Kóka János álmodni sem merte talán, ami pedig mára valósággá vált: nyugodtan pusztulhat iskola, kórház posta, vasút és múzeum, az állami pénz meg ömölhet magáningatlanok fejlesztésére. A négyszögletű magyar posztmodern persze nem lenne kerek Bayer Zsolt nélkül, aki épp támogató békemenetet hirdetett az általa nem is olyan régen demens vénembernek, gazembernek nevezett pápa miséjére. Vélemény.

A májbetegséges halálozásban hazánk produkálja az egyik legrosszabb számot az EU-ban, a fogyasztásmérés pedig olyan kulcstényezőket nem érzékel, mint a házi pálinkafőzés. Rendet teszünk a vitában, hogy mennyire piás Magyarország.

A pápa sehová sem azért utazik, hogy számonkérje a részegyház híveit és felelőseit. Budapesten sem fog rákérdezni a II. vatikáni zsinat recepciójának állagára, a szinódusi folyamat alakulására, az egyházi és a politikai vezetők közéleti szerepléseire, és különösen nem fogja érinteni azokat a felkapott és divatos témákat, mint a papi pedofília, a nők pappá szentelése vagy […]

Egy nemzeti közösségnek természetes világnézeti megosztottsága mellett is képesnek kell lennie gondolni valamit közös jövőjéről és közös céljairól. Magyarországon ez a képesség mára elveszett, de visszanyerhető – írja Filippov Gábor. A Válasz Online ezzel az írással zárja a Lányi András által indított közéleti vitasorozatot.

Ha a magyar kormány önnön „békepártiságának” alátámasztására használná a pápát, az bajosan fog menni: a Vatikán álláspontja szerint a fegyveres harc az orosz megszállók ellen indokolt. Közben nemhogy hazánk, de már Európa sincs a legfontosabb területek között egyházpolitikai szempontból. Mit érdemes tudni a közelgő pápalátogatásról? Mi a húsvét örök üzenete? Nagyszombati nagyinterjú Görföl Tibor teológussal, a Vigília főszerkesztőjével és Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel.

Sokáig tarthat még Orbán Viktor uralma, akár összesen 33 évig is, mint a Kádár-rendszer. Csakhogy 1982-ben sem gondolta senki, hogy utóbbi csupán hét évvel később össze fog omlani. Lányi András sem. Vendégszerzőnk tehát nem teljesen borúlátó: Deme Zoltán Lányi lapunkban megjelent írására válaszul izgalmas cikkben tekinti át Magyarország jelenlegi állapotát és az abból kivezető lehetséges utakat.

Bibói értelemben nincs elitünk – véli Szabó Attila, aki szerint az érdemessé válást és a tudáson, bölcsességen és jóságon alapuló kiválasztási eljárás kidolgozását már most érdemes elkezdeni. Nem a szimbolikus terekben, hanem helyben, lokálisan, civil szerveződésekben, szakmai és munkahelyi közegekben. A szerző a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, ám most nem a TASZ véleményét fejti ki. […]

Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ám ezt hivatalosan idén sem tartják meg. Miért nem? Mi lesz így a barátsággal? Podcastunkban Veronika Jóźwiak, a Lengyel Külügyi Intézet elemzője és Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő válaszol.

Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? Durst Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóintézet és a University College London vendégkutatójával új kutatása kapcsán beszélgettünk.

„Az igazságnak nyelvet adni – erős, hatalmas nyelvet. A hazaszerető értelmiség feladata ez lehetne a következő évtizedre. Különben továbbra is csak a megértetlen értékek, vágyak és ábrándok kultúráját tudjuk felmutatni a nemzetnek” – véli Béndek Ábris. A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének hallgatója Lányi András lapunkban megjelent, a lehetséges ellenzéki programról született írására reagál. Vélemény.

„A NER hosszú évtizedében élve az ellenzékiségről vitázni – akármilyen előjellel – olyan, mint egy halott felett állva az egészséges bélműködés rejtelmeiről eszmét cserélni. Már csak Gyurcsány Ferenc időtlenül romantikus ölelése maradt nekünk” – írja Ficsor Benedek. A Magyar Hang szerkesztőjének válasza a lapunkban megjelent vitaindítóra.

Összesítettük a hazai és a szomszédos országok legújabb népszámlálási adatait. Határon belül 340 ezer ember tűnt el az elmúlt tíz évben, és a határon túli utánpótlás is jórészt elfogyott. Elemzés.

A magyar nemzet önfelszámoló: területileg, életminőségben, létszámban, életkedvben. Éppen ezért még a NER destruktivitása sem veszélyezteti a rendszer sikerét. Válaszok a Válaszon – első rész.

„Pont az tesz minket erőssé, hogy nem feltétlenül értünk mindenben egyet. Magyarországnak is megvan a saját nézőpontja, de része és támogatója a háborúval kapcsolatos NATO-konszenzusnak” – mondja lapunknak Karen Donfried, az Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkára.

„A szavazók nagyjából 15 százaléka szívesen csatlakozna szinte bármilyen új kezdeményezéshez, amely túlmutat posztkommunista jelenünk szánalmas alternatíváján” – írja Lányi András. Vitaindító.