A Válasz Online értesülése szerint mostantól kizárólag a kormányhivatal, illetve a népegészségügyi központ rendelhet el laboratóriumi vizsgálatot.
Bővebben >>>A legfájdalmasabb mellékhatás a demokrácia és diktatúra hatékonyságáról folyó vita fellángolása lehet – miközben a járvány kezelésének sikere valójában nem kormányfüggő. Sokkal inkább mérvadók maguk az emberek. Rendszeres vendégszerzőnk elemzése arról, mi jön a járvány után.
Bővebben >>>Balázs Péter Lányi Andrásnak a Válasz Online-on megjelent múlt heti cikkére reagál, merthogy „a kényszerű karantén kereteit kihasználva érdemes lenne hálózatos eszmecserébe kezdeni, túllépve a magunk szabta korábbi korlátokon.”
Bővebben >>>A zuglói iskolában már eddig is rendszeresen használtak digitális eszközöket, így helyzeti előnyben érte őket a rendkívüli állapot.
Bővebben >>>Az emberiség nem rendelkezik elég idővel és erőforrással ahhoz, hogy még egy ilyen krízist védőoltásokkal és karanténnal oldjon meg; muszáj lesz a baj elé menni, és ehhez az eszköz is rendelkezésre áll. Miért életbe vágó, hogy a logikaváltást a klímaügyre is alkalmazzuk? Szathmáry Eörs evolúcióbiológust és Boda Zsolt politikatudóst kérdezzük.
Bővebben >>>Meddig tart a veszélyhelyzet? Mit jelent az, hogy az életünk már sosem lesz olyan, mint a pandémia előtt volt? A Válasz Online a magyar sajtóban először ismerteti Andrea Crisanti olasz virológus kulcsfontosságú nyilatkozatát a járványterjedés lerövidíthetőségéről.
Bővebben >>>„Életünk megszokott része lesz a szájmaszk, az elzárkózás, a rettegés ismeretlen, új betegségektől. És a kárpótlás, amit a virtuális (túl)világ kínál nyomorult életünkért” – írja Lányi András a Válasz Online-nak küldött esszéjében.
Bővebben >>>Azt tudjuk, hogy a vírus ellen hatlépéses kézmosással kell harcolnunk. De hogyan védjük meg magunkat, családjainkat a „ránk zuhanó” internettől? Aki válaszol: az egyik legismertebb magyar gyökerű világcég, a Prezi társalapítója, művészeti vezetője.
Bővebben >>>Legújabb műsorunkban Ócsai Lajost, az Országos Tisztiorvosi Szolgálat korábbi (2005-2015) járványügyi főosztályvezetőjét kérdezzük a koronavírus elleni fellépés operatív teendőiről. Mit tehet az egyes ember a megelőzésért, és mit az ország vezetése? Miért fontosak a fertőzés területi adatai, és kell-e maszkot hordani a nem betegeknek?
Bővebben >>>Szakos Attila két évtizede él Svédországban. A stockholmi főorvost arról kérdeztük, mennyire látja megalapozottnak az itthoni sajtóban gyakran jó példaként emlegetett svéd járványkezelési modellt.
Bővebben >>>Összesen 16 darab, az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban közszájon forgó állítást ellenőriztettünk Müller Viktorral, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársával.
Bővebben >>>Mi köze a hidegháborúnak a járvány-modellezéshez? A CSIS nevű amerikai agytröszt munkájáról számol be kollégánk, Ablonczy Bálint, aki 2016-ban az intézet ösztöndíjasaként két és fél hónapon keresztül járta Amerikát.
Bővebben >>>„Nagy világválságok után az emberek olyan dolgokra voltak képesek, amikre korábban nem, s a változásra való képesség mindig arányos a szenvedés mértékével” – mondja Baán Izsák, a bakonybéli bencés monostor perjele.
Bővebben >>>Azért, hogy a nagy nemzeti egység nem valósult meg, ebben a járványhelyzetben a kormányt terheli a felelősség.
Bővebben >>>Talán Magyarországon ma még paranoiásnak tűnik a szájmaszkhordás, az állandó cipőtalp- és ruhafertőtlenítés, viszont, ha egy társadalom többsége képes saját elhatározásából átállni erre a működésmódra, van esélye a vírus elleni háborúban.
Bővebben >>>
