Mi köze van Donald Trump és Kamala Harris szellemi-kulturális hanyatlást jelző vitájának ahhoz, hogy Orbán Viktor monolitikus hatalmi gépezetet épített Magyarországon? Történész vendégszerzőnk az önszerveződő közösségek hanyatlásáról gondolkodik.

Ellátogatottunk a Harkivi Irodalmi Múzeumba megérteni, miért fontos a kulturális örökség gondozása még egy ennyire brutális háború közepette is – egy üres múzeumban. Portré Tetjana Pilipcsukról.

Kínának régi célja, hogy legyen egy sikeres popkulturális exportcikke. Úgy tűnik, most megvan a befutó: A 3-test probléma. A tudományos-fantasztikus regénytrilógia Netflix-adaptációja hazánkban is a platform legnézettebb sorozata.

Hogyan változtat meg két év háború? Mi válik elérhetetlenné, és mi normává? Két napon át sétáltunk Harkivban egy helyi színházigazgatóval, aki megmutatta nekünk azokat a helyeket, amelyek a háború előtt voltak fontosak számára. Meg az azóta azzá váltakat is. Már ha állnak még. Ez itt Tetjana Holubova története.

Ha a tavalyi évet Reisz Gábor állami támogatást nélkülöző filmje, a Magyarázat mindenre uralta, az ideit jó eséllyel Boross Martiné fogja. A február 15-én mozikba kerülő Nyersanyag néhány tízmillióból is izgalmas, a magyar valóságról szóló film lett. Interjú a rendezővel.

„A biztonságot garantálni a hadsereg tudja, fegyverekkel, nem a zene vagy a zenész. Ha utóbbi azt hiszi magáról, hogy társadalmi küldetést teljesít, kultúrákat tud összebékíteni – fájdalmasan nagyot téved.” Mindez egy zenész szájából meglehetősen keserű, ám Barcza Gergelynek jó oka van, hogy így lássa: az Izraelben élő, ott rendkívül sikeres magyar zenész testközelből figyeli a háború borzalmait, miközben itthon épp új lemezt készül kiadni az általa társalapított Besh o droM-mal.

L. Simon László kirúgása, Vidnyánszky Attila majdnem-lemondása, elkordonozott fénykép a Néprajziban, Magyar Vitézség Csarnoka. Azaz a magyar kultúrpolitika elmúlt két hete. Hogyan értelmezzük a fejleményeket? Erről beszélget HetiVálasz podcastunkban Stumpf András, Zsuppán András és Vörös Szabolcs.

Azahriah-t érintő negatív megjegyzésével az irigy, fiatalokat nem értő, dohogó öreg zenész szerepébe sodorta magát Czutor Zoltán, hát megkérdeztük, mi motiválta. Kiderült, hogy nagyon nem az, ami a látszat, még ha Azahriah zenéjét valóban nem tartja is kiemelkedőnek. Az ifjú titánnak szakmányban gratuláló pályatársakat pedig dörgölőzőnek, hovatovább seggnyalónak titulálja. Czutor zenekara, a Belmondo november 10-én tartja lemezbemutató koncertjét a Turbinában, ahová, mint kiderül, 400-an férnek be.

A 2000-es évek popkultúrájának egyik legfontosabb előadója járt vasárnap Veszprémben, de úgy viselkedett, mintha nem is lenne része a popkultúrának. Külsőre mintha egy kedves napközis tanítónéni ült volna a zongora mögé. Valójában persze egy nagy énekes-billentyűs-dalszerző, egy valódi zenész ült ott. Végre. Kritika.

A tegnap megjelent pályázati kiírás nemhogy köszönőviszonyban nincs az egyetem vezetése által javasolttal, de rögtön ki is zárja a szenátus jelöltjét a rektorválasztási versenyből. Így jár, aki nem adja be a derekát és nem megy alapítványi fenntartásba.

Éppen húsz éve alakultak, hogy magyarként autentikus jamaicai ska-zenét játsszanak, aztán gyorsan nemzetközi hírük lett. Friss lemezük viszont már magyar népdalokra épül. Ha hozzávesszük, hogy mindez egy Bartók-fanatikus amerikai producer hatására alakult így, máris nagyon izgalmas a történet. A Pannonia Allstars Ska Orchestra (PASO) frontemberével nem csupán ezt a találkozást és a ska- valamint reggae-történetet […]

Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1823. január 1-én született a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor. Papp István lapunknak küldött esszéjében az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetét áttekintve vizsgálja meg, mikor és hogyan próbálták a hatalmon lévők felhasználni a 26 éves korában a segesvári csatamezőn elesett költő művészetét. Írásával nyitjuk meg a Petőfi-emlékévet.

Hogyan lehetett most, teljesen más társadalmi környezetben hitelesen felújítani a házat? Könyves Klaudia elemzését a Gramofon közölte – a zenei folyóirat pedig a cikket a Válasz Online rendelkezésére bocsátotta. Az írást szerkesztett változatban közöljük.

Így fest a kulturális forradalom négy év után, amikor is a kormányfő meghirdette azt. Kiderült: valódi teljesítményt kizárólag a nem kultúrharcosan dolgozó potentátok tudtak felmutatni.

A magyar kortárs irodalom 80 százalékának kikukázásáról szóló, elhíresült minapi mondatai után Demeter Szilárd a Válasz Online hasábjain határolódik el önmagától. Lapunknak küldött írásában a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője egyúttal kifejti, mit tekint feladatának és mit nem – már ami a kortárs magyar irodalmat illeti. Spoiler: a támogatások odaítélését nem tekinti annak.