A Gladiátor II igazából nem az ókori Rómában játszódik, hanem a Star Wars-univerzumban, de ez nem baj. A gond inkább az, hogy nem az eredeti trilógiában, hanem annak a Disney-féle folytatásában. Látványos, de lélek és mondanivaló nélküli film, ami a negyedszázaddal ezelőtti kasszasiker iránt érzett nosztalgiából próbál valamiféle új élményt kisajtolni. Spoileres kritika következik.
Bővebben >>>Csütörtökön mutatják be a magyar mozikban a 85 éves Francis Ford Coppola új, és valószínűleg utolsó nagyjátékfilmjét, a Megalopolist. A kritikusok többsége húzza a száját, kisebbik része viszont ünnepel, és a filmművészet meghatározó munkájaként értékeli. Egy biztos: igen ambiciózus alkotás.
Bővebben >>>Kosztümös akciófilm lett ugyanis a Most vagy soha! – amely Európa talán legkedvesebb, vér nélkül győztes forradalmát erőszakolja meg így a nagy vásznon. Belógtunk minden idők legdrágább magyar filmjének premier előtti vetítésére. Kritika.
Bővebben >>>Christopher Nolan rendező tömegszórakoztató – elitista megvetéssel a tömegek igényei iránt. Háromórás filmet készített a kvantumfizikáról és az apokalipszisről, mely vasárnapról hétfőre virradó éjjel tarolt a 96. Oscar-gálán. Első aranyszobrocskája után ideje megünnepelni a kivételes rendezőt. Örüljünk, hogy kortársai lehetünk egy igazi decens polgárnak, aki sziget a sokszor magamutogató filmes világban, és immár két és fél évtizede dolgozik gondolkodtató, szívre-észre ható történeteken.
Bővebben >>>Ha a tavalyi évet Reisz Gábor állami támogatást nélkülöző filmje, a Magyarázat mindenre uralta, az ideit jó eséllyel Boross Martiné fogja. A február 15-én mozikba kerülő Nyersanyag néhány tízmillióból is izgalmas, a magyar valóságról szóló film lett. Interjú a rendezővel.
Bővebben >>>162 kilométeres ultramaratonnal három németországi gyógykezelés árát gyűjtötte össze Marcinak, egy hat éves recski kisfiúnak, aki agydaganatban szenved. Interjú Nádudvari Péterrel, aki jótékonysági sportoló.
Bővebben >>>Vegyünk egy kiló ötvenhatot, kevés további 20. századi magyar traumát, ezt egy tepsi pszichotrillerbe beleöntjük, megszórjuk egy kis Stefan Zweig novellával, 180 fokra bedugjuk a Nemzeti Filmintézet sütőjébe és meg is kaptuk a Mesterjátszma című alkotást. Kritika Tóth Barnabás filmjéről. Süveges Gréta vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.
Bővebben >>>Szépen fényképezett, a néző figyelmét mindvégig lekötő kosztümös dráma lett Koltai Lajos Semmelweis-filmje. A nagy orvosi felfedezés körülményeit és Semmelweis mániákus elhivatottságát, nyomozását összességében hitelesen mutatja meg, a bécsi közeg ábrázolása azonban félrecsúszik. A mostanában készülő történelmi filmekhez hasonlóan a Semmelweis is „nyugaton bántják a magyart” naív világmegfejtésére épül fel, pedig a valódi történelmi helyzet ennél sokkal összetettebb és érdekesebb volt. Kritika.
Bővebben >>>Ridley Scott filmje az év alighanem egyik legjobban várt mozijából komoly csalódás lett. Egyedül a képi világa menti meg a jelentéktelenségtől. Kritikánk.
Bővebben >>>Nem akartam remegő kézzel írni a forgatókönyvet, és ha A keresztapa tervét adjuk be, az se nyert volna – indokolja Reisz Gábor rendező a Válasz Online-nak, miért nem pályázott állami támogatásra a Magyarázat mindenre című, a magyar mozikban a héten debütáló filmjéhez, amely a Velencei Filmfesztiválon a Horizontok szekcióban elnyerte a Legjobb film díját.
Bővebben >>>Ha Robert Oppenheimer – és a róla szóló film – alapállását vesszük, akkor nemzedékünk még soha nem volt ennyire közel ahhoz, hogy elégjen egy izzó, radioaktív lángoszlopban. Ha a „főgonosz” Teller Ede örökségében bízunk, akkor viszont nagyobb biztonságban vagyunk a pusztulástól, mint valaha. Esszé Christopher Nolan új filmjéről, amelyre az első hétvégén közel 100 ezer néző volt kíváncsi Magyarországon.
Bővebben >>>Mozis kibeszélő műsorunkba két igazi profit hívtunk: Paár Ádám több mint tíz év műélvezői tapasztalatát sűrítette a tavaly megjelent, A kosztümös film történész szemmel című könyvébe, Mestellér János hagyományőrző (Keleti Szövetség) pedig több ismeretterjesztő produkciót jegyez készítőként, lovas és fegyveres statisztaként pedig részt vett nyugati produkciókban is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.
Bővebben >>>Elég-e egy magyar történelmi film sikeréhez, hogy sokat kardoznak benne, és hogy azt üzeni, a magyarok mindig mindenkinél agyafúrtabbak és bátrabbak voltak? A 2,36 milliárd forintból készült Hadik alkotói szerint bőven, más mondanivalójuk meg úgysem volt Hadik András tábornokról, a barokk kor egyik legjelentősebb magyar hadvezéréről. Ismét olyan film született, ami az országhatáron kívül értelmezhetetlen, és itthon is csak azoknak szól, aki a múltra legfeljebb giccses tabló formájában kíváncsiak.
Bővebben >>>Az alkotócsapat három tagja lapunkat kereste meg azzal, hogy válaszoljanak néhány, a filmkészítés körülményével kapcsolatban felvetődött kérdésre. Leszögezik: munkájuk egyáltalán nem hibátlan, de a nyeregkápák dőlésszöge és hasonló kérdések inkább a szűkebb szakértőket izgathatják.
Bővebben >>>Andy Vajnát a halála előtti időszakban azzal támadták: filmes kormánybiztosként elhanyagolja a történelmi filmek készítését. A távozása mintha kinyitott volna egy kaput, de nem a nemzeti múlt eseményeit méltóképpen feldolgozó, nagyszabású alkotások, hanem a közpénzégető amatőrség előtt. Rákay Philip Aranybulla-sorozata még csak történelemhamisításnak sem nevezhető. Ahhoz gondolni kellett volna valamit a történelemről.
Bővebben >>>
