Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.
Bővebben >>>„Ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben” – jelentette ki Orbán Viktor. A helyzet azonban az, hogy Brüsszel segített, már évekkel ezelőtt. Nagy arányban éppen az unió anyagi támogatásának köszönhető, hogy nemhogy nyakig, de még bokáig sem álltunk a vízben.
Bővebben >>>Nem igaz, hogy semmi nem történt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme érdekében az elmúlt évtizedben. A 2013-as nagy árvíz idején legveszélyesebbnek számító szakaszokon új vagy újjáépített gátak emelkednek. De a legfontosabb szakasz még hiányzik: a Nánási úton és a Királyok útján építendő védmű. Nem szabad újranyitni az évtizedes vitát a parton vezetett mobilgátról, mert az itteni gátra kész tervek és engedély, sőt már uniós forrás is van. Tartós és biztonságos megoldást csak ez jelent. Mutatjuk, miért.
Bővebben >>>Amiről Párizs eddig csak álmodhatott, az Budapesten eleve megvan, olimpia nélkül is. Csak ki kellene használnunk. Urbanisztikai tanulságok a párizsi olimpiáról – Budapestről nézve.
Bővebben >>>A Ráckevei-Duna budapesti szakaszán átívelő Gubacsi híd vasúti pályája olyan fontos a magyar gazdaságnak, mint a Szuezi-csatorna a világkereskedelemnek. Iparunk jelentős része megbénulna a híd nélkül: ez az egyetlen vasúti összeköttetés az ország egyik legfontosabb logisztikai központja, a csepeli Szabadkikötő és a nemzeti össztermék jelentős részét előállító gyárak között. A híd azonban annyira rossz állapotban van, hogy szeptemberben a MÁV-nak muszáj felújítást kezdenie. Ez azonban csak felületi kezelés, a végleges megoldást jelentő új vasúti híd a jövő homályába vész.
Bővebben >>>Földdel tették egyenlővé a Szentendrei-sziget egyik legrégebbi épületét: a barokk korból származó, falaiban talán még római köveket is őrző Horányi révcsárdában ugyan már több mint hetven éve nem evett senki gulyáslevest, de a pusztuló épület értékével minden szereplő tisztában volt. Megoldást azonban senki nem látott, így a tulajdonos végül kitette a pontot a közel háromszáz éves történet végére. Így veszítjük el azokat a helyeket, amelyek a lokális identitás horgonyai lehetnének.
Bővebben >>>Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.
Bővebben >>>Sürgősen kukába kell dobnunk a felszínalatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására.
Bővebben >>>Hogyan lehetne több vizet megtartani? Megállítható-e az Alföld kiszáradása? Építsünk-e új keresztgátat a Tiszán? Aki ellenzi a folyóduzzasztást, miért ellenzi? A Válasz Online összeültette a „gátpárti” Mészáros Csaba vízépítő mérnököt az élőhely-restaurációs módszert képviselő Timár Gábor geofizikussal.
Bővebben >>>A folyóban évtizedek óta tilos volt fürdeni, de most egyszerre két helyen is kipróbálhatjuk, ami a nagyszüleink számára még természetes volt: a Rómain szabadstrand, a Kopaszi-gátnál fizetős plázs nyílt – és ezzel mindjárt az a vita is megjelent a fővárosban, hogy mennyire szabad megengedni a természetes vízpartok kisajátítását, használatuk korlátozását. A hosszú szünet után az első lépések még elég bátortalanok, de a Dunában fürdeni jó.
Bővebben >>>
