Bár a két üzletember módszerei, stílusa és céljai eltérnek, a hasonlóságok is szembeötlők, de tanulságos az is, hogyan lett egy balra szavazó zöld ikonból nemzetközi woke-ellenes gigainfluenszer.
Bővebben >>>Mi a jelentősége Rogán Antal amerikai szankcionálásának? Megmenti-e majd Trump? Mi lesz a magyar–lengyel kapcsolattal és Ausztriával? Miért drágul a gáz, ha közben nincs belőle hiány? Ezekről beszélget a HetiVálasz 259. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában? Hogyan értelmezzük a szélsőjobb előretörését Romániában? Mire jó, hogy a magyar kormányfő egy újabb nemzetközi szervezet – a Nemzetközi Büntetőbíróság – orra alá tör borsot? Ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>A váratlanul sima eredmény, a nagyvárosokban, a latinók között vagy a Z-generációban látott jobboldali elmozdulás tektonikai változásokat jelez az amerikai társadalomban. És bár az okok elemzése még javában tart, a baloldalon is egyre többen vonják le a következtetést, hogy vissza kell venniük a faji- és genderalapú identitáspolitikából, ha a jövőben nem akarnak hasonló késekbe beleszaladni.
Bővebben >>>Trump tényleg átengedheti Ukrajnát Putyinnak? Mi lesz, ha a stábjában a háborús héják kerekednek felül? Mire készüljön Európa, és mi várható a kínai kapcsolatokban? A HetiVálasz podcast történetének első élő adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa közreműködésével keressük a válaszokat.
Bővebben >>>A kormány önmagának állított csapdát – írja a Válasznak küldött cikkében Farkas Beáta. A közgazdász egyetemi tanár négy szempontból tekinti át a most már látványosan gyengülő kormánypárt helyzetét és arra jut, jóval többről van itt szó a politológusok által gyakran emlegetett elfáradásnál: rendszerhiba tanúi vagyunk.
Bővebben >>>Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa.
Bővebben >>>Az elemzők által szorosnak jósolt elnökválasztás így meglepően egyértelmű eredménnyel ért véget: Donald Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke, egyben Grover Cleveland 1892-es második győzelme óta az első elnök, aki egy ciklus kihagyás után vissza tudta szerezni a Fehér Házat.
Bővebben >>>Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Az éjszaka a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelni. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris húznak. Lehet döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások?
Bővebben >>>A Pekinggel szembeni gyanakvás a republikánusok és demokraták utolsó közös témája; Joe Biden éppúgy vámokkal sújtotta a kínai elektromos autókat, mint Trump. Kamala Harris sem lenne kevésbé elnéző. Orbán Kína-barát politikájának nincsenek szövetségesei Washingtonban.
Bővebben >>>Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjújában: messze nem csak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával.
Bővebben >>>A június óta visszatért belpolitika eddig egyetlen dologra sarkallta Orbán Viktort: minden eddiginél nagyobb szerepvállalásra a külpolitikában. Hét nap a világ körül, békemisszió, Bakócz Tamásról és a világrendszerváltásról szóló megfejtések. De míg az utóbbi évtizedben az állami funkciók miniszterelnöki elhanyagolásának minimális kockázata volt, most ugyanez végzetes lehet, és ezt már a Fideszben is mondják. Elemzés.
Bővebben >>>Tényleg Kamala Harris és Donald Trump között dől el az elnökség? Milyen elnökként vonul be a történelembe Joe Biden? Mire készüljenek a republikánusok? Pintér Károly Amerika-szakértő válaszol.
Bővebben >>>Drámai fordulat borzolta fel a kedélyeket az amerikai elnökválasztást megelőző kampányban: Donald Trump ellen merényletet követtek el. Fordít-e ez a korábbi esélyeken? Mit jelent a kereszténység a politikában Amerikában és mit itthon? A Heti Válasz legújabb adásában a Trump-kritikus konzervatív amerikaiak lapja, a Bulwark Magyarország-szakértő szerzőjét, az egyetemi professzor David H. Baer-t Ablonczy Bálinttal és Laky Zoltánnal faggatta a műsorvezető, Sashegyi Zsófia.
Bővebben >>>Az a meglepő, hogy eddig nem történt merénylet, mert az amerikai politika a kétezres évek óta törzsiesedik: minden választás élet és halál kérdése, az átjárás a táborok között szinte megszűnt, a másik jelöltje pedig gonosz, akivel minden eszköz felhasználható.
Bővebben >>>
