Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk, Holtzer Péter megcsinálta azt az adatsort, amit az állam direkt átláthatatlan statisztikákba rejtett. Ebből kiderül: nem a pályakezdő fiatalok számára lett vonzóbb a természettudományos tanári pálya, hanem a munka mellett megszerezhető másoddiplomáért indulnak többen harcba. A súlyos tanárhiány megoldásában ez legfeljebb a nulladik lépés.
Bővebben >>>Nem fenyegeti megszűnés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, állítja Csépe Valéria, akit azért kerestünk meg, mert felröppent a hír, hogy a kormánynak útjában áll a szervezet, mivel legfőbb döntéshozó testületének összetételére nincs ráhatása. A neves pszichológus szerint megszűnés nem fenyegeti a MAB-ot, de változások tényleg lesznek. Csépe Valéria szerint az alapítványi modell a felsőoktatásban nem ördögtől való, és az akadémiai kutatóhálózat államosítása is bevált.
Bővebben >>>Az óvónő vette észre, hogy valami nem stimmel. Így derült ki, hogy a gyereknek agydaganata van. Ezért sem mindegy, hogy gyorstalpalón végzett nevelők vagy valódi, képzett pedagógusok vannak a gyerekeinkkel.
Bővebben >>>Miközben az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemén a kormány nyomására takarékosságból egy évre elzáratták a melegvizet, a másikon még a kézmosóvíz hőmérséklete is állítható. Hűen tükrözik-e a különbségeket ezek a szimbolikus tények? Tényleg elhozta a Kánaánt az alapítványi egyetemeknek az alapítványi forma? A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egykori dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Szajbély Mihály professzor szerint korántsem. Inkább a Kádár-rendszer köszön vissza ma. Interjú.
Bővebben >>>Kinek az akaratán múlik a megoldás? Kinek mit kellenne ehhez tennie? Mennyire igazságos, hogy a kormány vélt vagy valós mulasztásai miatt magyar egyetemisták járnak rosszul? Mit jelez mindez a Brüsszel–Budapest-viszonyban?
Bővebben >>>A Válasz Online megtudta: az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es EU-s ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Elvileg szeptemberig még van mozgástér, a gyakorlatban alig van már esély a megállapodásra.
Bővebben >>>A megbízható káderekkel, többek között miniszterekkel feltöltött kuratóriumok melletti legfontosabb érv volt, hogy így majd könnyebb lesz a magyar állami pénzeken kívüli forrásokat szerezni – ehhez képest most az ellen kell harcolni, hogy a magyar felsőoktatást kizárják az Európai Unióból.
Bővebben >>>Ha nincs elég természettudományos tanár, nem biztos, hogy legközelebb lesz az országban olyan tudáscentrum, ami egy járvány idején képes a szükséges gyógyszerek gyártására – hangzik el a figyelmeztetés hármas interjúnkban.
Bővebben >>>Az elmúlt öt évben nagyjából megfeleződött a potenciális matematikaszakos pedagógusok létszáma. A gimnáziumokban már súlyos tanárhiány mutatkozik, ráadásul sokan elhagyják a pályát. Hogy állunk az utánpótlással? Miért volt sokkoló látni a csütörtökön nyilvánosságra hozott ponthatárokat? Interjú Keleti Tamással, az ELTE matematikatanár-képzés szakfelelősével.
Bővebben >>>Egy lapunk birtokába került, tavaly nyári tanulmány szerint veszélyben van a 160 éves Budai Campus, a hazai kertész- és tájépítészképzés 160 éves fellegvára. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nagyszabású fejlesztést tervez Gödöllőn, az itteni oktatást pedig megszüntetnék. Az egyetem tagadja, hogy bármi ilyesmit tervezne, de a kerület vezetése és a helyi civilek is aggódnak. Amennyiben a campusnak végül mennie kell, a rendkívül értékes Budai Arborétum és a műemlék épületek jövője is kérdésessé válik.
Bővebben >>>„Tényleg drámai a helyzet, akad olyan város, ahol kiürült a természettudományos tanárképzés” – mondja a Válasz Online-nak Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a Z-szakok létrehozásának egyik motorja. Ugyanakkor szerinte most kegyelmi pillanatban vannak, mert „pártállástól, pozíciótól, hangulattól függetlenül” mindenki elfogadja, hogy lépni kellett, és igazi esély kínálkozik, hogy több és jobb tanárt képezzenek. Csak az alacsony bér a baj? Hogy jutottunk el a szövegértési bajokkal küzdő egyetemistákig? Milyen megoldást ajánl a Z-szak? Interjú.
Bővebben >>>„Az egyetemi közéleti szerepvállalás a karakán, szuverén személyiségeknek egyre kevésbé vonzó, és mind gyakrabban ifjúkorom KISZ-titkár zsánereivel találkozom” – írja lapunknak küldött cikkében Farkas Beáta közgazdász.
Bővebben >>>Mi az észszerű és mi az erkölcsös stratégia a szabadelvű, polgári, jobbközép gondolkodású értelmiségi számára? Kilépni a rendszerből, vagy belülről javítani próbálni? Navracsics és Pálinkás vitájában nem csak ezt járjuk körül, hanem azt is, van-e értelme az egyetemek éppen zajló, hirtelen magánosításának.
Bővebben >>>A magánosítás azt is biztosítja, hogy az Európai Uniótól lehívható, a következő években növekvő nagyságrendű kutatás-fejlesztési források elköltéséről is a fideszes politikai-gazdasági holdudvar dönthet. Bemutatjuk a felsőoktatás átszervezésének teljes folyamatát.
Bővebben >>>
