A Válasz Online május 2-án hosszú interjút közölt Tamási Miklóssal, a Fortepan alapítójával a közmédiával folytatott jogi vita kapcsán. Mivel az interjúban általában a közgyűjteményi szféra, s ezen belül a főváros múzeuma, a Kiscelli Múzeum többször is szóba került, ezért az intézmény vezetője, Perényi Roland úgy érezte, hogy a „másik oldal” – azaz a közgyűjtemények szempontját is érdemes a nyilvánosság elé tárni.

Élt a 20. század második felében egy magyar festő, aki sokáig nem szerepelt a korszakról szóló összefoglalásokban, szinte általános kritikai elutasítás övezte, bár a közönség szerette és vásárolta a képeit. Mácsai István – a színész Mácsai Pál édesapja – itthon társtalan volt, de a korabeli Amerikában a rejtett jelentésekkel teli, érzékeny, konzervatív vagy mágikus realizmus elfogadott irányzatnak számított. És ma különös módon úgy tűnik, jobban megragadta a korhangulatot, mint sok elismert kortársa. A Kiscelli Múzeumban látható életműkiállítása átírja a berögzült művészettörténeti kánont, a látogatót pedig nem várt felfedezéssel örvendezteti meg.