Andres Veiel 2024-es, nálunk néhány hete bemutatott filmje (Riefenstahl) bebizonyította, hogy még mindig lehet újat mondani, mutatni Hitler kedvenc filmeséről. Filmtörténeti jelentősége nem kérdéses, emberi gyarlósága viszont még annál is nagyobb, mint ami eddig tudható volt. Gervai András írása.
Bővebben >>>Hans Blom sztártörténész fiával együtt kezdte kutatni saját családja elhallgatott múltját. Ellenálló édesapja mellett a nácizmussal kollaboráló nagyapára nagynénikre bukkantak. Ha eszünkbe jutnak Pokorni Zoltán, Bayer Zsolt vagy Sulyok Tamás családtörténetei, itthon sem olyan nehéz elképzelnünk, hogy a múlt teljes feltárása még 80 évvel a háború után is feltéphet sebeket. Interjú.
Bővebben >>>A történelmi emlékművek nehéz műfajában példaértékű megoldás született: nem harsogó, viszont mélyen átgondolt és érzékeny emlékjelhálózat. Belesimul a városrész mindennapi életébe, az odafigyelni kész látogatót azonban megállítja, és belegondolásra készteti. 80 éve szabadult fel a budapesti gettó.
Bővebben >>>Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A Park Kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen az is, egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.
Bővebben >>>Az evangélikus egyház biblikus tanításával szöges ellentétben áll, amit Labossa Péter Mihály érdi lelkész a holokausztról mondott, ezért attól az egyház elnök-püspöként elhatárolódik. De azt is nyomatékosan kéri, hogy a lelkész elleni verbális támadások érjenek véget. Fabinyi Tamás püspök írása.
Bővebben >>>Lantos Péter az utolsó túlélők egyike: ötévesen tette meg az utat Makóról a bergen-belseni haláltáborba. A Londonban élő neuropatológussal immár magyarul is olvasható regényéről, az elfeledett és újra megtalált gyerekkorról, kitörölhetetlen emlékekről és arról beszélgettünk, hogyan lehetséges, hogy a haláltáborban szerzett élmény élete legrosszabb, mégis legjobb összetevője lett.
Bővebben >>>A zsidók elleni népirtásról szóló egyik első közép-kelet-európai tanúságtétel volt a délvidéki Debreczeni József 1950-ben Belgrádban kiadott Hideg krematórium című naplóregénye. A könyvet azonban a szélesebb közönség még Magyarországon sem ismerhette meg. Most tizenhárom nyelven lát napvilágot a regény
Bővebben >>>Hosszú évek munkájával építette fel Brazíliában Dél-Amerika egyik legfontosabb kiadóját Luiz Schwarz, akinek édesapja még Budapesten született és túlélte a holokausztot. Családja történetéről és saját életéről szóló könyve mindenütt nagy sikert aratott: az idehaza a Jelenkor kiadó által megjelentetett Légszomj című kötetet holnap mutatják be a Margó fesztiválon.
Bővebben >>>Tompa Andrea nagy regényt írt, és nem azt a fajtát, amelyik nehezen adja magát. Sokszor nem halunk meg című könyve azonnal beszippantja az olvasót, rögtön otthon vagyunk benne, és ő egy krimi izgalmával mesél. Így is kell tennie, mert olyan történetet mond el, amit nem akarunk hallani. Már ezerszer elmondták nekünk, de Tompa új nézőpontot kínál. A holokauszt Erdélyben, magyar gyilkosokkal és embermentőkkel.
Bővebben >>>Mitől függött, hogy valaki tiltakozott a helyi zsidó cséplőgép-tulajdonos elhurcolása ellen vagy kiigényelte a deportáltak lakását? Miért lehetett antiszemita éle a cinkotai szódások konkurenciaharcának? Le kellett volna-e mondania Horthy Miklósnak a német megszállás után? Nagyinterjú Klacsmann Borbála történésszel.
Bővebben >>>Aki Sztálint és a kommunizmus rémtetteit mentegeti, áldozatok millióinak emlékét gyalázza meg. Talán ez a legfontosabb üzenete Laurence Rees egyszerre olvasmányos és szomorú könyvének.
Bővebben >>>Timothy Snyder Véres övezet című könyve kötelező olvasmány – már csak azért is, mert az övezet újra véres. A Baltikumtól a Fekete-tengerig húzódó zónában Sztálin és Hitler rendszerei a történelemben példátlan emberirtást vittek véghez alig másfél évtized alatt. A közelmúlt egyik legfontosabb történelmi témájú könyve most ismét megjelent magyarul.
Bővebben >>>Recenzió egy könyvről, amely arra emlékeztet: a történelemben néha csak a rossz és a még rosszabb közül lehet választani.
Bővebben >>>A „mindent vivő” érv sem volt elég ahhoz, hogy a könyvével és az életéből készült sorozattal Deborah Feldman a szatmári közösségen belül maradjon. A Válasz Online riportere Berlinben találkozott vele, hogy megértse, miért.
Bővebben >>>Az 1938. novemberi németországi zsidóellenes pogromot, a kristályéjszakát az irodalomban elsőként megörökítő szöveg azóta, azaz több mint hetven éven át lappangott kézirat formában, szerzője ugyanis 1942-ben meghalt.
Bővebben >>>
