Ma 150 éve tudunk arról, hogy „van eleje” a magyar költészetnek. Ezen a napon fedezték föl Radványban, a Radvánszky család könyvtárában a Balassa-kódexet, méltó lenne ezért augusztus 21-ét is igazi, „pirosbetűs” ünnepként számon tartani – szól Nényei Pál gondolata. A magyartanár, író lapunknak küldött írása szerint ideje kicsit félretenni a politikát, és belakni szellemi várkastélyainkat.

Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1823. január 1-én született a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor. Papp István lapunknak küldött esszéjében az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetét áttekintve vizsgálja meg, mikor és hogyan próbálták a hatalmon lévők felhasználni a 26 éves korában a segesvári csatamezőn elesett költő művészetét. Írásával nyitjuk meg a Petőfi-emlékévet.

A befogadó nacionalizmus hozta át a szlovákságból a magyarságba, a kapitalista módszer tette lehetővé, hogy csavargóból polgárrá váljon. Ha 200 évvel ezelőtt ezek nincsenek, ma talán nem is tudjuk, kicsoda Petőfi Sándor – derül ki könyvheti podcastunkból. Vendégünket, Margócsy István irodalomtörténészt az általa szerkesztett, a napokban megjelenő Petőfi Sándor emlékezete című kötetről kérdezzük.

Ma helyezik végső nyugalomra Sepsiszentgyörgyön a kortárs erdélyi irodalom egyik legjelentősebb alkotóját. Ablonczy Bálint kollégánk nekrológban búcsúzik a költőtől, keresztapjától.