Nemcsak a református, hanem a katolikus egyház is megszenvedte a kegyelmi botrányt, amelynek egyik főszereplője Balog Zoltán, a református zsinat volt elnöke, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke – állítja Zalatnay István református lelkész, teológus az egyszázalékos felajánlások adatsorait elemezve. 2020 és 2023 között minden évben öt százalékkal többen ajánlották fel adójuk egy százalékát a történelmi felekezeteknek. Ehhez képest idén a református felajánlások száma majd’ hét, a katolikusoké három százalékkal csökkent.
Bővebben >>>Balog Zoltán 2012 és 2014 között időarányosan 2,5-szer annyit utazott külföldre Novák Katalinnal – akár kettesben –, mint a következő kabinetfőnökével. 2014 és 2018 között a már államtitkár Novákkal pedig többször ruccant el, mint az összes többi Emmi-államtitkárral együttvéve a hatéves miniszteri időszakában.
Bővebben >>>Nem elég, hogy a legösszefogottabb beszédet mondta szombaton a Kossuth téren: az is ő, aki egyesületet adott át az éppen arra szoruló Magyar Péternek. Tarr Zoltán református lelkész most elmondja, hogy került a százezres tüntetés színpadára, hogy sikeres volt-e a megmozdulás, valamint, hogy tényleg a Magyar Péter-vonal egyházon belüli megszervezésén ügyködik-e.
Bővebben >>>A külvilág jelentős része számára érthetetlen, miért maradt a református egyház püspöke Balog Zoltán, aki a kegyelmi ügy elindítója volt. A válságnak mélyre nyúló történelmi gyökerei vannak: egy évszázadok óta kisebbségben élő vallási közösség, amelyet sokszor üldöztek is, gyakran összezárással és sündisznó-stratégiával válaszol a közéleti kihívásokra.
Bővebben >>>„Anyaszentegyházunkért érzett felelősségére apellálva hangsúlyosan kérjük Balog Zoltánt, mondjon le dunamelléki püspöki tisztségéről is” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet 24 református értelmiségi írt alá. A szöveget teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.
Bővebben >>>
