Fele annyian szöknek be az EU-ba idén, mint tavaly, mégis újra élénk vita kezdődött a kvótákról és a bevándorlásról – Budapesttől Pozsonyig, Rómától Hágáig, Bécstől Brüsszelig erről szól a politika. Az Európába költözőknek csak töredékét teszik ki a lélekvesztőkön érkezők vagy kerítésen átmászók, de velük tíz éve nem tud a kontinens mit kezdeni.

Geert Wilders többek között a rekordokat döntő hollandiai bevándorlás miatti társadalmi feszültség és a gázai háború miatti tüntetések miatt nyerhette meg a minapi parlamenti választást. Európai pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia (ID) vasárnapi firenzei nagygyűlésén Wilders szereplése és a tagpártok erősödése láttán örömittas hangulatban tervezgettek európai jobboldali fordulatot a résztvevők.

Még a 2005-ösnél is nagyobb erőszakhullám indult el a francia külvárosokból, miután múlt héten rendőri igazoltatás során lelőttek egy francia–algériai kettős állampolgárságú fiút. Egyelőre nem látni, mi szakíthatja meg a rendszeresen beinduló erőszakspirált.

Rég rendeztek ennyire átpolitizált foci-világbajnokságot. Kiderült: a nyugati progresszió morális kérdései hidegen hagyják a világ többi részét, amely Argentína és Marokkó menetelése vagy épp a japánok remeklése miatt futballünnepnek élte meg a vb-t.

A sztori nem fekete-fehér, és nem egyszerűsíthető le a kerítés vagy a mindenkit befogadó, öntetszelgő tolerancia szembeállítására.

Herman Vuijsje holland szociológus az itt olvasható interjúban is tanúbizonyságát adja: igenis lehetséges a bevándorlásról úgy beszélni, hogy az ember egyaránt elkerüli a politikailag korrekt és a rasszista felhangokat. A beszélgetés része Bérczes Tibor ősszel megjelenő interjúkötetének, amely a bevándorlás és az integráció hollandiai tapasztalatairól szól. A szöveget – amelyet szerkesztve közlünk – a szerző bocsátotta a Válasz Online rendelkezésére.