Új korszakához érkezett a Műegyetem. Az ország egyik legnagyobb presztízsű állami felsőoktatási intézményét a fenntartó oly’ mértékben éheztette ki, hogy az jó eséllyel maga indítja el csatlakozását az alapítványi egyetemek köréhez. Hogyan jutott el idáig a BME, mi az igazság a finanszírozását illetően, mely alapítványi egyetemek pályáznak a helyére, kik és milyen titkos küldetéssel vezették a modellváltás felé az intézményt és hogyan próbálták meg befolyásolni kormányzati körökből a rektorválasztást? Teljes háttér.

A XII. kerületi Tamási Áron iskola diákjai és szüleik a múlt hét végén szembesültek azzal, hogy a Gábor Dénes Egyetem rapid eljárásban fenntartása alá venné és fizetős magánintézménnyé alakítaná az iskolát. A szülők tiltakoznak, az önkormányzat mellettük áll, de a végső döntést a tankerület javaslatára a miniszter hozza meg. A szülők álláspontját mai adásunkban Pócs Péter képzőművész ismerteti.

Miközben az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemén a kormány nyomására takarékosságból egy évre elzáratták a melegvizet, a másikon még a kézmosóvíz hőmérséklete is állítható. Hűen tükrözik-e a különbségeket ezek a szimbolikus tények? Tényleg elhozta a Kánaánt az alapítványi egyetemeknek az alapítványi forma? A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egykori dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Szajbély Mihály professzor szerint korántsem. Inkább a Kádár-rendszer köszön vissza ma. Interjú.