetének kutatója az év elején megjelent Balatoni építészet című könyvében bemutatja, hogyan lett olyan a tó környéke, amilyennek ma ismerjük. És hogy sok minden alakulhatott volna másként is: miközben a spanyol és a román tengerparton betonszörnyeket építettek, Magyarországon elfogadták a korszak egyik legérzékenyebb, nyugaton is nagyra tartott fejlesztési tervét, ami teli volt még ma is korszerűnek számító elképzelésekkel. Rövid, pár éves aranykor után azonban a történet kisiklott. Van-e jövője a sajátosan balatoni ízű építészetnek, és megóvható-e a túlépítéstől az egyedi tájkarakter? Interjú.
Bővebben >>>A Balatont nemcsak ellopják és körbeépítik. Egy másik folyamat is lezajlott az elmúlt években: víziókkal rendelkező vállalkozások minőségi, helyi termelőkre támaszkodó gasztronómiát építettek fel, amelyek minden évszakban vonzóvá és élhetőbbé teszik a régiót. Mivel ezeket az értékeket a Válasz Online is osztja, nyár közepi összeállításunkban e vállalkozások közül szedtünk össze egy csokorra valót.
Bővebben >>>Csopak esete intő példa, hogy a víz közeli településeken a part fokozatos elzárása az emberektől akár odáig is elmehet, amikor már tényleg egy falatnyi közterület sem marad.
Bővebben >>>Mivel lehetne elejét venni a Velencei-tó-szindrómának, mennyiben hibáztatható a Kádár-rendszer a jelenlegi helyzetért, és hogyan válik nyilvánvalóvá a NER-logika a tópartokon (is)? Zsuppán Andrást Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs kérdezi.
Bővebben >>>Télen, még a Covid-időszakban jött a hír, hogy a paloznaki polgármester az egész faluban változtatási tilalmat rendelt el, azaz egy időre megálljt parancsolt az újabb Balaton-felvidéki építkezéseknek. A legradikálisabb településvédelmi eszközt bevető Czeglédy Ákost a nyári főszezon kezdetén arra kértük, segítsen megfejteni, kik felelősek a tókörnyék „félrefejlesztéséért”. Szerinte a nagypolitika annyiban hibás, hogy bürokráciacsökkentés címén a lovak közé dobta a gyeplőt, és – talán akaratán kívül – teret engedett a befektetői butaságnak.
Bővebben >>>Idén tavasszal véget ért Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információmorzsákat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges területet, de az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák.
Bővebben >>>A Balatonon nemcsak a NER-turizmus épült, hanem a vidék megtartó erejét erősítő gasztronómia. És ezt a járvány sem tudta megtörni.
Bővebben >>>A rendszerökológus a készülő Nemzeti Biodiverzitás Stratégia apropóján mutatja meg, miért viszi pusztulásba természeti környezetünket a pénzszivattyús halász-vadász szemlélet,
Bővebben >>>Jordán Ferenc szerint „az országból horgász- és vadászparadicsomot kell csinálni, ahol terepruhába öltözött lények vigadnak. Ez a jelenlegi rezsim zöldpolitikája.”
Bővebben >>>
