Az újraválasztott bizottsági elnök tegnap kénytelen volt elhalasztani a bejelentését arról, hogy az egyes országok biztosainak milyen pozíciót ajánl. A tagállamok egyrészt nem olyan jelölteket küldtek, amilyeneket kért; másrészt az EP pártjai is zsarolják, miközben igen ambiciózus programja alapján jelentősen megerősítené a Bizottság hatalmát. Exkluzív háttér a brüsszeli boszorkánykonyhából.

Egy elszigetelt, mindenkivel vitázó kormány mától az EU elnöke. De az uniónak nem Orbán a legnagyobb problémája: egy identitásában bizonytalankodó hatalom nehezen versenyezhet a kínai totális állam erejével és Amerika végtelen hitelkeretével.

A lengyelek igen, Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány.

Sok hűhó semmiért? Míg Európában sokan aggódnak amiatt, hogy a magyar kormány tölti be 2024 második felében az EU soros elnöki tisztét, bőven esélyes, hogy Magyarország az évtized legkevésbé jelentős elnökségét viheti majd. És erről még csak nem is Orbán Viktor tehet. Meg nem is Brüsszel: 2024 második felére így is, úgy is teljesen megbénul majd az EU intézményrendszere. Mi akkor a felfokozott hangulat oka? Mi a tét magyar részről? Háttér.

Hova jutott a Brüsszel–Budapest-viszony? Mikor és milyen feltételekkel kaphatunk pénzt? Mit okozott ebben a folyamatban a magyar kormány háborús magatartása? Podcast.