A magyar kormány egykor büszkén európai politikája jó ideje felismerhetetlenebb, mint Bruce Jenner a nemváltó műtétei után, így ha kínos is, Trumpnak kell megköszönnünk, hogy visszapofozta kormányunkat az EU-ba. Ezen túl is van azonban, amit kár csípőből kárhoztatni a régi-új amerikai elnök tevékenységében. Hogy valaki akár csak a józan ész nevében megálljt parancsoljon a woke-nak, annak tényleg ideje volt már. Vélemény.

Csütörtök délelőtt Gulyás Gergely ráijesztett Európára azzal, hogy esetleg megvétózza Magyarország az orosz szankciók meghosszabbítását. Aztán Szijjártó korrigált, hogy a magyar szuverenitás jegyében megkérdezi az amerikait, mit tegyen. Majd felhívta az orosz energiaügyi minisztert. Trump közben megüzente, ha Putyin nem fogadja el a békejavaslatát, akkor olyan szankciókat vet ki rá, hogy belerokkan.

A Gorka Sebestyénnel készült tavalyelőtti beszélgetésünk után most portréinterjút közlünk a Trump-adminisztráció másik magyar emberével is. Nagy P. Tibor 75 éves karrierdiplomata a pályafutása nagy részében Afrikában szolgálta az USA érdekeit, és itteni tapasztalatai alapján mondja: alaposan meg kell fontolnia minden kormánynak, hogy tényleg nemzeti érdek-e kínai beruházásokat vonzania.

Ha tényleg kereskedelmi kartácsot szórnak egymásra az Atlanti-óceán két partjáról a felek, az hátrányos lesz a magyar gazdaságnak. Amiképpen az is, ha az új Trump-adminisztráció minden korábbinál durvább olajipari szankciókkal kényszerítené tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyint. Körkép egy világpolitikai repülőrajtot ígérő elnök beiktatása előtt.

Mekkora a baj a magyar gazdasággal? Mit kéne változtatni, és lehet-e? Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága? Milyen jegybankelnök lesz Varga Mihályból? Hogy árthat Magyarországnak Donald Trump? Podcast.

Bár a két üzletember módszerei, stílusa és céljai eltérnek, a hasonlóságok is szembeötlők, de tanulságos az is, hogyan lett egy balra szavazó zöld ikonból nemzetközi woke-ellenes gigainfluenszer.

Mi a jelentősége Rogán Antal amerikai szankcionálásának? Megmenti-e majd Trump? Mi lesz a magyar–lengyel kapcsolattal és Ausztriával? Miért drágul a gáz, ha közben nincs belőle hiány? Ezekről beszélget a HetiVálasz 259. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában? Hogyan értelmezzük a szélsőjobb előretörését Romániában? Mire jó, hogy a magyar kormányfő egy újabb nemzetközi szervezet – a Nemzetközi Büntetőbíróság – orra alá tör borsot? Ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

A váratlanul sima eredmény, a nagyvárosokban, a latinók között vagy a Z-generációban látott jobboldali elmozdulás tektonikai változásokat jelez az amerikai társadalomban. És bár az okok elemzése még javában tart, a baloldalon is egyre többen vonják le a következtetést, hogy vissza kell venniük a faji- és genderalapú identitáspolitikából, ha a jövőben nem akarnak hasonló késekbe beleszaladni.

Trump tényleg átengedheti Ukrajnát Putyinnak? Mi lesz, ha a stábjában a háborús héják kerekednek felül? Mire készüljön Európa, és mi várható a kínai kapcsolatokban? A HetiVálasz podcast történetének első élő adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa közreműködésével keressük a válaszokat.

A kormány önmagának állított csapdát – írja a Válasznak küldött cikkében Farkas Beáta. A közgazdász egyetemi tanár négy szempontból tekinti át a most már látványosan gyengülő kormánypárt helyzetét és arra jut, jóval többről van itt szó a politológusok által gyakran emlegetett elfáradásnál: rendszerhiba tanúi vagyunk.

Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa.

Az elemzők által szorosnak jósolt elnökválasztás így meglepően egyértelmű eredménnyel ért véget: Donald Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke, egyben Grover Cleveland 1892-es második győzelme óta az első elnök, aki egy ciklus kihagyás után vissza tudta szerezni a Fehér Házat.

Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Az éjszaka a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelni. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris húznak. Lehet döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások?

A Pekinggel szembeni gyanakvás a republikánusok és demokraták utolsó közös témája; Joe Biden éppúgy vámokkal sújtotta a kínai elektromos autókat, mint Trump. Kamala Harris sem lenne kevésbé elnéző. Orbán Kína-barát politikájának nincsenek szövetségesei Washingtonban.