Kifulladt a kormány demográfiai programja, amely a „kevés pénz a gyerekekre, sok pénz ingatlanra” képleten alapul. Orbán Viktor nem számolt egy fontos mutatóval. Így rántotta magával a gazdaság a demográfiai eredményeket is.
Bővebben >>>Soha nem jött a világra olyan kevés gyerek, mint idén az első felévben: júniusban megyénként naponta átlagosan mindössze 10 baba született. A 40-49 évesek között több a gyermektelen, mint a nagycsaládos. A családi adókedvezmény jövő évre ígért megduplázása ennek ellenére továbbra is a legalább háromgyerekeseket részesíti előnyben – csakhogy fiatalok tízezreinél már az első gyerek sem születik meg.
Bővebben >>>Megnéztük a magyar adatot, és kiderült: Magyarországon is hétfőn halnak meg a legtöbben. Ugyanúgy, mint Angliában. Az okok hasonlóak: bedugul a sürgősségi rendszer. De miért, ha a kórházakban az ágyak közel 40 százaléka üresen áll?
Bővebben >>>Januárban negatív rekordot mutatott a statisztika. A megszorítások és a szabad szülészetválasztás lehetőségének megszüntetése lehet a fő ok.
Bővebben >>>Mítoszromboló interjúnk Kovály Katalinnal a háború és a nagypolitika hatásáról, élénk sminkről és nem sértődékeny buszsofőrökről.
Bővebben >>>Soha nem született még olyan kevés gyerek a modern Magyarország történetében, mint 2023-ban. A tavalyi már a második év, amikor megtört a 2012 óta tartó demográfiai lendület. Hét pontba szedtük, milyen társadalmi csoportok miatt dőlt be a születések száma, és kerül az ország egyre távolabb a kormány demográfiai céljaitól.
Bővebben >>>A nyugati világ haladó közvéleményében szinte mantrává vált, hogy – szemben a jobboldali családpolitikával – a születésszám mérséklése a felelős magatartás, ha valaki tenne a klímaváltozás ellen. Csakhogy közben épp a népességfogyás hatásai azok, amelyeket már ma kézzel fogható gondokat okoznak a fejlett gazdaságokban. Kinek van igaza? Thomas Malthus kései híveinek vagy az emberhiánytól tartó Elon Musknak? Sajnos úgy tűnik, mindkettőnek, így a világ nagy részének egyszerre kell megküzdenie saját öregedése és az afrikai népességrobbanás tüneteivel.
Bővebben >>>Összesítettük a hazai és a szomszédos országok legújabb népszámlálási adatait. Határon belül 340 ezer ember tűnt el az elmúlt tíz évben, és a határon túli utánpótlás is jórészt elfogyott. Elemzés.
Bővebben >>>2019 volt az utolsó jó évünk, azóta krízisből krízisbe csöppenünk, ráadásul ezek csak egy mélyebb válság tünetei, amiből nincs visszaút. Vagy mégis? Peter Zeihan bestseller világvége-víziója elgondolkodtató könyv, de kétségbe nem kell esni miatta.
Bővebben >>>Az Állami Számvevőszék kutatói nem állították, hogy kevesebb nő kellene a felsőoktatásba. Hanem a kormány által annyira utált genderkutatást végeztek oktatási témában. Csakhogy ezt nem magyarázhatták el, mert saját elnökük tiltotta meg, hogy nyilatkozzanak.
Bővebben >>>A jelenség az egész fejlett világban megfigyelhető, de a közép-európai országokat kevéssé jellemzi – kivéve Magyarországot. Elmondjuk, miért.
Bővebben >>>A Válasz Online a V4-ek, Oroszország és Románia demográfusainak segítségével vizsgálta meg a kérdést, és arra jutott: valóban az egész régióra jellemző hullámról van szó, de nem könnyű felkapaszkodni rá.
Bővebben >>>„Ha nincs gyerek, nincs jövő, ha van gyerek, van jövő” – jelentette ki a miniszterelnök, összefoglalva a kormány családpolitikáját, amely egyik népszerű, ha nem a legnépszerűbb eleme volt 4. kormánya tevékenységének. Az újabb kétharmados politikai siker után is tény marad azonban: a legoptimistább forgatókönyv szerint sem állítható meg a népességfogyás a következő 30 évben pusztán gyerekvállalással.
Bővebben >>>A kisebb településeken, de nem a gettókban nőtt meg a gyermekvállalási kedv a kormány ezermilliárdos demográfiai programja hatására. Ami még munkavállalásra is ösztönöz. Kár, hogy a városokban egyáltalán nem hat.
Bővebben >>>A demográfiai helyzet kulcsa ma már nem az, hogy néhány családban megszületik-e a harmadik vagy negyedik utód. Azt kellene ösztönözni, hogy az első és a második gyerek világra jöjjön.
Bővebben >>>
