Munkatársunk Donyeck megyében látta: a frissen mozgósított ukránok négy hét kiképzés után gyakran a fegyverkezelés alapjait sem tudják. Ellenpéldaként a harkivi fronton egy tüzéregységet néztünk meg, tapasztalva, mit jelent a többéves képzettség és a rutin. Röviden: az életet. Két történet – a magyar sajtóban mindkettő elsőként.

Menekültek, föld alatt tanuló gyerekek, terebélyesedő temető. Meg az abszurd a delfinekkel. Helyszíni riport.

Hogyan változtat meg két év háború? Mi válik elérhetetlenné, és mi normává? Két napon át sétáltunk Harkivban egy helyi színházigazgatóval, aki megmutatta nekünk azokat a helyeket, amelyek a háború előtt voltak fontosak számára. Meg az azóta azzá váltakat is. Már ha állnak még. Ez itt Tetjana Holubova története.

Szakadatlan szirénazaj, panelek közt futó lövészárok, rakétatemető, föld alatt tanuló gyerekek. A háborús díszletben pedig törekvés a normalitásra. Hős város, amelynek mától Oscar-díjas rendezője is van. Riport.

A Válasz Online munkatársa a magyar sajtóból eddig egyedüliként láthatta, mi folyik az oroszok által hónapok óta ostromlott Donyeck megyei Bahmutban. Máshol is járt az arcvonal mentén, hogy dokumentálja az ukrán tüzérek munkanapjait, s bejárta Harkivot meg a város felszabadított környékét, ahol az orosz megszállás lassan hegedő sebeket hagyott maga után. A pusztítás mindenhol iszonyatos. Riport.