„Természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai” – állítja két tudományos kutató. Az állami statisztikai hivatal évekig olyan adatokat tett közzé, amelyek csak szándékos manipuláció vagy súlyos szakmai tévedés eredményeként állhattak elő. Ez elsőként a nemzetközi partnereknek tűnt fel. Írásunk annak történetét mondja el, hogyan jött rá az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója, hogy furcsa dolgok történtek a szegénységi adatokkal: rengetegen átestek a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Így az uniós és a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítanak szegénynek.

Az Eurostat már csak 9,3 millióra tartja hazánk népességét és öt százalékkal több külföldön élő magyart mért 2024-ben Európában, mint egy évvel korábban. Az aktív korosztálynak immár hét százaléka tartózkodik Nyugaton. Közben háromszor annyian jönnek, mint 2010-ben, a többségük Ázsiából érkezik, illetve szép számmal költöznek ide nyugati nyugdíjasok is.

Ha Orbán Viktor nem ígérte volna meg, hogy jövőre repülőrajtot veszünk, az adatok alapján azt is gondolhatnánk, hogy komoly bajban a magyar gazdaság. A magyar versenyképesség és így a keresetek értéke is stagnál, miközben szomszédaink többsége gyarapodik. Ábrákkal és számokkal mutatjuk meg, húsz év alatt hogyan lettünk a térség éllovásából sereghajtók.