Október 10-én a magyar külügyminiszter büszkén jelentette, hogy az állami MVM kiegészítő kereskedelmi szerződést kötött a Gazprommal: azaz több és olcsóbb gáz érkezik, mint ami a hatályos, 2036-ig érvényes szerződésből következik. Utánajártunk, hogy ez mennyire jó Magyarországnak. Röviden: mérsékelten.
Bővebben >>>Szlovákiával együtt Európa utolsó nagy vásárlói vagyunk az orosz piacon. Gázból még többet is vesz az MVM a háború kitörése óta, mint korábban, és a Mol sem siet lemondani az orosz olajról. A Lukoil körüli balhé után érdemes áttekinteni, hogy mit tett a háború a magyar és az európai energiával.
Bővebben >>>A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik. Az MSZP frakcióvezetője most egy pert is nyert az ügyben, de a történet bőven túlmutat a konkrét eseten. Mert az igazi kérdés az, hogy számon lehet-e kérni a propaganda hazugságait a jog eszközével. Sztori.
Bővebben >>>Akár 30 százalékkal is drágíthatja ezen a télen a magyarországi gáz árát egy új bolgár adó, amit kifejezetten az orosz gázra vetettek ki. A bolgár tranzit januártól megkerülhetetlen lesz, de egyáltalán nem világos, hogy az oroszok a magyarokkal fizettetik-e ki a különadót. Budapest tiltakozik Brüsszelben, csak sajnos olyan szabályokra és elvekre hivatkozva, amelyeket egyébként maga sem tart be.
Bővebben >>>Idén Közép-Európában nagyjából minden kormány hasonló mértékű támogatást ad a lakosságnak, mint a magyar, de csak itt lehet az az érzésük az embereknek, hogy valamit elvettek tőlük.
Bővebben >>>Papíron rommá szankcióztuk az oroszokat, mégsem rokkantak bele. Miért? Moszkva levette Európa gázellátásának 30-40 százalékát, mégsem álltunk földbe. Mit számoltak el? Deák András energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa segít megérteni a helyzetet. További kérdések: Lesz-e elég gáz télen? Kiválthatók-e az orosz molekulák azeri és türkmén forrásokból? Műsorvezető: Borbás Barna, Magyari Péter.
Bővebben >>>A törököknek nincs gázuk, mégis kulcsfontosságú szereplői lehetnek Európa ellátásának. Hogyan tovább, ha Ukrajna januárban teljesen elzárja a csapot?
Bővebben >>>Hogyan terelte a romániai rezsicsökkentés az Orbán-kormányt Putyin felé? Hogyan lehetséges, hogy a horvát állam 41 euróért veszi, majd 11 euróért eladja azt a gázt, ami végül 105 eurójába kerül Zágráb városának? A rövidlátó szabályozás ott is gondot okoz, ahol van bőven gáz a föld mélyén.
Bővebben >>>Félmilliárd forint büntetést szabott ki szerdán az energetikai hivatal a PPD nevű vállalatra, amiért egy tavalyi aukción 360 százalékkal felverte az Ausztria felől importált gáz szállítási díját, de egy köbcenti gázt sem hozott be végül. A horvát cég a Gazprom fontos régiós szövetségese. Exkluzív háttér.
Bővebben >>>Szankciós nemzeti konzultációra készül az ország, mert a magyar kormány azt állítja, az intézkedések nem működnek. Tényleg nem? Deák András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa válaszol. Podcast.
Bővebben >>>Az orosz-európai energiaháború egy pókerjátszma, amiben a gáz teljes lekapcsolása az aduász Moszkva kezében, ezt nem fogják kijátszani – véli Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Ha a német gazdaság köhög, a magyar ágynak esik, ezért nagyon kockázatos nekünk, jut-e elég energia a német cégeknek – mondja Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Podcast energiaválságról, gázháborúról és Európáról, különös tekintettel Németországra.
Bővebben >>>Ha a jogállamiság megsértése miatt visszatartott uniós pénzekhez hozzájutnánk, és azokat a lehető legnagyobb mértékben gázfüggésünk megszüntetésére fordítanánk, Magyarország rövid időn belül kiszabadulhatna az emberek millióit fogva tartó csapdából – véli Papp József közgazdász. Vendégszerzőnk írását a lapunkban Győrffy Dórával és Lentner Csabával megjelent nagy közgazdasági-energiaügyi kibeszélőre adott reakcióként közöljük.
Bővebben >>>Elszálló energiaárak, magyar családokhoz begyűrűző többletköltségek, globális bizonytalanság: hogyan és miért alakult ki a világméretű energiaválság, milyen forgatókönyvek vannak ennek mérséklésére? Vendégünk Felsmann Balázs energetikai szakértő.
Bővebben >>>A „függetlenségi nyilatkozat” valóságos gazdasági földrengéssel jár, hiszen az EU jelenleg gázigényének negyven százalékát orosz forrásból szerzi be. Az azonnali szakítás azonban két-háromszorosára növelné a már amúgyis drága gáz árát, miközben jelentősen csökkenteni kellene az európai fogyasztást. Vajon Magyarországon elég lehet a geotermikus energia az ország kifűtésére?
Bővebben >>>Sok jel utal rá, hogy a nap–szél–akkumulátor trió nem biztos, hogy önmagában megoldja a bajt. Bemutatunk öt olyan technológiát, amelyek szintén csökkenthetik az emissziót, de a zöldek mégis idegenkednek tőlük.
Bővebben >>>
