A hivatásom abban áll, hogy a világot világosabbá tegyem – vallja a koreai-német katolikus filozófus, akinek esszékötetei egyre népszerűbbek Magyarországon. Pedig Byung-Chul Han kíméletlenül szembesít a világgal, amely szörnyeteggé tesz minket: elidőzni, összpontosítani képtelen, narcisztikus, pornó- és telefonfüggő generációk nőnek fel.
Bővebben >>>Észak-Korea elitjében folyik a pezsgő, miközben a nép körében az éhínség újra felütötte a fejét. Az ország papíron kommunista diktatúra, már jócskán kapitalista gazdaság is – korrupt és rothadt, ám a magánszektor gazdasági teljesítménye 2021-ben így is megelőzte az állami szektorét. Tengernyi hihetetlenül érdekes, eddig nem ismert tény a Legfelső Vezető országáról. Helyzetkép.
Bővebben >>>2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.
Bővebben >>>A zöld gondolat az utóbbi években a társadalmat egyesítő, felemelő eszme helyett megosztó kultúrharcos témává vált. A baloldal az antikapitalista rendszerkritika elemévé tette a klímaharcot, a populista jobboldal eközben a klímaszkepticizmus melegágyává vált. Vajon lehet-e zöldnek lenni ebben a közegben úgy, hogy közben nem vetjük el a kapitalizmust? Bill Gates szerint igen.
Bővebben >>>A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint hamis a honi kapitalizmusra aggatott „színlelt” jelző, és igenis találunk jól működő piacokat, önszerveződést – már ha elég távol megyünk az állami kényszer és újraelosztás rendszerétől. A Válasz Online-on többször publikált közgazdász interjúnkban újrakeretezi a múlt héten magasabb fokozatba kapcsolt alapítványi vagyonkiszervezést is: szerinte Magyarországon patronázs alapú állam épül, mely akkor lesz igazán bajban, ha a nagy hatalmú „patrónus” egyszer eltűnik; akkor jöhet a kiskirályságok harca.
Bővebben >>>Deme Zoltán esszéje válaszreakcióként született Kovács Tibor nagy hullámokat vető, lapunkban megjelent cikkére, amely szerint a jövedelmi egyenlőtlenség természetes dolog.
Bővebben >>>„Vajon éppen most kellett Kovács Tibornak e cikkét publikálnia? Mély emberismeretből tanúskodik mindez?” – teszi fel a kérdést Papp István, akit felháborított a cikk fő állítása, amely szerint a jövedelem-különbség nem gond, hanem bizony természetes állapot.
Bővebben >>>A fentiekből következően a gazdagok szegényebbé tételének legjobb módja a globalizáció visszaszorítása és a szegényebbek gazdagodásának megállítása. Ha ők kevesebbet költenek, attól a gazdagok automatikusan szegényebbek lesznek. Ezt a forgatókönyvet azonban senki nem akarhatja.
Bővebben >>>A nagyvállalatokat kizárólag a rövidtávú profit motiválja; manipulálják a piacot; a politikusok a zsebükben vannak – ezt a három közkeletű mítoszt vizsgálja meg Szalai Ákos közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense. Cikkében elemzi a haveri kapitalizmust, amelynek révén egy kormányzat maga hoz létre a multinacionális cégek esetében élesen bírált monopóliumokat, […]
Bővebben >>>
