„Természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai” – állítja két tudományos kutató. Az állami statisztikai hivatal évekig olyan adatokat tett közzé, amelyek csak szándékos manipuláció vagy súlyos szakmai tévedés eredményeként állhattak elő. Ez elsőként a nemzetközi partnereknek tűnt fel. Írásunk annak történetét mondja el, hogyan jött rá az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója, hogy furcsa dolgok történtek a szegénységi adatokkal: rengetegen átestek a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Így az uniós és a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítanak szegénynek.

Az Európai Unió tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét nyomon követő EU-SILC kutatás magyarországi adatait a KSH szolgáltatja. A 2005 óta gyűjtött adatsor szerint Magyarországon a 2010-es évek második felében csökkent, és Európában a legalacsonyabbak közé tartozik a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. E fontos szegénységi mutató számítását megalapozó EU-SILC adatbázisban a jövedelemeloszlás alakja 2005–2016 között hazánkban a többi közép-európai országéhoz hasonló formájú volt, megfelelt a jövedelemeloszlás hasonló adatbázisok alapján várható mintázatának.