Hőhullámos napokon többen halnak meg, márpedig a klímaváltozás hatására egyre több a hőhullámos nap. És ez csupán egyetlen veszély a rengetegből, amely ránk leselkedik, ha nem teljesítjük legalább azt, amit célként kitűztünk magunk elé. De teljesítjük? Erről beszélget Litkai Gergely Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével és az ország első klímaalkalmazkodási jelentésének szerkesztőjével.
Bővebben >>>Önmagában nem a nagyfokú felmelegedés a gond, hiszen volt már ilyen az elmúlt 6-10 ezer évben. A baj az, hogy az emberiség nem úgy él, mint a középső holocén időszakában – szól a 192. HetiVálasz podcast egyik tételmondata, melyben klímakutatót és környezettörténészt kértünk, hogy segítsenek tisztábban látni az elmúlt időszak bombasztikus hírei közepette.
Bővebben >>>A zöld fordulat ellenénére nem csökken, hanem nő a klímaváltozást okozó fosszilis tüzelőanyagok felhasználása. A Föld lakói ugyanis több energiát használnak el, mint valaha.
Bővebben >>>Sürgősen kukába kell dobnunk a felszínalatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására.
Bővebben >>>A nyugati világ haladó közvéleményében szinte mantrává vált, hogy – szemben a jobboldali családpolitikával – a születésszám mérséklése a felelős magatartás, ha valaki tenne a klímaváltozás ellen. Csakhogy közben épp a népességfogyás hatásai azok, amelyeket már ma kézzel fogható gondokat okoznak a fejlett gazdaságokban. Kinek van igaza? Thomas Malthus kései híveinek vagy az emberhiánytól tartó Elon Musknak? Sajnos úgy tűnik, mindkettőnek, így a világ nagy részének egyszerre kell megküzdenie saját öregedése és az afrikai népességrobbanás tüneteivel.
Bővebben >>>A britek szerint ez a jövő, a zöld mozgalmak viszont ellenzik az energiaipar új kedvencét. Hogy Magyarország az első megrendelők között lesz-e, még nem látszik. Londonban azonban nagyon szeretnék, ha így történne.
Bővebben >>>Lincshangulat alakult ki a Debrecenben tervezett gigászi kínai akkumulátorgyár januári közmeghallgatásain – de Győrben, Gödön és máshol is forrnak az indulatok. A helyzet ellentmondása, hogy a kormány ambícióját a „Brüsszel” által az autóiparra erőszakolt villamosítási kényszer táplálja, ami a fősodratú zöldpolitika szerint a klímacélok elérésének kulcsa.
Bővebben >>>Hogyan lehetne több vizet megtartani? Megállítható-e az Alföld kiszáradása? Építsünk-e új keresztgátat a Tiszán? Aki ellenzi a folyóduzzasztást, miért ellenzi? A Válasz Online összeültette a „gátpárti” Mészáros Csaba vízépítő mérnököt az élőhely-restaurációs módszert képviselő Timár Gábor geofizikussal.
Bővebben >>>A Kiskunságban megjelentek a kaktuszok, Debrecen környékéről a féléves átlagos csapadékmennyiség fele hiányzik, kiszáradófélben a Nagyerdő matuzsálemi tölgyei – sorolja az alföldi sivatagosodás jeleit Lukács Balázs biológus, ökológus. Mi történik a Kárpát-medence „víztesteivel”? Mit tehetünk a kiszáradások ellen? Podcast a legfontosabb ökológiai kérdésekről. Kérdez: Borbás Barna, Stumpf András.
Bővebben >>>Eltúlozzuk a klímaváltozás a veszélyeit, a párizsi egyezmény több kárt okoz, mint amennyi haszna van, a klímaaktivisták fő jelképei tévedéseken alapulnak – üzeni Bjørn Lomborg, a „szkeptikus környezetvédő”. Szavainak idehaza különös súlyt ad, hogy a dán gondolkodó egyike a magyar kormányzati körök által legjobban futtatott klímateoretikusoknak: Téves riasztás című könyvét nemrég az MCC Press adta ki, személyesen Orbán Balázs fogadta, gondolatait a Klímapolitikai Intézet teríti.
Bővebben >>>Matolcsy György jegybankelnök tiltaná, a kormány adóztatná: idén dőlhet el, hogy lufi vagy forradalom a kriptoőrület.
Bővebben >>>A Green Policy Center vezetőjének elemzése tényalapon mutatja be, miért vagyunk kritikus helyzetben.
Bővebben >>>A magyar infláció különösen magas, de a bajt nem kizárólag a választási osztogatás okozza. Túlfogyasztás, ellátási zavarok, száguldó energia- és élelmiszerárak: itt a globális inflációs válság.
Bővebben >>>A húsfogyasztás mára nemcsak etikai vonatkozása miatt vált globális vitatémává, hanem a klímaváltozás miatt is. A megoldást azonban nem a növényi pótlékok jelentik… Bolla Ágnes vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.
Bővebben >>>Hosszú évtizedek közönye után 2021 újra az űrkutatásról is szólt: nyáron két milliárdos is hivalkodó űrkirándulásokkal borzolta a kedélyeket, majd a Mars-kolóniákat tervező Elon Muskot választotta az év emberének a Time magazin. Míg a baloldal perverz, környezetpusztító egotripként látja a hipergazdagok űrversenyét, mások szerint vízióik nélkül szegényebb lenne az emberiség.
Bővebben >>>
