A még mindig mindent átható amerikai rasszizmus vezet olyan tragédiákhoz, mint George Flyod halála? Erről nyitunk vitát podcasunkban, a HetiVálaszban. Vendégünk Sárosi Péter jogvédő és Sztankóczy András, a Válasz Online munkatársa. A kedélyes nyitókép ne tévesszen meg senkit, kemény vita következik!

Joe Biden gyakorlatilag eltűnt, ám a jelek szerint ez csak jót tesz neki. Merthogy nincs olyan elemzés, amely esélyt adna Trumpnak. Ezzel csak egy a bökkenő: pontosan így volt négy évvel ezelőtt is. Elemzés.

A faji alapon bűnhődő véleményterroristák véletlenül sem liberálisok, hanem a szabadság ellenségei: ők a progresszív tálibok. S még csak nem is baloldaliak, mert valójában a globális nagytőke kiszolgálói – írja Schiffer András ügyvéd az amerikai helyzetről. A volt párttárselnök és országgyűlési képviselő a Válasz Online-nak küldött írásában kifejti: a feketék helyzete kifejezetten rossz, a felelősség […]

„Ez identitáskérdés nekünk is. A rasszizmust, a múlt önkényes eltörlését elítéljük, a vélemény korlátozását, a betiltogatásokat, kirakatbetöréseket és agyatlan szobordöntögetéseket szintén. De van más mondandónk is. Olyan, amilyet a magyar kormánylapokban nem fognak olvasni.” Vélemény.

A szoborháború lett a következő lépése az Amerikából indult antirasszista tiltakozóhullámnak, amely megérkezett Európába.

A Válasz Online végignézte a statisztikákat, azok alapján pedig biztosan kijelenthető: rendszerszintű rasszizmusprobléma nincs az amerikai rendőrségnél. Brutalitásprobléma annál inkább. Elemzés a valóság talaján.

A legfájdalmasabb mellékhatás a demokrácia és diktatúra hatékonyságáról folyó vita fellángolása lehet – miközben a járvány kezelésének sikere valójában nem kormányfüggő. Sokkal inkább mérvadók maguk az emberek. Rendszeres vendégszerzőnk elemzése arról, mi jön a járvány után.

Mi köze a hidegháborúnak a járvány-modellezéshez? A CSIS nevű amerikai agytröszt munkájáról számol be kollégánk, Ablonczy Bálint, aki 2016-ban az intézet ösztöndíjasaként két és fél hónapon keresztül járta Amerikát.

Hogyan lett ilyen óriási súlya a demokrata oldalon egy kisebbségnek, amelynek országos aránya alig haladja meg a tíz százalékot? Továbbá: miért szavaznak az amerikai feketék mindig egy tömbben a demokratákra, amikor sok kérdésben nem is liberálisok? Mindenre válaszolunk.

Hétfőn Iowában elkezdődnek az Demokrata Párt előválasztásai. A tét, hogy Hillary Clinton után újabb centrista jelölt száll-e harcba Donald Trump ellen, vagy a demokraták is egy vérbeli populistát küldenek a küzdőtérbe. Tényleg baloldali útra léphet a globális kapitalizmus őshazája?

A világ- és a magyar sajtót olvasva mintha a Föld hétmilliárd apokaliptikus nemzetközi jogász bolygójává vált volna az amerikaiak által megölt iráni kémfőnök halála után. De tényleg ennyire súlyos a helyzet és tényleg a nemzetközi jog a megértés kulcsa?

Online rádióműsorunk, a HetiVálasz harmadik adásának témája az Egyesült Államok és Kína vetélkedése, a globális hatalmi rend megváltozása. Akik beszélgetnek: Salát Gergely Kína-kutató és Sztankóczy András külpolitikai újságíró kollégánk. Műsorvezető: Borbás Barna.

Mit jelez, hogy Orbán Viktor nemrég hosszan tárgyalt négyszemközt Macronnal Párizsban? Hogyan ver éket a visegrádiak közé a francia politika? Miért vették személyes sértésnek a németek a NATO bírálatát? Nagykép.

Trudeau és Trump példája bizonyítja: ma már könnyebb celebként viselkedve választásokat nyerni, mint hagyományos, felelős politikai szereplőként. A „forradalomból” azonban életveszélyes politikai járvány lehet. Elemzés.

A tervek szerint egy hétvégi csúcson találkozik Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy országaik mind feszültebb viszonyáról tárgyaljanak. Jól tesszük, ha figyelünk rájuk: a klímaváltozás és a migráció mellett a két szuperhatalom viszonya korunk legfontosabb kérdése. Egy amerikai professzor globális – ám idehaza szinte észre sem vett – bestsellere szerint a történelemben […]